Bár az újabb filmfeldolgozásra még várunk, a régit nehezen feledjük, ahogy a regényt is, így egy kis pótlásra talán nincs is jobb mód annál, mint ha lecsapunk a Gabo új kiadványára, ami a Herbert-örökség részeként ezúttal nem a Brian Herberték-féle univerzum-bővítést erőlteti, inkább csak újfajta közegbe helyezi a klasszikus művet. Bár több kötet várható, ebbe a sorozatba így is megéri beleugrani.
Dűne – Képregény 1. kötet
- Író: Frank Herbert és mások
- Rajz: Patricia Martín és Raúl Allén
- Oldalszám: 176
- Ár: 5990 Ft (a kiadó webshopjából olcsóbban megvásárolható)
A történet a régi: az Atreides-háztól tartva intrikák sora indul be, aminek hála a Dűnére, avagy az Arrakisra érkező család tagjai fölé a kezdetektől fogva sötét árnyékok magasodnak, Leto herceg pedig próbál túljárni az immáron az irányítása alatt lévő uralkodói ház falai közé bújt kémek és árulók eszén. Még párját, csúnyább szóval ágyasát, Lady Jessicát is képes meggyanúsítani, hogy kelepcébe csalja a valódi árulókat, miközben a nő mindent megteszi, hogy kiokosítsa fiukat, Pault, akit vannak, akik kiválasztottnak tartanak.
A helyzet tehát nem egyszerű, pláne, hogy a bolygó sivatagos, barátságtalan hely, melynek lakosai vízhiánytól szenvednek, a legnagyobb érték pedig a nedűn felül a fűszer, ami látnoki képességeket adhat. Vannak azonban óriási homokférgek, melyek a dűnéket járják, a fűszergyűjtőket pedig elevenen felfalják. A hercegnek és családjának tehát itt, ilyen körülmények között kell életben maradnia, helytállnia, ami pont olyan lehetetlen feladat, mint amilyennek tűnik. A kérdés már csak az, hogy élik túl a csapdát, amibe szánt szándékkal vetették őket.
A Dűnén minden a régi
Frank Herbert fia a teljes sztori lezárása és az univerzum bővítése mellett úgy gondolta, érdemes képregényes formába is átültetni ezt a sci-fi klasszikust, és valahol igaza is volt. Én például, bár szeretem a sci-fit (nem kifejezetten a Star Warsra vagy Star Trekre gondolva, hanem inkább pl. Asimovra), valahogy soha nem tudtam lelkesedni a Dűne miatt, amiért tudom, hogy sokan most máglyára küldenének, de ez van… és nem mondom, hogy a képregény után most már ez lesz számomra a műfaji alapvetés, de az biztos, hogy újabb esélyt fogok adni az eredeti regényeknek és a filmeknek.
Az első kötet (elvileg 2022-ben érkezik a második) elején még picit gyengének éreztem a párbeszédeket és leírásokat, aztán elkapott a ritmus, hozzászoktam a kevésbé ismert Patricia Martín és Raúl Allén rajzaihoz, így végül egészen elvitt magával a sztori is. Maga a világ érdekes, az intrikák izgalmasak, elég gyorsan a 176 oldal végére értem, és élveztem a dolgot. Mivel a képregény minden tekintetben ragaszkodik az eredeti műhöz, így nem mondom, hogy mindenkinek kötelező, de aki rajzolt formában is átélné az Atreides-ház kegyetlenséggel és árulással megfűszerezett (bocsánat) kalandját, annak ennyiért (a kiadótól kevesebb mint 5000 forint) mindenképpen érdemes lecsapnia az első kötetre. Reméljük, jön a többi is időben, hogy ez a verzió is teljessé válhasson.
