A televízió immáron évtizedek óta megkerülhetetlen és állandó része mindennapjainknak, amíg azonban az előző évezredben a hagyományos műsorszórás adta a készülék létjogosultságát, addig mostanra – pláne nálunk, gamereknél – alaposan megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások. A csatornák helyét egyre inkább átveszik az on-demand szolgáltatások, mint a Netflix vagy az HBO Go, a YouTube és a Twitch is két gombnyomásra van már csak az okostévés applikációknak hála, a 4K gyönyörét pedig leginkább a játékokon és az UHD Blu-ray-filmeken keresztül élvezzük, nem a Barátok közt alatt. Ha a nyelvészek vagy éppen a világ tech-vezérei azt mondanák, hogy a televízió hivatalos neve mostantól képmegjelenítő, egy szavunk sem lehetne. A Samsung nem mindennapi készüléke, a The Frame erre a jelenségre dob rá még egy jókora lapáttal.
Ez tényleg a szoba dísze
Mióta beléptünk a „lapostévés” korszakba, azóta a dizájn szerepe is még inkább megnőtt – manapság a lehető legvékonyabb káva talán az elsődleges trend, hiszen a gyártók azt szeretnék elérni, hogy a készülék a lehető legjobban belesimuljon a környezetbe, tulajdonképpen ablakként funkcionálva egy másik világba. A The Frame egyszerre követi, illetve megy szembe ezzel a trenddel. Követi, mert ennél jobban talán még egyetlen tévé sem szeretett volna a szoba díszévé válni – hamisítatlan dizájntermékről van szó. Ugyanakkor szembe is megy vele, a tesztalany ugyanis vastag kerettel és éles sarkokkal operál, amivel mindenképpen kilóg napjaink kínálatából.
Ez utóbbi persze nem véletlen: ahogy arra a név is utal, a The Frame egy képkeretet szeretne imitálni. És ne vegyük el tőle az érdemeit: erre maximálisan képes is. A készülék legfőbb egyedisége az úgynevezett Művészeti mód, amely valódi műalkotásokat jelenít meg a kijelzőn, olyan hatást keltve, mintha egy festmény lenne a falon. Magát a keretet ráadásul személyre is szabhatjuk, ha az alap fekete nem illene annyira jól a helyiségbe, méghozzá nagyon egyszerűen: a mágnesesen felpattintható keretek fehér, barna és bézs színben is kaphatóak.
A festményhatást persze egy robosztus falikonzol vagy a mindenki által ismert kábeldzsumbuj simán tönkre vágná, de a Samsungnál szerencsére erre is gondoltak. Egyrészt a dobozban található egy olyan konzol, amivel tökéletesen a falra simulva szerelhetjük fel a készüléket, másrészt a csatlakozókat kimenekítették egy One Connect Box fantázianevű dobozra – a négy HDMI-, a három USB-, valamint az Ethernet és a digitális optikai audio-portok ezen találhatók, a hálózatra is őt kell csatlakoztatnunk. Ebből egyetlen áttetsző kábel megy csupán magába a tévébe, melynek ráadásul egy csatornát is kialakítottak a készülék hátuljában, úgyhogy ha ügyesek vagyunk, akkor tényleg elrejthetünk minden televízióra utaló jelet, ami azért elég menő, meg kell hagyni. Alternatívaként a dobozban találunk két villámgyorsan csatlakoztatható fémtalpat is, de kapható háromlábú festőállványra hajazó talpazat is, ami földön való elhelyezés esetén biztosít elég nagy rugalmasságot.
A The Frame persze nemcsak festményeket tud mutogatni: ha szeretnénk, akkor saját képeinket is felmásolhatjuk rá. Emellett fel van szerelve mozgás- és fényérzékeléssel is, így nemcsak a napszakhoz igazodik, hanem hozzánk is – ha nem érzékel mozgást, akkor energiatakarékos módra vált. Merthogy alapjáraton itt az egyszeri kikapcsolás nem lövi le a készüléket, hanem ekkor váltunk át Művészeti módba. Természetesen teljesen ki is kapcsolhatjuk, ha mondjuk, az éjszaka közepén már annyira nem szeretnénk, hogy a képünkbe világítson, de a beállításokon keresztül a tévé ilyesfajta működését is részletesen testre szabhatjuk.
Oké, de tévének milyen?
Röviden azt mondanám, majdhogynem kifogástalan, hiszen a 4K felbontás, valamint a QLED- és a QHDR-technológia a színek és a feketék tekintetében is magas minőséget képvisel, én legalábbis laikusként, gamer szemüvegen keresztül ezt szűrtem le az eddigi referenciák alapján – a Control, a God of War és a The Witcher 3 sem okozott csalódást, legyen szó a kontrasztról, a HDR-ről vagy éppen a mozgásmegjelenítésről. Aki nem használ hangrendszert vagy hangprojektort, az a beépített hangszórókkal is kifejezetten elégedett lehet, ami a tévé jellegéből adódóan külön jó pontot érdemel. Maga az operációs rendszer a néhol túlságosan is elmélyülő menükkel itt-ott okozhat kényelmetlenséget, de mivel én már hozzá voltam szokva (a hétköznapokban is egy Samsung figyel nálam a falon), ezért nekem nem okozott problémát, az app-rendezgetés azért eléggé meg tudja könnyíteni a dolgokat.
…és akkor most jön az a de, ami az egész előző bekezdésben éreztette magát. Ennek az egésznek ugyanis alaposan megkérik az árát: az általunk tesztelt 55 hüvelyk képátlójú verzió nem sokkal félmillió forint alatt szerezhető be jelenleg a legolcsóbban. Ez nyilván az extra funkcióknak és a „The Frame-feelingnek” tudható be, a nyers technológia ennél alacsonyabb áron is elérhető. Félreértés azonban ne essék: aki pont valami hasonlóról álmodott, és úgy érzi, hogy valóban ki tudja használni a képkeret jelleget, az egy minőségi, remekül testre szabható készüléket kap. A The Frame tulajdonképpen egy full extrás digitális képkeret, ami hétköznapi használatra luxuscikk, ha azonban nem az „öt perc menőzés a haveroknak” motivál bennünket, hanem tényleg a szoba legújabb díszét keressük, akkor a maga nemében nehéz vele versenyre kelni.
