Ennek okait többféle tényező együttes hatásaiban kereshetjük:
Nem kell lemondaniuk az újdonságokról a notebooktulajdonosoknak sem, mert a hardvergyártók az új technológiák piacra dobását ma már egyszerre időzítik asztali és mobil készülékekbe is. A játék szempontjából legfontosabb két komponens - a grafikuskártya és a processzor - fejlesztése nagyjából minkét szegmensben együtt halad. Sőt, vannak olyan új technikai megoldások - mint például a Solid State Disk* -, melyek előbb jelentek meg a laptopokban. Ez a tendencia a jövőben várhatóan fokozódik, hisz a mobil-asztali 80%-20% eladási arány** miatt a gyártók egyre inkább csak a nagyobb bevételt produkáló termékekbe fogják a pénzüket fektetni, ezért a fejlesztések prioritása is áttevődik a mobilfrontra.
Még ha nem is vesszük figyelembe a dollár hosszú ideje tartó gyengélkedését, - amely az egész technológiai iparra kihatással van, -, akkor is jelentősen csökkent az elmúlt pár évben a hasonló tudású hordozható és az asztali gépek közti árkülönbség. Kategóriától függően nagyjából 10-30% -kal nagyobb kiadásért kapunk egy sokkal kompaktabb és sokrétűbben használható masinát. Ez az ártöbblet a játékra szánt számítógépeknél azonban némileg nagyobb, akár 50% százalék is lehet. A gyártási, és ezzel a kereskedelmi árak további csökkenését jelentheti az is, hogy az úgynevezett "asztali számítógépet helyettesítő" azaz DTR kategóriának - melybe a játékos masinák legtöbbje is tartozik -, nem kell olyan komoly elvárásoknak megfelelnie, mint mondjuk egy mindennapi helyszíni munkára használt noteszgépnek. Ez a körülmény a kisebb gyártók számára is kaput nyit ebbe a szegmensbe, ami megint csak árcsökkentő hatású lehet.
A notebookok mellett szól még az is, hogy hazánkban a legtöbb asztali gép külön komponensekből házilag vagy üzletekben összeállított alkatrészek összessége, és nem tudatos tervezéssel megalkotott egész. A nevesebb gyártók laptopjai a körültekintő alkatrészválasztáson kívül hosszas tesztelésen is átesnek, mielőtt forgalomba kerülnek. Ezek a körülmények együtt mind azt eredményezik, hogy a meghibásodás valószínűsége kisebb, mint az asztali társaiknál. A kevesebb elromlott alkatrész pedig még közelebb hozza a két kategória árait az összkiadások tekintetében.
A LAN-partik elterjedésével kialakult az igény a könnyen hordozható "erőművek" iránt, és ezt az elvárást nyilvánvalóan csak a notebookok tudják igazán kielégíteni. Sok gyártó dobott piacra olyan számítógépházat, melynek tetején egy hordozó fogantyú található, de ezek inkább jelzés értékűek. A nagy súly és a sok szükséges külső periféria miatt csak imitálják a mobilitást, mintsem valódi hordozhatóságot eredményeznének.
A laptopok nagy hátránya, a nehézkes bővíthetőség, már nem is akkora hátrány, mert egy játékra használt asztali gép is elévül nagyjából 1-2 év alatt, és nem úszható meg egy egyszerű grafikuskártya- vagy processzorcserével a dolog, mert újabb platformok érkeznek rendre másfél évente, amelyek szintén más hardverösszetevőket igényelnek. Kevesen tudják, hogy a notebookok nagy részében szintén cserélhetők a legfontosabb komponensek: a processzor, a memória, a merevlemez, és általában rendelkezésre áll egy vagy kettő úgynevezett MiniCard*** csatlakozó a WLAN, bluetooth és egyéb más opcionális eszköz számára. Ami fontos különbség viszont, hogy a grafikus megjelenésért felelős lapka az alaplap szerves részét képezi, tehát cseréje nem lehetséges. Megjelentek a piacon azonban már külső VGA kártyák, melyek ExpressCard csatlakozóba illeszthetőek, és ezzel mégis megoldható a grafikus teljesítmény fokozása gépcsere nélkül.
A laptopoknak van egy olyan tulajdonsága is, amellyel egy asztali nem tudja felvenni a versenyt: személyes tárggyá tud válni. Ezt akkor érhetjük tetten, ha megpróbálunk megfosztani néhány napra olyan valakit a noteszgépétől, aki rendszeresen használja. Szervizes tapasztalataimból tudom, hogy sokan hajlandók felárat is fizetni azért, ha a készüléküket helyben és azonnal megjavítják. Hasonló ez a kötődés a mobiltelefonoknál tapasztalható függőséghez: részévé vált a mindennapjainknak, és saját testünk és lelkünk kiterjesztésekén tekintünk rá. Ezeket a tendenciákat alaposabban szemügyre véve világosan látszik, hogy a paradigmaváltás már lezajlott az informatikaiparban, és jelenleg az asztali gépek agóniájának vagyunk tanúi.
* Forgó alkatrész nélküli félvezetős adattároló, mely a mostani mágneses elvű merevlemezek leváltására került kifejlesztésre.
** A Lenovo 2007-es magyarországi eladási adatai alapján.
*** MiniCard: a noteszgépekbe kívülről illeszthető ExpressCard bővítőkártyákhoz hasonlóan PCI Express x1 és USB 2.0 felületen kommunikálhat a rendszerrel.
Nem kell lemondaniuk az újdonságokról a notebooktulajdonosoknak sem, mert a hardvergyártók az új technológiák piacra dobását ma már egyszerre időzítik asztali és mobil készülékekbe is. A játék szempontjából legfontosabb két komponens - a grafikuskártya és a processzor - fejlesztése nagyjából minkét szegmensben együtt halad. Sőt, vannak olyan új technikai megoldások - mint például a Solid State Disk* -, melyek előbb jelentek meg a laptopokban. Ez a tendencia a jövőben várhatóan fokozódik, hisz a mobil-asztali 80%-20% eladási arány** miatt a gyártók egyre inkább csak a nagyobb bevételt produkáló termékekbe fogják a pénzüket fektetni, ezért a fejlesztések prioritása is áttevődik a mobilfrontra.
Még ha nem is vesszük figyelembe a dollár hosszú ideje tartó gyengélkedését, - amely az egész technológiai iparra kihatással van, -, akkor is jelentősen csökkent az elmúlt pár évben a hasonló tudású hordozható és az asztali gépek közti árkülönbség. Kategóriától függően nagyjából 10-30% -kal nagyobb kiadásért kapunk egy sokkal kompaktabb és sokrétűbben használható masinát. Ez az ártöbblet a játékra szánt számítógépeknél azonban némileg nagyobb, akár 50% százalék is lehet. A gyártási, és ezzel a kereskedelmi árak további csökkenését jelentheti az is, hogy az úgynevezett "asztali számítógépet helyettesítő" azaz DTR kategóriának - melybe a játékos masinák legtöbbje is tartozik -, nem kell olyan komoly elvárásoknak megfelelnie, mint mondjuk egy mindennapi helyszíni munkára használt noteszgépnek. Ez a körülmény a kisebb gyártók számára is kaput nyit ebbe a szegmensbe, ami megint csak árcsökkentő hatású lehet.
A notebookok mellett szól még az is, hogy hazánkban a legtöbb asztali gép külön komponensekből házilag vagy üzletekben összeállított alkatrészek összessége, és nem tudatos tervezéssel megalkotott egész. A nevesebb gyártók laptopjai a körültekintő alkatrészválasztáson kívül hosszas tesztelésen is átesnek, mielőtt forgalomba kerülnek. Ezek a körülmények együtt mind azt eredményezik, hogy a meghibásodás valószínűsége kisebb, mint az asztali társaiknál. A kevesebb elromlott alkatrész pedig még közelebb hozza a két kategória árait az összkiadások tekintetében.
A LAN-partik elterjedésével kialakult az igény a könnyen hordozható "erőművek" iránt, és ezt az elvárást nyilvánvalóan csak a notebookok tudják igazán kielégíteni. Sok gyártó dobott piacra olyan számítógépházat, melynek tetején egy hordozó fogantyú található, de ezek inkább jelzés értékűek. A nagy súly és a sok szükséges külső periféria miatt csak imitálják a mobilitást, mintsem valódi hordozhatóságot eredményeznének.
A laptopok nagy hátránya, a nehézkes bővíthetőség, már nem is akkora hátrány, mert egy játékra használt asztali gép is elévül nagyjából 1-2 év alatt, és nem úszható meg egy egyszerű grafikuskártya- vagy processzorcserével a dolog, mert újabb platformok érkeznek rendre másfél évente, amelyek szintén más hardverösszetevőket igényelnek. Kevesen tudják, hogy a notebookok nagy részében szintén cserélhetők a legfontosabb komponensek: a processzor, a memória, a merevlemez, és általában rendelkezésre áll egy vagy kettő úgynevezett MiniCard*** csatlakozó a WLAN, bluetooth és egyéb más opcionális eszköz számára. Ami fontos különbség viszont, hogy a grafikus megjelenésért felelős lapka az alaplap szerves részét képezi, tehát cseréje nem lehetséges. Megjelentek a piacon azonban már külső VGA kártyák, melyek ExpressCard csatlakozóba illeszthetőek, és ezzel mégis megoldható a grafikus teljesítmény fokozása gépcsere nélkül.
A laptopoknak van egy olyan tulajdonsága is, amellyel egy asztali nem tudja felvenni a versenyt: személyes tárggyá tud válni. Ezt akkor érhetjük tetten, ha megpróbálunk megfosztani néhány napra olyan valakit a noteszgépétől, aki rendszeresen használja. Szervizes tapasztalataimból tudom, hogy sokan hajlandók felárat is fizetni azért, ha a készüléküket helyben és azonnal megjavítják. Hasonló ez a kötődés a mobiltelefonoknál tapasztalható függőséghez: részévé vált a mindennapjainknak, és saját testünk és lelkünk kiterjesztésekén tekintünk rá. Ezeket a tendenciákat alaposabban szemügyre véve világosan látszik, hogy a paradigmaváltás már lezajlott az informatikaiparban, és jelenleg az asztali gépek agóniájának vagyunk tanúi.
Folkmann Ferenc - Laptopkalauz.hu
* Forgó alkatrész nélküli félvezetős adattároló, mely a mostani mágneses elvű merevlemezek leváltására került kifejlesztésre.
** A Lenovo 2007-es magyarországi eladási adatai alapján.
*** MiniCard: a noteszgépekbe kívülről illeszthető ExpressCard bővítőkártyákhoz hasonlóan PCI Express x1 és USB 2.0 felületen kommunikálhat a rendszerrel.
De! Azoknak akik LANoznak, és partykra, vagy barátokhoz járnak, mindenképpen jobban megéri egy ilyen hordozható masinát beszerezni. Nálam az asztali gépnnek fílingje van, amitől az én koromban
De! Azoknak akik LANoznak, és partykra, vagy barátokhoz járnak, mindenképpen jobban megéri egy ilyen hordozható masinát beszerezni. Nálam az asztali gépnnek fílingje van, amitől az én koromban