...hiszen a most bejelentett Stronghold Kingdoms az MMO-játékok piacán próbál meg végvárat építeni, és megvédeni azt a konkurencia hadaitól. Bár igaz, várépítős móka nem sok akad a vidéken, így lehet esélyük, ráadásul mögöttük áll egy eléggé kitartó és masszív közösség is, mely a mellényúlások (Legends) és lehúzások (Crusaders Extreme) ellenére is kitart kedvence, fogalmazzuk konkrétan: az 1999-es Stronghold mellett. Erre azért lehet építkezni, és van még egy nagy előnye az MMO-címeknek: itt egy rusnya grafikát is el lehet adni, mondván, legalább elfut az ember gépén, ha ezren ostromolják is a váradat — márpedig grafikus téren a srácok soha nem kényeztettek el minket. Ráadásul az MI sem tartozott az erősségeik közé, és ugyebár ezt is kiváltják az élő, hús-vér játékosok (legalábbis a nagy átlag)...
No de miről is szól a Kingdoms? Az alapját bárki ismerheti, aki játszott a klasszikus Strongholddal, hiszen ugyanazt kapjuk pepitában, csak épp masszív mulitplayerben, online. Egyszerű parasztként indulunk, hogy a vidék legfélelmetesebb várurává váljunk; minden előléptetésünkért kutatási pontokat kapunk, ezeket egy ágas-bogas, dús technológiai fa különféle okosságaira költhetjük, számos részterületen, legyen az a hadviselés, a kereskedelem, a diplomácia, a kémkedés vagy épp a mezőgazdaság. Ahogy erősödünk, egyre nagyobb területeket hajtunk uralmunk alá, egyre feljebb kapaszkodunk a ranglétrán, mi lehetünk a kenti báró, a notthinghami seriff vagy épp Szászország kormányzója, hogy végül a többi hatalmassággal összecsapjunk a korona megszerzéséért egy véres háborúban, és akár királlyá koronáztassuk magunkat.
Természetesen királyságunk kiépítése nem órák, sokkal inkább hetek kérdése lesz, így a valós idejű stratégia és a hosszú távú tervezés egészséges összhangjára lesz szükségünk. Erőnket falvak építésével és elfoglalásával biztosíthatjuk, észben tartva, hogy a különféle helyeken lévő települések más-más bónuszt adnak, azaz nem mindegy, hogy egy hegyi, megerősített, egy part menti, kereskedő, vagy egy síksági, agrárjellegű falut kebelezünk be. Mindehhez persze rengeteg pénzre lesz szükségünk, melyre a már fent leírt módokon tehetünk szert: tárgyalásokkal, felfedezésekkel, fosztogatásokkal, termeléssel/értékesítéssel, és így tovább. Várainkat is gondosan kell felépítenünk, elvégre itt egy nyitott világról van szó, ahol az ellenség spionjai könnyen kifürkészhetik gyenge pontjainkat, s ott és akkor csaphatnak le ránk, ahol és amikor a legkevésbé számítanánk arra. A térkép teljesen interaktív és szabadon zoomolható lesz, és ahogy már az előbbi bekezdésben pedzegettem, valós helyszíneken vitézkedhetünk, így Angliában és Németországban is.
Hogy fejlődésünknek nyoma legyen, és erről mindenki tudjon, a srácok alaposan megtámogatnak minket statisztikákkal és minősítésekkel, így a már említett nemesi címek és rangok mellett elnyerhetjük a „Hónap ostromlója” vagy épp a „Nap almatermesztője” címet is. Mind emögött természetesen ott áll majd egy komplett szociális hálózat, ezúttal a témához igazodva, azaz érdekszövetségekkel, választásokkal, hűbérurakkal és vazallusaikkal.
Simon Bradbury, a Firefly alapítója elmondta, ez volt a nagy álmuk, és boldogok, hogy végre megvalósíthatják, ráadásul független fejlesztőként, a franchise eddigi 4 milliós eladására építkezve. Szeretnék a játékot már 2010 elején kiadni, ám ehhez persze kell egy alapos bétateszt is, amelyre az idei év végén kerülhet sor; jelenleg épp a zárt alfa szakasszal végeztek, becslése szerint kb. 60%-os állapotban van a projekt.
Meglátjuk, mi lesz belőle; a képek egyelőre igazolják szavaimat, miszerint a srácok ismét a játékélménnyel igyekeznek pótolni a grafika terén ismert hiányosságaikat, és így első blikkre egy kicsit kipofozott webes stratégiának, mondjuk egy felturbózott Traviannak tűnik a Stronghold: Kingdoms, de hát egy jó közösséggel, egy okosan felépített rendszerrel bármire vevők vagyunk. Talán a béta alatt már okosabbak leszünk.
No de miről is szól a Kingdoms? Az alapját bárki ismerheti, aki játszott a klasszikus Strongholddal, hiszen ugyanazt kapjuk pepitában, csak épp masszív mulitplayerben, online. Egyszerű parasztként indulunk, hogy a vidék legfélelmetesebb várurává váljunk; minden előléptetésünkért kutatási pontokat kapunk, ezeket egy ágas-bogas, dús technológiai fa különféle okosságaira költhetjük, számos részterületen, legyen az a hadviselés, a kereskedelem, a diplomácia, a kémkedés vagy épp a mezőgazdaság. Ahogy erősödünk, egyre nagyobb területeket hajtunk uralmunk alá, egyre feljebb kapaszkodunk a ranglétrán, mi lehetünk a kenti báró, a notthinghami seriff vagy épp Szászország kormányzója, hogy végül a többi hatalmassággal összecsapjunk a korona megszerzéséért egy véres háborúban, és akár királlyá koronáztassuk magunkat.
Természetesen királyságunk kiépítése nem órák, sokkal inkább hetek kérdése lesz, így a valós idejű stratégia és a hosszú távú tervezés egészséges összhangjára lesz szükségünk. Erőnket falvak építésével és elfoglalásával biztosíthatjuk, észben tartva, hogy a különféle helyeken lévő települések más-más bónuszt adnak, azaz nem mindegy, hogy egy hegyi, megerősített, egy part menti, kereskedő, vagy egy síksági, agrárjellegű falut kebelezünk be. Mindehhez persze rengeteg pénzre lesz szükségünk, melyre a már fent leírt módokon tehetünk szert: tárgyalásokkal, felfedezésekkel, fosztogatásokkal, termeléssel/értékesítéssel, és így tovább. Várainkat is gondosan kell felépítenünk, elvégre itt egy nyitott világról van szó, ahol az ellenség spionjai könnyen kifürkészhetik gyenge pontjainkat, s ott és akkor csaphatnak le ránk, ahol és amikor a legkevésbé számítanánk arra. A térkép teljesen interaktív és szabadon zoomolható lesz, és ahogy már az előbbi bekezdésben pedzegettem, valós helyszíneken vitézkedhetünk, így Angliában és Németországban is.
Hogy fejlődésünknek nyoma legyen, és erről mindenki tudjon, a srácok alaposan megtámogatnak minket statisztikákkal és minősítésekkel, így a már említett nemesi címek és rangok mellett elnyerhetjük a „Hónap ostromlója” vagy épp a „Nap almatermesztője” címet is. Mind emögött természetesen ott áll majd egy komplett szociális hálózat, ezúttal a témához igazodva, azaz érdekszövetségekkel, választásokkal, hűbérurakkal és vazallusaikkal.
Simon Bradbury, a Firefly alapítója elmondta, ez volt a nagy álmuk, és boldogok, hogy végre megvalósíthatják, ráadásul független fejlesztőként, a franchise eddigi 4 milliós eladására építkezve. Szeretnék a játékot már 2010 elején kiadni, ám ehhez persze kell egy alapos bétateszt is, amelyre az idei év végén kerülhet sor; jelenleg épp a zárt alfa szakasszal végeztek, becslése szerint kb. 60%-os állapotban van a projekt.
Meglátjuk, mi lesz belőle; a képek egyelőre igazolják szavaimat, miszerint a srácok ismét a játékélménnyel igyekeznek pótolni a grafika terén ismert hiányosságaikat, és így első blikkre egy kicsit kipofozott webes stratégiának, mondjuk egy felturbózott Traviannak tűnik a Stronghold: Kingdoms, de hát egy jó közösséggel, egy okosan felépített rendszerrel bármire vevők vagyunk. Talán a béta alatt már okosabbak leszünk.
Mondjuk nekem mindenesetre tetszik. Nekem is ez volt a kedvenc stratégiám. Sőt szerintem jobbal nem is találkoztam.