Neverhood: a mozi!

A Spielberg nevével fémjelzett Dreamworks SKG filmstúdió leányvállalataként 1995-ben létrehozott Dreamworks Interactive rövid élete alatt (2000-ben az EA megvásárolta és összegyúrta a Westwood és az EA Pacific stúdiókkal, ebből lett az EALA) pro és kontra egyaránt beírta magát a játéktörténelembe, olyan művekkel, mint a Jurassic Park: Trespasser, az első Medal of Honor, a Clive Barker's Undying - no és a Neverhood. Az 1996. október 31-én megjelent játék sajnos abban az időszakban debütált, amikor a kalandjátékok népszerűsége zuhanni kezdett, így a meleg és lelkes fogadtatás ellenére épp úgy nem lett üzleti siker (kb. 41 ezer példányban kelt el), mint az alig két évvel később piacra dobott, amúgy ugyancsak zseniális Grim Fandango.

A Neverhood alkotója Douglas TenNapel (képünkön), egy amerikai zenész, rajzfilmes, Eisner-díjas képregény-rajzoló, filmkészítő. Legismertebb munkája és egyben teremtménye Earthworm Jim, „akit” 1994-ben álmodott meg a Shiny felkérésére, és később nagy sikerű rajzfilmsorozat, illetve képregény is készült belőle (érdekesség: az első két kukacos játékban Jimnek Doug kölcsönözte a hangját). A másik, amiért imádjuk, természetesen Klaymen és a Neverhood, melynek ő volt az egyszemélyes mindenese, rajta kívül a nem kevesebb talentummal megáldott Terry Scott Taylor nevét kell megemlítenünk, aki a felejthetetlen dallamokat szerezte. A játék hagyományos filmes stop-motion gyurmatechnikával készült: a figurákat drótvázból készítették el, gyurmával borították (összesen öt tonna anyagot használtak fel a gyártáshoz), majd az egyes képkockákat egyenként beállították és felvették, ezekből állt össze maga a mű. (Ez a folyamat gyilkos: egy másodpercnyi filmhez kb. 12 változtatásra van szükség, azaz egy 90 perces mozihoz minimálisan 64 800 „stop” - megállás, a díszlet/helyszín, a figurák mozdulatainak átállítása, majd expozíció - szükséges, de ez akár másfélszeresére is nőhet a macerásabb jeleneteknél; említsük meg a két animátor nevét, akik ezt bevállalták, és elkészítették: Mike Ditz és Edward Schofield.) A végeredmény minden elemében zseniális és felejthetetlen lett, de hát ezt ugye tudjuk.

De miért is került szóba az egész? Nos, mert úgy tűnik, Klaymen végre igazán széles körben híressé válhat, és talán vele együtt ez a játék is elnyeri méltó, őt megillető helyét. De lássuk az eddig történteket időrendben! Doug saját weboldalának fórumán március 9-én nyitott egy topikot, melyben megszellőztette, hogy egy „producer haverjával” tárgyalásokba kezdett a Neverhood moziként való meg- és újraalkotására. Sokkal többet nem tudott elárulni, áprilisban a balra látható képet fűzte be, koncepció gyanánt („kipróbálok pár dolgot... hogy lássátok, merre akarom vinni a Neverhood filmet” kommentárral). Arra a kérdésre, hogy sok különböző karakterrel fog-e Klaymen ebben a műben interakcióba lépni, ezt válaszolta: „Amennyivel csak lehet! A költségvetés nagyon behatárolt lesz, így először a film hosszát kell belőni, majd a díszletek és karakterek számát.”

Aztán felszállt a fehér füst. A Variety filmipari szaklap június 25-i számában adta közre, hogy az ipar három veteránja létrehozta a Fredator Film vállalkozást, melynek célja, hogy feltámasztva a műfajt, 2D-s animációs filmeket készítsen el 20 millió dolláros (kb. 4 milliárd forint) költségvetés alatt (ez az összeg egyébként hollywoodi mércével aprópénz; a Simpson-mozi például 75 millióba, a Le’csó 150 millióba került). A három alapító, akik egyben a cég producerei is: Fred Seibert, a Hanna-Barbera korábbi elnöke, a Fredator Studios alapítója és atyaúristene (ennek a stúdiónak köszönhetjük az Oh Yeah! Cartoons szériát, melyből kinőtt a The Fairly OddParents, a ChalkZone és a My Life as a Teenage Robot sorozat), Kevin Kolde, a Spümco vezetője (itt gyártották a John Kricfalusi nevével fémjelzett The Ren and Stimpy Show-t, melyet a Nickelodeon nézői bizonyára jól ismernek), és Eric Gardner, a tehetséggondozó és produkciós Panacea Entertainment cég feje, olyan kliensekkel, mint Paul Shaffer, a Sex Pistols, Elvira vagy a Rolling Stones tagjai. A sajtóközleményben három készülő projektről esett szó: a Cartoon Network népszerű, Emmy-díjas Samurai Jack sorozatának 2D-s moziváltozatáról, melyet a széria alkotója, Genndy Tartakovsky ír és rendez, a The Seven Deadly Sins hip-hop rajzfilm, melyhez hangszínésznek megnyerték Don Kinget, és a The Neverhood című videojáték gyurmafilm-változata, ahol szintén az eredeti alkotó, Doug TenNapel lesz az író és rendező. A terv évi két film piacra dobása, a Neverhood a tervek szerint 2009-ben kerülhet a mozikba.


Az utolsó hírünk jelenleg az, amit Doug augusztus 18-án beírt a fórumba: eléggé el van havazva, ugyanis a Frederator megbízta egy másik mű, egy 2D-s, felnőtteknek szóló akció-horror anime forgatókönyvének megírásával is (hűha!), és azért ráadásul még fizetnek is neki, de három hét alatt készen kell lennie vele, plusz van még két futó projektje is. Mindenesetre a Neverhood-mozi alapja ugye nagyjából adott, de újra kell terveznie Klayment, meg kell alkotnia a „szobrát”, megrajzolnia a háttereket, egy ellenséget, a bevilágítást, és a többi. Nem unatkozik a drága ember...

Nos, egyelőre ennyit tudunk. Természetesen figyelni fogjuk az eseményeket, mert hát szívünknek kedves a dolog. Elrontani nem lehet, azt hiszem, ebben megállapodhatunk, hisz a játék maga már egy kész mozi volt, és Doug, aki „amúgy is” egy zseni, nyilván szerelemmel fog gyermekéhez nyúlni ismét. Sok sikert hozzá, szurkolunk, szorítunk - és számoljuk  napokat...