A Theatre of War alapötlete egy orosz fejlesztőbrigád fejéből pattant ki még a 2000-es évek közepén, ez egyébként ugyanaz a cég, akinek az IL2-Sturmovikot is köszönhetjük. Arról az 1C-ről van szó, amely jelenleg oroszhon piacvezető szoftvercége, és a szimulátoros szemlélet (említett IL-2), akkor sem kopott ki belőlük, amikor egy stratégiai játékban körbejárták a 2. világháborút. Aztán kerestek maguknak egy újabb háborút, és hogy ez miért pont Korea lett, mindjárt meglátjátok…
A Koreai-félsziget mai napig tartó kálváriája a 2. világháború végnapjaiban kezdődött, amikor a befolyási övezetekről vitatkozó két szuperhatalom (a Szovjetunió és az USA), egy a National Geographic magazinból vett térkép alapján húzta meg a határt a 38. szélességi körnél. A megosztott országban a kommunista észak lépett először hadiösvényre, 1950. június 25-én lerohanta a kapitalista (a demokratikus jelzőt nem véletlenül hagytam ki) déli országrészt, elfoglalta Szöult, és meg sem állt volna a félsziget csücskéig, de közbelépett az ENSZ. Ekkor a ”nyugati imperialisták” a kínai határig tolták vissza az északi erőket, amire válaszul beszállt Kína 3 millió katonával, és beindult a daráló. A koreai háborút gyakran emlegetik úgy, mint az ”elfelejtett háború”, s valóban, egyik félnek sincs rá oka, hogy emlékezzen. Gyakorlatilag minden várost visszabombáztak a kőkorszakba, és olyan szörnyűségek történtek, amit csak az múlt volna felül, ha zöld utat kap például MacArthur azon terve, hogy harminc-ötven atombombát ledob Mandzsúriára, és egy radioaktív zónával elvágja Kínát Észak-Koreától örökre. Végül a háború megmaradt a konvencionális keretek között, de sosem zárult le, 1953-ban ugyanis csupán tűzszünetet kötöttek a felek, tehát jogi értelemben észak és dél még ma is hadban állnak.
Én léptem…
Az alapvetően a második világháborúra kigyúrt Theatre of War szériától egyébként nem volt olyan meglepő ez a távol-keleti kanyar. A két konfliktus időben nagyon közeli (alig öt év), és ugyan mind a szovjetek, mind az amerikaiak teszteltek Koreában új dolgokat, de jellemzően a koreai háborút is lövészgödrökből vívták meg a tankok és a tüzérség segítségével. Aki emlékszik a kurszki csatát feldolgozó epizódra – remélem, legalább kipróbáltátok büdös kölkök – az tudja, hogy ott kottából, előre megírt küldetésekkel dolgozott az 1C, na, ehhez képest Korea megpróbál minket közelebb hozni a vezérkari szakmához is. A két előre legyártott – egy észak-koreai és egy amerikai – küldetéscsokor például hadműveleti térképpel rendelkezik, ahol a félszigetet körzetekre osztották, és minden körzet kapott bizonyos bónuszokat, úgymint utánpótlás, üzemanyag (ez speciel a kampánytérképen való mozgáshoz kell), és a játékos ezen a felületen körökre osztott szisztémában mozgathatja a hadosztályait. Olyan sok hadosztály persze nincs, és ha történetesen az amerikaiak kampányát nyitod meg először, akkor a puszani hídfőbe beszorítva pisloghatsz a sok vörös területre, mert amikor MacArthur Japánból sebtében átdobott katonái megérkeztek, bizony a dél az utolsókat rúgta.
A folytatásban már minden a megszokott szabályok szerint zajlik, tehát ha két ellenséges hadosztály összetalálkozik a kampánytérképen, akkor azt a kör végén valós időben fogják lemeccselni, pont ugyanolyan csatákban, mint az elődök. Az idő itt is megállítható, gyorsítható, a kezelőfelület pedig szinte egy az egyben a Kurszké, és ugyanúgy kiválogathatod a csata előtt a térképre küldött haderőt, sőt a túlélők még fejlődni is fognak. A gyalogság rajokba van szervezve, a katonák bemászhatnak az elhagyott tankok volánjai mögé, használhatják a kilőtt ütegeket, géppuskákat, aknát telepíthetnek, és persze harcolnak, ahogy az a nagykönyvben meg van írva – a sebesülések reálisak, és nem mindenki szeret géppuskatűzben rohangálni (morál, ugyebár), no meg a felszerelésük természetesen passzol a korszakhoz. A tankok páncélvédettség-mutatóit, a lőszerkészletet vagy a fegyverzet hatékonyságát már kiveséztük a múltkor, hidd el, ezt Korea epizód is hozza. Ebben a háborúban, mint említettem még vastagon a 2. világháború haditechnikája szerepelt, mint a Sherman tankok, vagy a szovjet T34-esek és SZU rohamlövegek, csupa-csupa régi ismerős. A tüzérség továbbra is fontos összetevő, főleg, hogy a kiépített lövészárkokban megbújó katonákról, és a terepen elszórt páncéltörő tüskékről (lövegek), néha pusztán, mint zajforrásról értesülünk, na, ilyenkor kell támogató tüzet vezényelni. A csöves légvédelem viszont leszerepelt, ugyanis még megvan az a lehetőség, hogy az utánpótláspontokból a tábornokok légierőt hívjanak be a területre, csak épp a 40 millis Boforsok lópikulát sem érnek ellenük.
Forgószárnyakon jön a halál!
A korszak egyik nagy vonzereje, hogy ezen a hadszíntéren jelentek meg először helikopterek, persze főleg csapat- és sebesültszállító szerepkörben. Előbbiből kapunk ízelítőt a HRS 1 által, ami a Sikorsky S-55 legendás kopterének a tengerészgyalogsági változata. A fegyverzet nélküli, kizárólag csapatok mozgatására használt légieszközből többnyire hármat vihetünk magunkkal, és ennyi már elég, hogy néhány szakaszt az ellenség hátába lepakolva komoly károkat okozzunk. Mellesleg nagyon jól mutatnak a csatatéren, és ha már bámészkodás, ebben a részben vezették be az úgynevezett binocular nézetet, amivel bárhol körbenézhetünk, bármire ráfókuszálhatunk kvázi egy távcsövön keresztül (K billentyű). A látvány itt-ott kicsit kopottas, viszont a maximális, 1920x1080 felbontás a legmagasabb részletességgel kombinálva is vidáman fut egy alsó-középkategóriás gépen. A pályák hangulatával, felépítésével nem lesz gond, elárasztott rizsföldek, apró települések, remekül használható domborzat keveredik a több megközelítési lehetőséget kínáló úthálózattal, ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy a változatosság kimerül néhány minta ismétlődésében. Folyó és híd, völgyben elterülő város és még egy-két hasonló séma bukkan fel újra és újra, ami azért kínos, mert rengeteg csatát kell megvívnunk ebben a rendszerben.
A kurszki veteránoknak nem hiszem, hogy tudok újat mondani, de aki most ismerkedne a sorozattal, mindenképp tartson be néhány egyszerű szabályt. Az első, hogy nehézségi foktól függetlenül a játékban rossz ötlet a páncélosokat ráküldeni mindenre, ami él és mozog, mert egy lövészárokba bújt gyalogossal szemben is néha ők húzzák a rövidebbet. Kezdetnek tüzérséggel megszórjuk a kiépített védelmeket, közben a gyalogság szépen előrenyomul a tankok fedezete alatt. A páncélosokat pakoljuk szét az arcvonalon, ugyanis nagyon kellemetlen, ha jön egy légicsapás és a kupacban álló drága vasakat letarolja. Használjuk ki, hogy vannak helikopterek, a légi felderítés és a gyalogság gyors mozgatása adu lehet a kezünkben, utóbbinál a kirakodást követően a gépek húzzanak vissza egy biztonságos pontra. Az AI, nos, nem szépítem, javult a második rész óta, de néhány hajhagymát kell rá pazarolni, pl. soha ne utasíts direkt támadásra gépesített egységet, mert ha az ellenfél egy mélyedésben van, ő bizony odamegy, és 2 méterről akarja lelőni.
Irány Korea!
Az extrákat a végére hagytam, van küldetés és térképszerkesztő, sőt egy komplett hadjárattervező rész is, amelyben már a szovjet (hogy miért nem a kínai, azt a fene se tudja) hadsereg is bevonható, tehát a mi lett volna ha forgatókönyvek előtt nyitva van az út. A szépen összerakott enciklopédia, és a többjátékos mód is érdemel némi figyelmet. Remélem, jól szórakoztok majd!
KÓDBEVÁLTÁS
A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsorokat nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.
A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csakóvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!
A PC GURU SZEPTEMBERI SZÁMA SZEPTEMBER 14-TŐL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL ÉS A HIPERMARKETEKBEN!
