Az epizódkritika kapcsán már lelkendeztem egy sort, hogy engem bizony a The Continental rendesen be tudott szippantani. Viszont igen nagyot néztem, mikor a harmadik rész után kiderült, hogy ez a sorozat ennyi volt. Fogalmam sincs, hogy miért vetették el a minisorozatokra jellemző 8-9-10 epizódos formátumot, hiszen a The Continental simán megérhetett volna akár ennyit is. A múltkor azt írtam, hogy felesleges hinni a legtöbb online kritikának, mert úgyis mindenki mást szeret, szóval lehet, hogy az egyik köpködi a sorozatot, a másik pedig odáig van érte. A The Continental kapcsán rengeteg vegyes kritika született. Én úgy vettem észre, hogy a filmes portálok többnyire inkább csak szapulták, míg a nézői reakciók azért pozitívabbak voltak – persze amikor a teljes évadkritikák kimentek, még csak egyetlen rész volt elérhető az évadból. Pénteken lefutott a befejezés és így már nekem is könnyebb párhuzamot vonnom az átfogóbb véleményekkel.

con2.jpg

A The Continental a John Wick világában játszódik, méghozzá a ’70-es évek New Yorkjában. A főszereplőnk a fiatal Winston Scott (Colin Woodell), akinek a testvére eltulajdonít valamit a városi Continental Hotel aktuális vezetőjétől (Mel Gibson), amit nem kellett volna. Persze Winston belekeveredik a dologba, hiszen a Gibson alakította Cormac egyenesen Londonból rángatja Amerika szívébe a szerencsétlen srácot, hogy a tesó és vele együtt az eltűnt holmi nyomára bukkanjanak. Winston épphogy megússza a dolgot anélkül, hogy "véletlenül" kiesne a Continental legfelső emeletének egyik ablakából, úgyhogy ezután nekiáll felkeresni a testvérét, amivel akaratlanul is belekeveredik egy olyan véres játszmába, ahol hamarosan már nemcsak a saját élete forog kockán. A szálak nagyon szépen csavarodnak egymásba és csakhamar eljutunk odáig, hogy elkezdhetjük végignézni Winston felemelkedését. Mindannyian tudjuk már a John Wick-filmekből, hogy egyszer ő lesz a new york-i Continental vezetője, azonban az odáig vezető, erőszakkal kikövezett út az igazán érdekes.

con1.jpg

Persze a John Wick-filmeket is leginkább az akciórészek miatt szeretjük és szerencsére ebben a The Continental is hozza a kötelezőt: a bunyók kellően brutálisak, a fegyveres összecsapások pedig ugyan elmaradnak a John Wick-filmek minőségétől, de azért többnyire rendben vannak. A díszleteknél néha erősen éreztem, hogy kilóg a greenscreen lába, bár hozzá kell tenni, hogy a sorozatot Magyarországon forgatták, ami nekünk külön öröm – sőt, még egy magyarul beszélő ellenfelet is kapunk az utolsó részben! A ’70-es évekbeli setting elég hangulatos lett, amire rátesznek pár lapáttal a licencelt muzsikák is. Nagyon sok ismert dal csendül fel, de önmagában a soundtrack (az angol Raffertie érdeme) is teljesen rendben van. A John Wick-filmekben én nagyon szeretem azt is, hogy mindig akadnak emlékezetesebb ellenfelek. Olyanok, akik valamiért különlegesek és később is emlékezhetünk rájuk. A The Continental az Ikrek (Mark Musashi és Marina Mazepa) képében próbálkozik ilyesmivel: ez a két rendkívül hajlékony, talpig bőrcuccokban és fura frizurával mászkáló alak számomra hatalmas kedvenccé vált – kár, hogy több igazán emlékezetes karakterre nem futotta.

con3.jpg

Érdekesség, hogy eredetileg 10 részes évadot akartak, de aztán ezt összevágták hárommá – szerintem ez hiba volt. Főleg az utolsó résznél éreztem, hogy egyszerűen túl gyorsan pörög minden. Adott egy hatalmas épület, teli bérgyilkosokkal a világ minden tájáról, és egyszerűen nem lett kiaknázva a lehetőség. Mutatnak nekünk szamuráj-kardokkal hadonászó gyilkost, meg jól megtermett, tápos vadállatot is, de ezeket pár másodperc alatt elintézik. Díjaztam volna, ha a The Continental rövidebb epizódokat kap, de kihúzzák legalább nyolc részig és mindenkire hagynak elég időt. Ez viszont tényleg nagyjából az egyetlen fájó pont vele kapcsolatban, mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szórakoztam remekül ezalatt a néhány rész alatt. Igen, lehetett volna hosszabb, de összességében teljesen korrekt kis minisorozatot készített az Amazon.

A The Continental megtalálható a Prime Video kínálatában.

Képek forrása: Looper, Chicago Sun-Times, Variety