A Call of Duty: Black Ops Cold War fejlesztése a szérián belül több szempontból is rendhagyónak mondható. A játékot egyrészt a Treyarch készíti, holott az elmúlt években megszokott hároméves rotáció értelmében ezúttal a Sledgehammer Games csapatán lett volna a sor, másrészt pedig a stúdió nem egyedül dolgozik a programon: az Activision ugyanis hosszú idő után úgy döntött, nagyobb bizalmat szavaz a Raven Software-nek, akik eddig leginkább csak kisegítőként munkálkodtak a sorozat egyes részein, most viszont a teljes kampányt ők jegyzik majd.
De vajon miért olyan nagy szám ez, és miért örültek annyian, mikor kiderült, hogy a Call of Duty: Black Ops Cold War kampányát egy olyan stúdió készíti, amely a 2007-es Modern Warfare felújítását és a csak Kínában játszható Call of Duty: Online-t leszámítva már 2010 óta nem jelentkezett saját játékkal? Ahhoz, hogy ezt megértsük, ideje vetnünk egy pillantást a Raven Software harmincéves történelmére.
A független Raven
A Raven Software-t még 1990-ben, Wisconsin állam fővárosában, Madisonban alapította egy testvérpár, Brian és Steve Raffel. A csapat kezdetben csak négy emberből állt, a két alapítóból, valamint a hozzájuk csapódó két programozóból, Ben Gokeyból és Rick Johnsonból, ez azonban egy pillanatig sem akadályozta meg őket abban, hogy első projektjükkel máris hatalmasat robbantsanak. A Black Crypt néven futó belső nézetű szerepjátékuk demóját látva a kiadók egymásra licitálva akarták megszerezni a játékot, ami megjelenés után a kritikusoknál és a pénztáraknál is nagy sikert ért el.
Ráadásul a fejlesztőknek még szerencséjük is volt: a ’90-es évek elején ugyanis a később legendássá váló id Software is Madisonba helyezte át egy rövid ideig a székhelyét, és mivel a város amerikai mércével mérve egyáltalán nem nagy (a fejlesztők konkrétan egy utcában voltak), a két csapat hamar egymásra talált, ezzel pedig kezdetét vette közöttük egy több mint 15 éven keresztül tartó együttműködés. Olyan címek születtek meg a közös munkából, mint a Heretic vagy a Hexen, de a Raven Software közben az FPS-en kívül más műfajokban is kipróbálta magát az autós játékoktól a hack and slashig.
Az Activision felvásárlás és az aranykor
A folyamatos sikereknek és a stúdió gyarapodásának azonban akadt egy árnyoldala is: az egyre nagyobbra és nagyobbra hízó Raven Software irányítása lassan túlnőtt a Raffel testvéreken. A stúdió alapítói saját bevallásuk szerint inkább a játékfejlesztéssel, semmint a csapat irányításával járó papírmunkával szerettek volna foglalkozni, ezért 1997-ben úgy döntöttek, ideje feladni a függetlenségüket. A sikert sikerre halmozó stúdió iránt rengeteg kiadó érdeklődött, ők pedig végül annak az Activisionnek az ajánlatát fogadták el, amely akkoriban még sokkal kisebb halnak számított, mint most.
Azonban a csapaton belül ez a lépés nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A Raven Software veterán fejlesztőinek egy része, köztük Ben Gokey, az eredeti két programozójuk egyike, a felvásárlás hírét hallva azonnal felmondott, hogy nem sokkal később megalapítsák a Human Head Studiost. És bár azt a Raffel testvérek is elismerik, hogy az Activision felbukkanása megbolygatta kicsit a Raven Software addig meglehetősen családias kultúráját, szerintük a kiadó javarészt békén hagyta őket, amit egy sor remek játékkal háláltak meg nekik.
A Raven Software ugyanis a 2000-es évek elején élte az aranykorát. Fejlesztői olyan igazi klasszikusokat készítettek ebben az időszakban, mint a Star Wars Jedi Knight II: Jedi Outcast vagy a Star Wars Jedi Knight: Jedi Academy, de ekkor született meg például a Star Trek: Voyager - Elite Force és az X-Men Legends is, valamint az id Software-rel ápolt jó kapcsolatuk miatt a stúdió a Quake 4 erejéig a Quake-széria fejlesztését is magára vállalta. Közben persze azért saját címekkel is jelentkeztek, méghozzá a brutális csonkolásairól és véres játékmenetéről elhíresült Soldier of Fortune-széria első két részével.
Ekkoriban még mindenki a játékipar fenegyerekeiként gondolt a Raven Software-re, akik egyszerűen nem tudnak hibázni, és akik újra és újra felülmúlják még önmagukat is. A csapat szerencséje azonban 2010 tájékán gyökeresen megváltozott, és rövid úton látványosan kiestek az Activision kegyeiből, aminek folyományaként az egyik sikercímet a másik után leszállító fejlesztőkből egészen napjainkig egyszerű segédstúdióvá lettek visszaminősítve.
A Singularity bukása és a Call of Duty
A Raven Software ugyanis hiába kezdte erős címekkel a 2000-es éveket, az évtized végén, a 2009-es Wolfenstein és a 2010-es Singularity képében két játékuk is hatalmasat bukott. Előbbi valóban egy gyengébb alkotás lett, ami kapcsán abszolút érthető, ha nem lelkesedtek érte a játékosok, utóbbi viszont az enyhén szólva is kacifántosan alakuló fejlesztés (melyről bővebben itt olvashattok) ellenére egy kifejezetten érdekes és ütős program lett, ami végül jó eséllyel a marketing teljes hiánya miatt hasalt el.
Az Activisiont azonban nem érdekelte a Singularityben és magában a stúdióban lapuló potenciál, és még 2010 októberében komoly leépítésekbe kezdett a Raven Software-nél, nagyjából 40 embert elbocsátva. Ez a leépítés azonban csak a kezdet volt: a Raven Software-re innentől kezdve csak segédcsapatként gondoltak a kiadónál, akiknek a feladata kimerült annyiban, hogy asszisztáltak az épp aktuális CoD fejlesztőinek. A stúdió épp ezért csak két „saját” játékkal jelentkezett az elmúlt tíz évben: a Modern Warfare felújításával és az egyedül Kínában elérhető Call of Duty: Online-nal.
Ennek a trendnek azonban 2020-ban szerencsére vége szakadt. A Raven Software már az év elején debütáló Call of Duty: Warzone fejlesztésében is hangsúlyos szerepet kapott, mikor pedig az Activision a Sledgehammer helyett a Treyarchra bízta az idei CoD elkészítését, azok egyből átpasszolták a madisoni csapatnak a teljes kampányt, ugyanis csak így tudtak beleférni a megszokottnál jóval szűkösebb időkeretbe.
És hogy mit hoz a jövő most, hogy az Activision elkezdett újra komolyabban számolni a Raven Software-rel? Erről alighanem még korai lenne beszélni, de azért reméljük, nemcsak egy egyszeri fellángolásról van szó, és ki tudja, lehet, hogy a rengeteg Call of Duty mellett pár év múlva újabb saját címmel jelentkezhet a sokáig hanyagolt csapat. Mi például egy, az eredeti játékból időhiány miatt kihagyott elemeket felvonultató Singularity 2-őt nagyon szívesen megnéznénk tőlük.
