A videojáték-készítés nem csak játék és mese: a kreatív feladatokon, a sok céges vacsorán és a pazar fizetésen túl vannak árnyoldalai is, ugyanúgy, mint minden más szakmának. Egyike ezeknek a szűkös határidő: a játékiparban nagyon kevés olyan csapat létezik, akik maguk gazdálkodnak az idejükkel, és nem a kiadó mondja meg, mikor jelenik meg a játékuk. Bizony, ha késnek, akkor általában fejek hullnak, és a játékon dolgozó szakemberek befolyása egyre csökken a kiadói fejesek intézkedései miatt, akik ha törik, ha szakad, boltokba küldetik a félkész terméket. Mi, játékosok persze ezt nem látjuk túl gyakran, nekünk csak annyi esik le, hogy „lám, megint egy bugos játék”.
Sajnos az egyre összetettebb és kidolgozottabb videojátékok megjelenése magával vonta a munka exponenciális növekedését, azaz egy AAA-kategóriás alkotás sokkal több pénzt, időt és energiát követel. Ennél fogva előfordul, hogy a fejlesztők nem készülnek el időben, és a játék hibáktól hemzseg a premier után. Noha a legtöbb ilyen programról elfeledkeznek a csalódott gamerek, volt pár kivétel a történelem során, amikor a rajongók saját kezükbe vették kedvenceik sorsát, és szabadidejükben fejezték be a játékot. Ezek közül válogattunk most össze négyet, szabadon, mindenféle megkötés nélkül. Lássuk!
Star Wars: Knights of the Old Republic 2 - The Sith Lords
Minden idők egyik leghosszabb című játékára mindössze egy évet kapott a fejlesztő Obsidian. A csapat sosem a végletekig polírozott alkotásokról volt híres, ám ebben az esetben tényleg nem rajtúk múlott a dolog. Az első, BioWare által jegyzett KOTOR annyira bejött a mára megboldogult LucasArtsnak (a cég történetéről háromrészes cikksorozatban emlékeztünk meg: első, második és harmadik rész), hogy a kiadó vérszemet kapott, és azonnal folytatást követelt. A játékra ténylegesen mindössze 10 hónap fejlesztési idő jutott -- képzelhetitek, ez milyen kevés egy grandiózus űropera elkészítésére! A játék végül nem késte le a 2005 téli premiert, de sajnos befejezetlenül jelent meg. És itt most nem a tesztelés elmaradására gondolunk: az Obsidiannak egy sor küldetést, egy komplett bolygót, és a befejezés nagy részét el kellett távolítania a kódból, mert a LucasArts őrjöngött, hogy a KOTOR 2-nek meg kell jelennie.
A játék végül 2005 februárjában került boltokba, és nagy siker lett, mi több, egyes rajongók szerint még elődjét is túlszárnyalta komor, összetett történetével és remek hangulatával. Sajnos azonban a befejezés és a hiányzó játékelemek látványosan rontották a program nyújtotta összképet, így pár rajongó úgy döntött, hogy tenni kell valamit. Munkájuk két lépcsőben vált publikussá: először 2009-ben jelentkeztek, akkor visszaállították a játék kivágott tartalmának többségét, beleértve a befejezést is; majd tavaly nyáron kiadták a korábbi foltot is magába foglaló The Sith Lords Restored Content Mod nevű csomagot, amiben további 500 hibát javítottak ki. A Star Wars: Knights of the Old Republic 2 - The Sith Lords tehát 8 évig várt arra, hogy kész legyen. Nem semmi.
Vampire: The Masquerade - Bloodlines
A mára sajnos megboldogult Troika Games 2004 végén rukkolt elő a második, és azóta is utolsó Vampire: The Masquerade-játékkal, melyet Bloodlines névre kereszteltek. A programot sokáig várták a rajongók, nem véletlenül: a csapat valami varázslat folytán szert tett a Valve Source Engine nevű motorjára, még mielőtt a Half-Life 2 megjelent volna, és a csúcstechnológia birtokában fantasztikus funkciók egész sorát ígérte. Sötét hangulat, Vampire szerepjáték-rendszer, látványos grafika, epikus történet, modern kaliforniai helyszín, a játék végkimenetelét befolyásoló döntések sora. Jól hangzik, nemde? Nos, a végeredmény csak nyomokban tartalmazta mindezt. A Troika 2001-ben kezdett el dolgozni a programon, a Source akkor még igen kezdetleges változatával. A Valve fejlesztette motor még nem tartalmazott MI rutint, így azt a Troikának kellett leprogramoznia -- minden munka kárba ment viszont, amikor a későbbi Soure variánsokkal nem tudott együttműködni a saját kód.
2003-ban a kiadó Activisionnek elege lett a tökölődő csapatból, és kiadta az ukázt, hogy ha törik, ha szakad, jövő év végén kijön a Bloodlines. A gárdát gyorsan kibővítették, minden kéz a Vampire-ön ügyködött, a koncepció kidolgozatlan elemeit pedig a kukába hajították. Az eredmény... nos, megosztóra sikeredett. A játék atmoszférája sokakat elvarázsolt, többek közt e sorok íróját is. Sajnos azonban maga a program alig működött, eleinte végig sem lehetett vinni, egy bug megakadályozta a kampány befejezését. Ezt a Troika még orvosolta egy folttal, majd abbahagyták a munkát a programon, és nem sokkal később fel is oszlottak. Még szerencse, hogy akadtak rajongók, akik nem érték be a játék bugjaival, és addig-addig dolgoztak rajta, míg szó szerint be nem fejezték. A fan patchek máig özönlenek -- a legfrissebb október 24-én vált elérhetővé, laza 241 megát nyom, innen lehet letölteni. Bár annyi újat nem ad hozzá a Bloodlineshoz, mint a KOTOR 2-es csomag, azért ég és föld 8.8-as változatban játszani a korábban szó szerint pre-alfának ható játékot.
E.T. - The Extra Terrestrial
Nem vicc: az Atari 2600 temetőjeként is nevezett játékot idén végre befejezték! Hihetetlen, nem? Még most, több mint harminc évvel később is vannak emberek, akiknek szívügye, hogy az Atari talán legnagyobb hibáját kiküszöböljék, és helyreállítsák az egykor forradalmat indító konzolgyártó hírnevét. A teljes történethez persze tudni kell, mi is az az E.T.. Nos, a Steven Spielberg-féle mozi talán nem szorul bemutatásra. Az 1982-es klasszikus hatalmas kasszasiker volt, igazi jelenség, nem csoda, hogy a videojáték-adaptáció jogaiért ölni tudtak volna a cégek. Az Atari volt a leggyorsabb, befolyásának hála pedig megszerezte a film jogait, hogy egy hivatalos E.T.-játékkal termeljen egy kis extra GDP-t Amerikának. A terv nagyszerűnek tűnt: megjelenik egy E.T.-konzoljáték Atari 2600-ra, az emberek ismét felmarkolnak pár százezer gépet, PROFIT! Csakhogy az élet közbeszólt.
A munkát Howard Scott Warshaw-nak adták, aki a Yars' Revenge című arcade lövöldével lett népszerű az Atari köreiben. Bár a játék tervezése elvileg a film premierjével egy időben kezdődött, a fejesek addig szórakoztak a licenccel, míg szegény Howardnak mindössze öt hete (!) maradt a program elkészítésére. Az E.T. 1982 decemberében került boltokba és... te jó ég! Gyakorlatilag összeroppantotta a videojáték-piacot. Az Atari pénzügyesei azt hitték, jó muri előrelátó módon több kazettát nyomni, mint ahány gép a piacon van, mert a szoftver úgyis eladja majd a konzolt. De nem így történt, még a megvett játékokat is sorra vitték vissza a boltoknak a csalódott vásárlók. Az E.T. sajnos félkészen került üzletekbe, kézikönyv nélkül gyakorlatilag játszani sem lehetett vele, és sokan máig a legrosszabb játéknak tartják, ami valaha megjelent. De talán pont a hírhedtsége miatt vannak, akik rajonganak érte, páran pedig még időt is hajlandók voltak áldozni rá. A Neocomputer.org portálon még tavasszal jelent meg egy 8 Kb-os, javított E.T., ami állítólag már nem olyan szörnyű, mint az eredeti változat (például a sokak kedvét elvevő bugot, ami E.T. verembe zuhanását okozza a játék indítása után, száműzték belőle). Bár a játékot elméletileg évtizedekig védik jogok, talán senki sem perel be, ha megmutatjuk, hogy biza innen lehet letölteni az aprócska fájlt (emulátorral menni fog).
Anachronox
Tom Hall, az id Software egykori hivatásos elmebetege Romeróval együtt alapított új csapatot az első Quake megjelenése után, Ion Storm néven. Hall okos fickó volt, aki nem esett bele abba a hibába, amibe Romero. Ugyan neki is rengeteg furcsa ötlete volt, képes volt ezeket mások segítsége nélkül is formába önteni -- végül ez vezette el főműve, a máig páratlan Anachronox elkészítéséhez, amely végül annyira, de annyira megelőzte korát, hogy bukott is egy jó nagyot. Az Anachronox egy akció-szerepjáték volt, mely egyesítette magában a nyugati és a japán alkotások kedvelt stílusjegyeit, megfűszerezve Hall eszelős humorával. Sajnos sokat késett a játék (2001-ben adták ki a tervezett 1998 helyett), így mire végre boltokba került, grafikája kifejezetten rondának hatott (Quake 2 motort használt). Ráadásul az Ion Storm csődje miatt Hall nem tudta eleget tesztelni az Anachronoxot, így az gyakorlatilag bétaállapotban került aranylemezre.
Szegény Tom, azóta sem találja a helyét, több csapatot is megjárt, sok játékon dolgozott, de valószínű, hogy soha nem fog még egy ilyen grandiózus remekművet az asztalra tenni. Az Anachronox hibáival persze a teljes csapat tisztában volt, így a srácok szabadidejükben még sokáig javítgatták a kódot. Az utolsó hivatalos, szám szerint második folt 2003 májusában került kiadásra, ezt pedig még két, rajongók által összerakott patch követte. A játékosok rengeteg olyan hibát találtak, amiket a hivatalos buglista nem is jegyzett, és pusztán a játék iránt érzett szeretetük által hajtva kiküszöbölték azokat. A jelenlegi, 1.02-es (Build 46) változat 2004 áprilisa óta létezik, és olyannyira összefolyt az alapjátékkal, hogy a GoG.com-on újra kiadott Anachronox automatikusan magába foglalja a patch-et. Szép munka, köszönjük!
Ti is ismertek olyan játékokat, amiket a rajongók fejeztek be? Netán tudtok mondani párat, amit igazán kikupálhatnának a szakértő modderek? Osszátok meg velünk gondolataitokat a kommentek között!
Csak azért kérdeztem, mert elég kicsi a mérete a tartalmához képest.