Attól függetlenül, hogy manapság a remake-ekből és a reboot-okból Dunát lehetne rekeszteni, így is akad egy-két olyan kiemelt alkotás a filmtörténelemben, amelyeket akkora kultusz övez, amit tényleg nem kellene megbolygatni holmi újrafeldolgozásokkal. Igaz, néhány ritka kivételtől eltekintve amúgy sincs semmi értelme ezeknek az új verzióknak, ám létezik egy másik kategória is: amikor az eredeti annyira ikonikus, annyira egyedi és annyira beragadt a saját korába, hogy akárki próbálja újra vászonra vinni, az a remake már eleve bukásra van ítélve. Az 1994-ben bemutatott A holló is ilyen: bukott is akkorát, mint az ólajtó.
Az előrejelzések alapján Rupert Sanders filmje nem igazán mozgatta meg a közönséget, és ami még rosszabb, az alkotás masszív 6%-al nyitott a Rotten Tomatoes-on, 17 kritikus véleménye alapján. Való igaz, azóta feltornázta magát 22%-ra, és az IMDb-n is szebben fest a dolog, ott jelenleg 5.2 ponton áll, ami nem annyira borzalmas, noha így is rettenetesen messze van attól, hogy jónak lehessen nevezni.
Ezek után mit mondhatnánk? A remake a tegnapi naptól megtekinthető a mozikban, mi mégis inkább arra buzdítunk mindenkit, hogy nézze újra az eredetit, valamint tekintse meg a fentebb linkelt videónkat Brandon Lee halhatatlan klasszikusáról. Higgyétek el, jobban jártok!
