Két dolog miatt képes a Remothered egyből felkelteni az emberek érdeklődését. Az egyik az artdizájn, ami már a poszter esetében is lenyűgöző, megragadja a fantáziád, a másik pedig egy ehhez kapcsolódó történet, elvégre a játék szellemi atyja, az Olaszországban született Chriss Darril régóta dédelgetett álma válhat valóra a Tormented Fathers képében. Chris már gyermekkorában is a filmek és videojátékok rabjává vált, sőt négyévesen animációkészítésre adta a fejét, hogy végül 2007-ben egy teljesen saját játék fejlesztésének álljon neki. A Remothered akkor ugyan még csak egy vázlat volt, egy RPG Makerrel készített kiindulási pont, az indie-rajongók figyelmét így is sikerült felkelteni, sőt később egy vaskos csekk is az alkotóé lett, amivel aztán komolyabb irányba terelhette a produkciót. A Remothered, avagy a túlélőhorror-trilógiának szánt gerinc ma ott tart, hogy a Tormented Fathers című epizód mögé egy teljes fejlesztőcsapat beállt, amely Darril (dizájner, rendező) irányításával az utolsó simításokat végzi. A program október végén került korai hozzáférésbe, a végleges megjelenés pedig 2018 elejére esedékes.
TITKOK KULCSA
Esős délután, Rosemary Reed pedig ott áll a járgánya mellett, szívja cigarettáját, hogy a rossz minőségben letömörített átvezető után átvehessem az irányítást. A játékmenet alapján tipikus sétaszimulátornak tűnik a Remothered, csak külső nézetből, avagy a kamera követi a karaktert, lehet nézelődni, mászkálni – majd mint később kiderül, tárgyakat fogdosni, megfigyelni. Szóval a csikk eldobása után ott mászkálok két kisebb utca között, középen meg birtok áll egy hatalmas villával, ahova be kéne jutnom. A kaputelefonon beszólva felemlegetem, hogy Dr. Feltonhoz jöttem, de túl sokat nem érek el vele, a vonal megszakad, még szerencse, hogy a kilincs lenyomásával kitárul a szabaddá vált bejárat, így megnézhetem, mit rejt a sötét titkokkal teli építmény… mert az bizony egyértelmű, hogy valami nem stimmel a házzal, rengeteg borzalom vár még a játékban.
A kerten átjutva ér némi meglepetés, elvégre a dokira súlyos betegsége miatt vigyázó ápolónő egészen kulturált módon fogad ahhoz képest, hogy csak úgy bementem a birtokra. Mint kiderül, napközben ő foglalkozik a beteggel, a ház asszonya pedig nem szokott mutatkozni, csak ugyanaz a zene hallatszik ki szobájából, újra és újra. Úgy tűnik, jó úton járok, mikor Felton dolgozószobájában várakozom, ellenben a karakter feltűnően kíváncsi, mert az idegenek íróasztalának átkutatása kicsit túlzásnak tűnik egy látogatóba érkezett személynél, aki elvileg a lehetséges gyógymódokról akar beszélni. Persze kibújik a szög a zsákból, gyanakvásom sem véletlen, hiszen a következő átvezető során Rosemary előhozakodik egyéb témákkal is, mint például Felton eltűnt lánya. A nőt ekkor már nem látják szívesen a házban, az esőben kell várakoznom, míg az ápolónő távozik, hogy utána elrejtett (és kifigyelt rejtekhelyű) kulcsával jussak vissza. Aztán a sötét, rémisztő árnyékok ölelte falak között rövidesen megrázó titkok fogadnak, amiknek hála pillanatok alatt üldözött prédává válok, hogy egyre mélyebbre hulljak az őrületbe.
ISMERŐS ÉRZÉSEK
Az RPG Makerrel készített apró, indie játékból kifejlődött külső nézetes kaland-horror egyszerre lehet ismerős és ismeretlen a túlélőhorrorok kedvelőinek. Clock Tower, Amnesia, Layers of Fear… minden van a programban, ami a stílusra jellemzővé vált az elmúlt pár évtizedben, illetve ami kicsit is az emberre hozhatja a frászt. A hatalmas villa helyiségei és emeletei között bolyongva egy zseblámpa áll rendelkezésre, ha esetleg túl sötét volna, közben fiókokat húzogathatsz, szekrényeket nyitogathatsz, na és persze kulcsokra lelhetsz, amikkel korábban elzárt területek nyithatók meg. Sőt tárgyakat is fel lehet venni, amik között vannak harchoz használatos kések, tompább eszközök, illetve ezeket még kombinálhatod is, mondjuk méreggel, amivel aztán az adott fegyver még hatásosabbá válik. De hogy miért van erre szükség? Nos, spoilerek nélkül, üldözötté válsz az épületben, aminek köszönhetően muszáj lesz időnként elbújnod a szekrényben, a kanapé alatt, ha pedig támadód elkapja a nyakad, meg kell sebesítened, hogy kiszabadulj szorításából, mielőtt végez veled. Meghalni pedig könnyű, ezért érdemes minél többször menteni (és egyben gyógyítani) a tükörnél, ami a The Evil Withint juttatja az ember eszébe.
Szóval, mint kiolvasható, van itt minden, érdekes egyveleg a Remothered, viszont egészen egyben is van, kellemes keveréke a túlélőhorror videojátékoknak és bizonyos horrorfilmeknek. Van benne egy kis Vaksötét, pár klasszikus rémmozi is, hatásai pedig jól állnak neki, így kellőképpen hátborzongatóvá válik az épületben kutakodás. A teljes sztori még nincs kész, 2018 elejére esedékes a végleges megjelenés némi árnövekedés mellett (jelenleg mindössze 13 euróba kerül a korai hozzáférésű változat, avagy alig több mint 4000 forint), a minőség pedig változó, de inkább pozitív irányba billen a mérleg nyelve. Mert kis költségvetéssel, de láthatóan nagy lelkesedéssel és odaadással készül a program. Az átvezetők minőségén érdemes lenne változtatni, ahogy a hangokon is lehetne javítani, illetve nagyon irritáló, hogy a karakter 10 másodpercnyi futástól úgy liheg, mintha száz méteren lenne túl, de amúgy kifejezetten korrekt az összkép. Persze nem AAA-kategória, de ezt talán nem is várja senki, emellett már az artworkökön látszódik, mekkora szív van a projektben – remélem, volt értelme belefektetni, megtérül az áldozat.
(megjegyezném nagyon jók ezek az early tesztek.)