Ha minden igaz, ez a kilencedik alkalom, hogy a The Giftforge kiegészítői terítékre kerülnek, ennyi próbalehetőség után pedig már egyáltalán nem meglepő, hogy a ragasztást, összerakást nem igénylő inzertek általában nem okoznak csalódást. Mégis mindig fantasztikus érzés, amikor egy igazán komplex halmaz kap rendezett formát: a mostani adagban pedig pont ilyen tulajdonsággal rendelkező játékoknak kedvezett a szerencse!
THE CASTLES OF BURGUNDY
Utólag be kell látnom: az első benyomások nem bizonyultak teljesen maradandónak a The Castles of Burgundy felújított változatának minősége kapcsán, ugyanis meglehetősen gyorsan, mindössze pár játékalkalom után kopásnak indultak a papírvékony játékostáblák, és sajnos a nem éppen robosztusságot sugalló dobozt is megviselték az utaztatások. Ennél ugyanakkor hosszútávon kellemetlenebbnek bizonyult a se nem hosszú, se nem túl időrabló, de azért kicsit kényelmetlen setupolási procedúra, így egy inzert határozottan csak javíthatott a helyzet.
És javít is: a The Giftforge ugyanis rendkívül egyszerű módon, gyakorlatilag féltucat komponenssel rendszerezte az egész játékot, méghozzá a lehető leglogikusabban. Azaz külön tálcája van az egyes lapkatípusoknak (apró kis szekciókba kell őket belepakolni), a pajzsok és a kiegészítők, a bónuszlapkák és a kereskedőlapkák pedig szintén saját kis otthonra leltek. A gyors visszapakolást az egyes komponensekre nyomott egyszerű szövegek segítik, ráadásul mindez úgy süpped bele a játék vékony dobozába, hogy onnan ki- és bepakolni tényleg másodpercek kérdése, és nem kell külön ábrát nézni hozzá. Letisztult, egyszerű, sallangmentes: olyan, amilyennek egy inzertnek lennie kell!
SZKÍTIA FOSZTOGATÓI
Nagyvonalakban ugyanezt lehet elmondani a Szkítia fosztogatóihoz megálmodott rendezőről is, amely nem az első, és garantáltan nem is az utolsó olyan Shem Phillips-játék, aminek égető szüksége lenne egy jó inzertre. A Nyugati királyság lovagjaihoz megálmodott The Giftforge-rendező után pedig egy másodpercig sem volt kérdéses számomra, hogy a Szkítia is hozza azt, amit elődje. Azaz a dizájn, a funkcionalitás és a maximális rendezettség fantasztikus kombinációját.
A látvány ezúttal ugyanis kifejezetten hangsúlyos: az egyes kártyákat – védővel is! – befogadni képes tároló oldalán futó minta tökéletesen utánozza az alapjáték dobozán végigfutó szkíta mintákat, de valami megmagyarázhatatlan módon kellemes érzést és nyugalmat sugároz az a látvány, amely a dobozmagasító leemelése után fogad. A kisebb-nagyobb mélyedéseket a játékostáblák tárolásához használó, süllyesztett megoldás, a ficakba rakott saját játékosszín-elemek aprócska ékszerdoboza helykitöltőként is funkcionál (oldalán díszítéssel), a két nagy elem közé beékelt, hosszúkás lapkatartó pedig az utolsó szuszt is kiszorítja a rendezésre álló kevéske helyből.
A lényeg persze a játékostáblák alatt található, azaz a főbb komponensek, a kumisz, a vércseppek, a pénzek, az ellátmányok elpakolásához megálmodott, ikonokkal jelzett főtároló, és a kártyák mellett az aranynak, a szekérnek, jószágnak és magának a zsákmányzsáknak is egy rejtett szekció révén helyt adó fő tárolóegység, melyek olyan rendezettségnek biztosítanak egy komponensekben nem szűkölködő játéknak, amit az megérdemel. Mondani sem kell: a nem teljesen rövid setupolást jelentősen meggyorsítja az inzert, és a játék közbeni tárolás kérdését is abszolút megoldja.
KURUZSLÓK QUEDLINBURGBAN
Erre az egyik legnagyobb szüksége a kiegészítők megjelenése óta a Kuruzslók Quedlinburgbannak van: gyűjteményem egyik legaktívabban használt darabja játék közben a létező összes tárolót és helyet követelni szokta magának, ami elsősorban idegen környezetben húzza a szokásosnál kicsit tovább az időt, ha épp nincs elég tálka a milliónyi komponensnek. Ráadásul, mióta mind a Javasasszonyok, mind az Alkimisták elérhető magyarul, még több komponens zúdul az ebben eddig is bővelkedő játékra, így mindenképp szükség volt már egy rendszerező megoldásra. Azt azonban nem mertem elhinni, hogy a tokenvédőzött összetevők mindegyike bele fog férni abba a gigantikus inzertbe, ami magára vállalta, hogy az alapjáték és mindkét kiegészítő minden elemét befogadja, és egyetlen dobozba rakja. Aztán elkezdtem bepakolni és...
...és minden belefért, ami döbbenetes. Feltölteni pedig van mit, hiszen az inzert több mint egy tucat külön tárolóból áll, amit ki- és bepakolni művészet (szerencsére nagyon sokat segít ezen a hivatalos videó), és ezek nemcsak, hogy érték- és típus szerint rendszereznek minden egyes komponenst, de játék közben is hatalmas hasznuk van, hiszen mindegyiken található egy sín, amelybe az adott összetevő éppen aktuálisan kiválasztott könyve behelyezhető, és az asztal – remélhetőleg – minden résztvevője számára látható. Az egyes egységek megkülönböztetéséhez a játék által használt ikonokat égették be azok belsejébe, így ha valamelyik esetleg ki is ürül, azonnal látható, mit és hova kell visszapakolni. Természetesen a kártyavédőzött lapok is beleférnek a kis tárolójukba, ahogy a kiegészítők saját kis táblái és egyéb komponensei is külön otthont kaptak. És igen: mindez tényleg belefér az alapjáték dobozába, még ha az jó pár centivel magasabb is lesz ettől. Megkérik az árát, de a The Giftforge inzertjei közül nehéz lenne nem ezt az egyik legjobbnak és leghasznosabbnak nevezni!
(A tesztpéldányokat köszönjük partnerünknek, a The GiftForge-nak!)
