- Tarantino szerint a Joker 70-es évekbeli klasszikusokból összeollózott, azoknál sokkal egyszerűbb film
- Visszásnak tartja, hogy a rendező érzelmi azonosulást teremt Jokerrel
- Szerinte De Niro humorista karaktere nem gonosz és nem érdemel halált
Bár a Joker letarolta a mozikat 2019-ben, már több neves filmkészítő is hangot adott nemtetszésének Todd Phillips rendezésével kapcsolatban. David Fincher szerint a Joker méltatlan módon ábrázolja a mentális betegségben szenvedőket, míg megjelenésekor a marveles Dan Slott kárhoztatta a film történetét és dramaturgiáját, hozzátéve, hogy más DC-műveket kifejezetten szeret.
A történet eredetiségét és mélységét azóta sokan kritizálták, legutóbb Quentin Tarantino az Empire podcastjában. Hetvenes évekbeli klasszikusokból összeollózott, azoknál egyszerűbb, popkulturális kontextusba helyezett filmnek tartja a Jokert. Ambivalens érzései voltak a talk show-jelenettel kapcsolatban is. Egy kétség kívül feszült szituációban a rendezőnek sikerült a címszereplő mellé állítania a közönséget. Ugyanakkor Tarantino szerint De Niro humorista karaktere nem gonosz és nem érdemelt halált. Összességében visszásnak tartja, hogy egy őrülttel teremtett érzelmi azonosulást Todd Phillips. Ti hogy látjátok a filmet és az ominózus jelenetet?
A Ponyvaregényből a "művészi" katyvasz maradt meg, a bibliai idézeteken keresztül Tarantino lábfétiséig (lásd még Death Proof) meg az Örülünk Vincentig, kb ennyi. A homokos perverz utalásos részeknél kikapcs, a sztorit csak nagy nehezen tudnám visszaidézni több feles után (mégiscsak létezhet az Entartete Kunst?).
Christoph Waltz szerintem jó színész, ezért többször nekifutottam a Becstelen Brigantiknak. (mondjuk mások is tudnak ebben a műfajban szart gyártani, lásd pld. a Brad Pitt-es Harag). A Djangótól felsírok éjszakánként ha eszembe jut, pedig ott is jól alakít (szerintem DiCaprio is). Mondjuk Waltz a Tarantino filmeken kívül néha elég ***** volt, szerintem a James Bondban mint főgonosz béna, és a Három Testőr újrafeldolgozásától - ahol Richelieu bíborost alakítja - kiver a lúdbőr, remélem nem emlékszik már rá senki.
Kill Billeket kihagytam, valamiért úgy érzem nem én vagyok a célközönség, hanem a 15 éves fiúk. Talán a legtovább az Aljas Nyolcas húzta, amíg ki nem derült ki a főgonosz, aztán sürgősen átkapcs a Mi kis falunkra meg Szifonékra.
A rengeteg *****szar szuperhősös filmcunami kellős közepén az egyetlen film a Joker volt amire azt mondtam, hogy ejha ezt érdemes volt megnézni (néhány homályba vesző dolgot leszámítva). Hát valahogy nem is csodálom, hogy a művész úr pont erre akadt ki a legjobban - általában arra szokott, ami úgy lesz sikeres a pórnép körében, hogy nem ő az alkotója.
a fentiek miatt kedvelem pl az angel heart, memento, fight club mesterműveket is.
persze nem szerethetjük mindannyian uazt.
szóval, ha nem, hát nem 8).
se ponyvaregény, se jackie brown se reservoir dogs, se született gyilkosok, se true romance (uccsó kettőnél is csak sztori)? egyik sem fogott meg?
kill billtől felefele én se néztem semmit, de az addigi anyag azért elég megggyőző (nekem).
na mind1, ha nem, hát nem...
A Ponyvaregényből a "művészi" katyvasz maradt meg, a bibliai idézeteken keresztül Tarantino lábfétiséig (lásd még Death Proof) meg az Örülünk Vincentig, kb ennyi. A homokos perverz utalásos részeknél kikapcs, a sztorit csak nagy nehezen tudnám visszaidézni több feles után (mégiscsak létezhet az Entartete Kunst?).
Christoph Waltz szerintem jó színész, ezért többször nekifutottam a Becstelen Brigantiknak. (mondjuk mások is tudnak ebben a műfajban szart gyártani, lásd pld. a Brad Pitt-es Harag). A Djangótól felsírok éjszakánként ha eszembe jut, pedig ott is jól alakít (szerintem DiCaprio is). Mondjuk Waltz a Tarantino filmeken kívül néha elég ***** volt, szerintem a James Bondban mint főgonosz béna, és a Három Testőr újrafeldolgozásától - ahol Richelieu bíborost alakítja - kiver a lúdbőr, remélem nem emlékszik már rá senki.
Kill Billeket kihagytam, valamiért úgy érzem nem én vagyok a célközönség, hanem a 15 éves fiúk. Talán a legtovább az Aljas Nyolcas húzta, amíg ki nem derült ki a főgonosz, aztán sürgősen átkapcs a Mi kis falunkra meg Szifonékra.
A rengeteg *****szar szuperhősös filmcunami kellős közepén az egyetlen film a Joker volt amire azt mondtam, hogy ejha ezt érdemes volt megnézni (néhány homályba vesző dolgot leszámítva). Hát valahogy nem is csodálom, hogy a művész úr pont erre akadt ki a legjobban - általában arra szokott, ami úgy lesz sikeres a pórnép körében, hogy nem ő az alkotója.
se ponyvaregény, se jackie brown se reservoir dogs, se született gyilkosok, se true romance (uccsó kettőnél is csak sztori)? egyik sem fogott meg?
kill billtől felefele én se néztem semmit, de az addigi anyag azért elég megggyőző (nekem).
na mind1, ha nem, hát nem...