Mielőtt bármire is komolyabban kitérnék, azt muszáj már a nyitányban megemlítenem, hogy kifejezetten szeretem a munkáslehelyezős játékokat, valamint azokat a munkáslehelyezős játékokat, amiknél bőven van lehetőség, az akciók száma kifejezetten nagy. Továbbá (szintén) kifejezetten szeretem a Final Frontier Games kiadványait, elvégre a macedón cég egészen érdekes mechanikákat társít, meglehetősen nagy számú lehetőséggel, ami akár a Merchants Cove vagy a Monsters on Board esetében is maximálisan átjött. Nos, a különleges, akár Kickstarterről jött társasjátékokkal is foglalkozó Gamerna webáruház ezúttal a kiadó korábbi játékát, a Robin Hood and the Merry Men-t biztosította, mint érdekes elegyet, ami bár nem KS-verzió, ráadásul a boltból csak németül érhető el, de szerencsére egyik sem jelent problémát. Hogy miért, az majd később kiderül.
Robin Hood and the Merry Men
- Hazai partner: Gamerna
- Kiadó: Final Frontier Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív/kooperatív
- Játékosok száma: 1-5 fő
- Játékidő: átlagosan 60-90 perc
- Korcsoport: 13+
- Nehézség: 3,69/5
- Ajánlott fogyasztói ár: a Gamernánál 14 990 forint a német változat
A Robin Hood and the Merry Men a Final Frontier Games-hez és úgy átlagban nézve is normál méretű dobozzal érkezik, amiben azonban bőven van tartalom. A fő játéktáblán, a játékostáblákon és -segédleteken felül rengeteg nyersanyagot kapunk, meeple-öket a társakhoz, őrökhöz, rosszfiúkhoz és a hősökhöz, ezek mellett pedig ott vannak még a fából készült szekerek, a kockák, a tokenek és a kártyák is. Amennyiben Kickstarter-verzióval rendelkezünk, a nyersanyagok jóval mutatósabbak, nemcsak sima kockák, hanem formára alakított elemek, illetve a játékostáblák is rétegeltek, így mindennek megvan a helye. Pénzből a tokenek helyett fémből is vásárolhatunk extra kiegészítőt, ami feldobja az asztalképet (én beszereztem egy csomagot, a képeket részben ezekkel készítettem), de nem kötelező kellék. Ha minden a helyére került (játékosoknál kártyák, hős, színnek megfelelően munkások, csapdák és barikádok; táblán őrök, főnökök, pénz, szekerek, raktár tartalma), kezdődhet is a menet, aminél 5 (5 játékosnál 4) fordulót kell túlélnie mindenkinek, hogy a közös győzelem után kiderüljön, ki szerezte a legtöbb pontot.
A bőség zavara
Egy forduló két fázisra bontható. Az elsőben mindenki 3, majd egy extra férőhely megnyitása után 4 emberét veti be, hogy velük nyersanyagot vagy fegyverkockákat szerezzen, különböző akciókat hajtson végre, esetleg csapdát/barikádot építsen, vagy a háború miatt úton lévő király szolgálatában feladatokat végezzen el. Amikor kijátszunk egy társat, akkor dönthetünk arról, hogy a hozzá használt kártyát (ami nem meeple-höz kötött) passzív vagy aktív módon használjuk. Passzív módon a fő gyülekezőhelyekre tehetjük, ilyenkor megkapjuk az adott terület jutalmát. A gyülekezőhely mellett azonban minden terepen megtalálható négy rejtekhely, amiből kettőt alapból befoglalnak a katonák: itt a szabad helyekre kerülhetnek le a társak, akiknél ilyen esetben a kártyát aktív módon kell kijátszani. Ekkor a játékostábla jobb oldalára kerül a lap (akár kézből, akár a passzív, bal oldalról), majd az azon jelzett extra juttatásokat is megkapjuk. Sőt, ilyenkor számít a lap képessége, hiszen az adott területekre csak olyan személy léphet be, aki oda való, viszont így több jutalmat gyűjthet be.
A második a hősök fázisa. Ez először fegyverkocka-draftolással indul, mikor a játékosok sorban egy kockát vesznek el (úgy, hogy maximum négy lehet náluk), majd sorrendben visszafelé haladva ismét egyet. Ezután egyenként, ismét sorrendben haladva, húznak egy ellenfél-kártyát, teljesítve annak követeléseit, utána pedig kettőt lépnek. Az ellenfél-kártyák hatására őrök jelennek meg egy-egy rejtekhelyen (mindig felülről lefelé haladva, kitöltve a még szabad helyeket), a főnökök mozognak, valamint új szekér kerül fel a táblára, amit a zsákból kell húzni. Ami szívás, az az, hogy a főnökök egyből két őrrel érkeznek, így ha ők jutnak el valahova, oda két őrt is le kell tenni a rejtekhelyekre, miközben a vezér a gyülekezőponton marad. Ha valahol több az őr, mint a hely, a plusz őrt vagy őröket a közös tábla bal oldalán lévő sávra kell helyezni, alulról felfelé feltöltve a helyeket. Sőt, a főnökök egyéb módon is megkeserítik az életünket, például barikádot vesznek le a szekerek elől, vagy éppen pénzt az adott útvonalon, amik közül egyik sem jelent nagy örömöt. De a szekerek aktiválása sem leányálom, elvégre ezek ilyenkor a mutatott úton megindulnak a kastély felé, és ami be is ér, az az útról visz el pénzt, valamint egy újabb szekér is táblára kerül a húzózsákból.
És többek között ezért is van szükség a hősök jelenlétére. Hiszen velük tisztogathatjuk meg az utakat és támadhatunk meg szekereket, vagy éppen őröket. Utóbbiak társakat is elfoghatnak, akik aztán mennek a böribe, bableves helyett kenyérre és vízre, két fordulót követően pedig bitófára várva, így különösen fontos, hogy mielőtt a lábukra tennék a fémgolyót, kiszabadítsuk őket. De mehetünk a börtönbe is, hogy ott szabadítsuk fel embereinket, a lényeg az, hogy lehetőleg senkit ne akasszanak fel. Amennyiben pedig támadunk, utat foglalunk, akkor a fegyverkockákat használjuk, mindig legalább két egyformát, abban a színben, amilyen a megtámadott szekér, vagy amit az adott terep megkíván. Egy siker már győzelmet jelent, ilyenkor a támadó hírnév-pontot kap, ha pedig valaki az adott úton barikádot tett le, minden egyes barikádért két győzelmi ponttal gazdagodik. Közben simán meg lehet lopni a gazdagokat, amihez szintén külön terület dukál, itt pedig képességkockákkal dobhatunk, egyre nehezedő feltételek mellett. Ilyen jófajta kis elfoglaltságokkal mulattatjuk gonosz ellenfeleinket, mígnem le nem telik az öt forduló, avagy túl nem éljük a támadásokat. Ha azonban betelik az őrök sávja, vagy elfogy a pénz az utakról, vége a játéknak, és mindenki veszít. Győzelemnél, a játék végén, mindenki a hírnévsávja, a megépített barikádok és csapdák, elfogott őrök, elvégzett feladatok, megmaradt ezüstök, valamint a kártyái alapján kap győzelmi pontokat, míg a börtönben lévő és felakasztott társakkal veszít, és persze az a végső nyertes, aki a legtöbbet gyűjtötte össze.
Ami nincs rögzítve, az lopható
Ez a részleteiben közölt és bemutatott játékmenet azonban élesben még szerteágazóbb, még izgalmasabb és még színesebb. Más az íjászverseny és a rablás, ahol egyre szigorúbb kondíciók mellett kell teljesíteni a három szintet (nem kötelező, csak nagyobb a jutalom), a megállított és legyőzött szekerek éppen úgy nehezíthetik a dolgunkat, mint azok, amik eljutnak a kastélyba, hiszen a szekérsáv betelte után annyi új lép pályára, amennyit kiraboltunk, emellett az őrök és vezérek is elegendő borsot törnek az orrunk alá. Más kérdés, hogy mi is pont ezt tesszük, csak éppen fordítva, mikor csapdába ejtjük, legyőzzük az őröket, rabolunk, küldetéseket végzünk. Mindemellett pedig rengeteg plusz elfoglaltságunk lehet az akciók között, sőt a menthetetlennek tűnő helyzeteket is menthetjük. Elvégre az őröket hősünkkel az őr-sávról is eltávolíthatjuk, de a fegyverraktárnál még kockát is vásárolhatunk vagy cserélhetünk. Minden csak pénz kérdése, és bizony a gazdagok elleni harchoz nekünk is szükséges némi ellátmány, mert pénz nélkül sereg és harc sincs.
Választható akció és lehetőség, avagy tennivaló tehát bőven akad, senki nem fog unatkozni, pláne, hogy egy munkás lehelyezése nem vesz el sok időt, így nagyobb létszám esetén sem olyan nagy a holtjáték. Ellenben alaposan át kell gondolni cselekedeteinket, részben pedig egymásra és leginkább az ellenfelekre, ellenséges erőkre is oda kell figyelnünk, mert ha nagyon kilóg a lóláb, akkor hiába próbáljuk magunk malmára hajtani a vizet, egyszerűen hiába is taktikázunk, mikor mindenki bukja a játékot. Vesztesként pedig nincs jobb és rosszabb. A játékmenet és a mechanika tehát adott, mindehhez nagyszerű hangulat is társul, miközben az asztalkép, a látvány is rendben van. Bár a KS-verzió értelemszerűen jobb és mutatósabb, az alap változattal sincs probléma. Egyedül talán a fa eszközök jelenlétének hiányát sajnálom, viszont a fémpénzek beszerzését kimondottan ajánlom, ha vevő az ilyesmire, méghozzá a kiadó oldaláról, ahol még kapható az extra. Ami sajnálatos, az a német verzió, ami a Gamernánál érhető el, legalábbis ez az ember első gondolata, de BGG-n megtalálható a magyar rajongói szabály, ami alapján pedig kiderül, hogy igazak a pletykák, avagy a füzet nem éppen a legjobb, és ez nem a rajongói fordítás hibája. Éppen ezért én a Nithrania videóját ajánlom még a magyar verzió mellé, az a legprofibb, abból minden fontos elem kiderül, maga a játék pedig teljesen nyelvfüggetlen, avagy olyanokkal is simán neki lehet állni, akik nem beszélnek más nyelven. Hogy aztán végül mennyi pénzt sikerül visszaadni a szegényeknek, mennyi marad a hősöknél, majd mindenki eldönti maga, az azonban biztos, hogy a gazdagok megkopasztása talán még soha nem volt annyira szórakoztató és soha nem esett olyan jól, mint ebben a társasban. Robin Hood is büszke lenne rá.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gamernának! Bár a Robin Hood and the Merry Men főleg ikonokkal kommunikál, de szabályai okán igényel egy minimális angol nyelvtudást. Készült hozzá rajongói fordítás, ami innen tölthető le.)
