A hazai kínálatot is színesítették már a kis dobozos játékok, Scott Almes és a Gamelyn szüleményei, a Tiny Epic-széria pedig számos taggal büszkélkedhet, melyek a kalózoktól a mechákig sok mindent bevetettek már, sőt éppen mostanság startolt el a legújabb Kickstarter-kampány, amely a vikingeket helyezte középpontjába. Előtte azonban még itt ez a Dungeons, amiről érdemes említést tenni, mint az utolsó, közösségi gyűjtésben teljesült játék, egyben pedig az az epizód, ami a legkevésbé távolodik el egy megszokott, hagyományosabb zsánertől, ami a dungeon crawler. Az ugye megszokott, hogy a sorozat minden része más-más témát dolgoz fel, más stílusban, más megoldásokkal, legyen szó zombikról vagy galaxisokról, így ezúttal is vannak speciális összetevők, de hogy ezek mennyire emelkednek ki az átlagból, az csak néhány kör és átkalandozott óra után derül ki még a szakavatott szemek számára is.
Tiny Epic Dungeons
- Partner/kiadó: Gamelyn Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kooperatív
- Játékosok száma: 1-4 fő
- Játékidő: átlagosan 30-60 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: 3/5
- Ára: a kiadó honlapjáról a Deluxe kiadás 35 dollár, nagyjából 12 860 forint
Az biztos, hogy a Gamelyn Games semmit nem bízott a véletlenre, legyen szó a külön vásárolható extrákról vagy az alapdoboz tartalmáról. Míg előbbiek között, a kiegészítőn túl, egy nagy, mindennek helyet biztosító playmat, valamint négy kisebb, a játékosoknak szánt mat, illetve extra kocka- és meeple-készlet is szerepel, addig az alapdobozban számos elemet találhatunk a kisebb méretű fedél alatt. Eleve, ott a nyolc karakterhez tartozó mini, ami nem annyira megszokott a szériában, és akkor emellé az illusztrált meeple-ök (ellenfelek) is becsatlakoznak, miközben a hagyományosabb tartalmat a kártyák, a területlapkák és a kockák, jelzők képviselik. Ha minden készen áll, mindenki választott magának hőst, és egy véletlenszerűen bevonzott boss kártyája is lekerül a játéktérre, egyelőre az illusztrált oldalával lefelé (így inkognitóban tartva a kilétét), akkor jöhet a bejárat lapkája, amin a hősök kezdenek, majd köré négy dungeon-lapka, lefelé fordítva. Itt kezdődik minden… a sikoltozás, a rettegés, az út a sötétségbe.
Szokott és szokatlan
A Tiny Epic Dungeons részben a már jól ismert receptet kínálja, melynek keretein belül elindulunk a kazamaták mélyére, felfedezünk, harcolunk, felszerelést gyűjtünk, majd lenyomjuk a főellenfelet, mégis, ezt itt-ott olyan elemekkel díszíti, melyek kellő számú újdonsággal dobják fel a sallangos összképet. Egyfelől minden játékosnak megvan a maga köre, amikor haladhat, új területlapkát fedezhet fel (ilyenkor természetesen újak kerülnek le a felfedett terület köré, de úgy, hogy egy 7x7-es rácson belül maradjon a játékterület), valamint különböző akciókat hajthat végre, a kereséstől kezdve a harcon át a csapdák deaktiválásáig. A legtöbb esetben mindez képességpróbával társul, amikor természetesen kockákkal dobunk, az eredményt befolyásolhatjuk, és ahogyan általában, mindennek van valami hatása, kezdve a sikertelenség negatív következményétől egészen odáig, hogy az életben maradt ellenfelek visszatámadnak.
Ami viszont sokkal izgalmasabb, az a mindezen lehetőségek mögött húzódó keretrendszer, ami nem egy fáklyásmenet, vagyis de, éppen az. Mivel sötét járatok mélyén bolyongunk, ehhez fáklyával kell világítanunk, és bizony a körünk végén, valamint bizonyos események hatására, ezzel a fáklyával egy külön lapon, egy dungeon-sávon haladunk, ha pedig elérkezünk az aljára, automatikusan elveszítjük a játékot. Sőt, közben különböző hatások nehezítik a dolgunkat, avagy egy-egy lépés után goblinok és normál ellenfelek kerülhetnek fel a játéktérre, előbbiekből ráadásul egyszerre maximum négy lehet aktív, hiszen ha előkerülne egy ötödik, ismételten elveszítjük a játékot. Emiatt aztán kialakul egy hajsza az idővel, amiben megpróbáljuk pótolni a felhasznált keretet, közben ritkítva a rendre megjelenő, egy-egy pakliból húzott goblinokat és egyéb lényeket, míg meg nem erősödünk és meg nem találjuk a főellenfél fészkét, ahonnan a megfelelő pontokra rángatva a boss-t, leszedhetjük mágikus védelmét, majd az átfordított lapján le nem dolgozzuk az életerejét. Nem egy sétagalopp, arra érdemes felkészülni, főleg, hogy közben más is támadhat minket. De hát ennek is megvan a maga szépsége, elvégre nincs sikerélmény kihívás nélkül.
Nem is olyan Tiny
A leírásból már talán sejthető, hogy a Dungeons nem annyira könnyű, de jó taktika és idő-/karakter-menedzselés esetén messze nem olyan lehetetlen a győzelem, mint elsőre tűnik, emellett, bár rengeteg sablont is bevet, minden klisére jut valami jópofa megoldás, amitől bőven szerethetővé válik a legújabb Tiny Epic-epizód. És bár kicsit kezd kilógni a lóláb, azért ez a társas is illik a szériába, hiszen az alapdoboz a megszokott méretekkel rendelkezik, a szükséges elemeket tartalmazza, viszont, ha a teljes csomagot akarjuk, minden összetevővel, akkor azért nagyobb helyre, több csomagra és nagyobb összegre van szükség. Mert a playmat például nem árt a játékhoz, az extra nagy meeple-ökkel sokkal mutatósabb az asztalkép, és bár a hőtartó táskát egy kicsit már túlzásnak éreztem, a kiegészítő Stories mindenképpen ajánlott, méghozzá azért, mert nemcsak további 8 karaktert tartalmaz (köztük Gamelyn lovaggal), extra bossokat, ellenfeleket és felszerelést, de még Stories-küldetéseket is, amik alaposan feldobják a kalandozást, és további célokat nyújtanak a kazamaták felfedezése közben.
Ettől függetlenül persze az alapcsomag is teljesen jó, a maga méreteivel és árával pedig remek alternatíva az átlag dungeon crawlerekkel szemben. Személy szerint nem kifejezetten vagyok a Tiny Epic-játékok rajongója, belefutottam már olyanba, aminél vagy a magyar fordításnak, vagy pedig az eredeti koncepciónak hála abszolút nem éreztem intuitívnak és logikusnak a felépítést, kezdve a setuptól a teljes játékmechanikáig, ezzel el is véve a kedvem a további próbálkozásoktól, de a Dungeons az eredeti, angol szabályfüzettel eléggé adta magát, lényegében minden egyértelmű volt, ami pedig elsőre mégsem, arra utánaolvasva egyből megtaláltam a választ. Más kérdés, hogy az ikonok kiismerésére és betanulására kell némi idő, az első játékok alatt gyakran kell lapozgatni a füzetet, de idővel ez is megoldódik. Az illusztrációk a szokásosan magas minőséget képviselik, ahogy az anyagminőség is abszolút jó, pláne ilyen méretekben és összegnél. Aki szereti a Tiny Epic-kiadványokat, valamint a fantasy és dungeon crawler játékokat is, az ezúttal is megtalálja a számításait, sőt aki egy kompakt, kisebb (még kiegészítővel együtt is kellően visszafogott méretű) dobozban is elférő dungeon crawlerre vágyik, hogy azt könnyedén elvihesse az ismerősökhöz vagy nyaralásra, az tökéletesebb alanyt nem is találhat. Kíváncsian várjuk a vikingek érkezését, mert a korábbi tapasztalatokkal szemben a Dungeons kifejezetten pozitív érzéseket keltett, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. És bár nem kiemelkedő, nem ez a zsáner legjobbja, számos jellemzője miatt az átlagból éppen úgy kiemelkedik, ahogy jó eséllyel és szerencsével hősei is a kazamaták sötétjéből, ahol a rémségek uralma megtört a kalandozók keze által.
(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gamelyn Games-nek! A Tiny Epic Dungeons ikonokkal kommunikál, de szabályfüzetéhez ajánlott egy minimális angol nyelvtudás. Rajongói fordítása létezik, ezen a linken elérhető.)
