A Samsung kicsit megváltoztatta tabletjeinek elnevezését, az S6 széria után most itt az S7, mellyel búcsút intettünk a Lite-nak és megjött a „+”. Magyarán az S6 Lite utódja lett a „sima” S7, az S6 örököse pedig az S7+. Nálunk ez utóbbi, azaz a Samsung Galaxy Tab S7+ járt egy tesztkör erejéig, mely a gyártó, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a komplett tablet-piac zászlóshajója, az iPad Pro komoly kihívója.
Prémium külső
Ha első ránézésre nem is egyértelmű, hogy a Samsung Galaxy Tab S7+ a felső kategóriát célozza otthonául, akkor tapintásra egyből azzá válik. A teljesen fém ház masszív, mégis relatíve könnyű (575 gramm) és nem utolsó sorban elegáns megjelenést kölcsönöz az eszköznek. Minden tablet lényege és fő vonzereje az érintőképernyő, melynek itt a 12,4 hüvelykes képátlóján egy 2800×1752 képpont felbontású (16:10 képarányú), AMOLED kijelző nyújtózkodik, ami továbbá nem kisebb, mint 120 Hz képfrissítési gyakorisággal büszkélkedhet.
Mindezt természetesen igen vékony káva fogja körbe, melyet a már említett fém ház sima oldalainak pereme szegélyez. Az Android platformon működő tabletek szoftveres támogatása sajnos nem a legkiemelkedőbb, az alkalmazások nagyján látszik, hogy ezen képarányt a fejlesztők egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják és elsősorban a telefonok kijelzőire fejlesztenek.
A kontrasztarány és a bertekintési szög a technológiából adódóan kiemelkedő, de a fényerővel már akadtak godjaink, ami a kültéri használat vagy ráeső napfény esetén az olvashatóságot nehezíti. A bajt csak tetőzi a tükröződő felület, mely (nem) megfelelő szögből való szemlélés esetén teljesen olvashatatlanná teszi a kijelzőt.
Prémium belső
A táblagép lelke a Qualcomm Snapdragon 865 Plus, és ha esetleg a neve nem mondana sokat, akkor maradjunk csak annyiban, hogy az Android-platformok piacán a jelenleg elérhető leggyorsabb processzor. Ezt egészíti ki 6 GB memória és 128 GB tárhely (de maximalistáknak létezik 8 GB/256 GB változat is), melyek párosa bőven elegendő bármely manapság felmerülő igény kielégítésére, de ha mégsem, még mindig ott a lehetőség microSD kártyával akár 1TB-ig felbővíteni.
A már emlegetett kijelző természetesen továbbra is az elsődleges fogyasztó, ennek kiszolgálására egy 10090 mAh kapacitású akkumulátort szuszakoltak a motorháztető alá, mely összesen mintegy 10 óra üzemidővel kecsegtet. A processzor mellett ez az elsődleges hőforrás is, de a tablet hátlapja folyamatos stresszteszt mellett sem melegedett 30 C° fölé.
Ki- és bemeneti csatlakozásból viszont már a minimális egy darab USB-C port jut, illetve összesen négy hangszóró (alul-felül kettő) gondoskodik a kellő hangerőről. A hangzás nyilván nem Hi-Fi minőség, de kategóriájához mérten meglepően jó, tableten és telefonon nem sűrűn találkozni tisztábbal.
Prémium képességek
Hasznos társunk lesz a billentyűzet, melyet könynedén csatlakoztathatunk és az eszköz azonnal, gond nélkül elismeri. Számomra eleinte a kevesebb, mint 12 hüvelykre bezsúfolt billentyűzet használata kifejezetten kényelmetlen volt, eltartott egy darabig, míg úgy-ahogy sikerült megszokni rajta a vakon gépelést. Maga a billentyűzet vékonyságából adódóan könnyedén meghajlik, de legalább nem ad ki gyanúsan recsegő hangokat. A tapipadot viszont sokadjára sem tudtam megszokni, és az érintőképernyőn kezdtem maszatolni helyette. A mozdulat így is szokatlan volt, de sokkal természetesebb, kényelmesebb volt a képek manipulálása vagy az írott szövegben való navigáció.
További kiegészítőül kapjuk az S-Pent, melyet a kamera alatt kialakított helyen mágnesesen rögzíthetünk és tárolhatunk, tölteni azonban csak a kamera felé mutató tollheggyel lehet. Hogy az amúgy jól tapadó felületről az elengedhetetlen kiegészítő ne vesszen el, egy bőrhatású műanyag hátlappal védhetjük azt és a tablet hátoldalát egyaránt. Az extra hátlap nemcsak stabilan tapad, hanem a stylust tároló része könnyedén nyitható és persze a kamerának is van kivágása, eltávolítására tehát sok okunk nem igazán lesz. Az S-Pen a Galaxy Note 20 tulajoknak ismerős, érintés nélküli, gesztusokkal való műveletekre is képes, már ha az adott applikáció is támogatja a funkciót.
És ha már így sokadjára is szóba került a kamera, az előlapon egy 8 MP, a hátlapon pedig egy 13 MP és egy 5 MP kamerakombinációval szerelték fel a Galaxy Tab S7+-t. Míg az előlapi tökéletesen kiszolgálja a videohívásokat, addig a hátlapi kombóval már több problémánk is akadt. Gyengébb fényviszonyoknál nagyon zajos képeket kapunk, ezen sem az éjszakai, sem az elég foghíjas „pro” funkciókkal nem tudtunk segíteni. Összességében véve és pestiesen szólva a kamerák teljesítménye sok szódával egynek elmegy, de ne ettől a géptől várjunk profi fotókat – bár tabletnél ez sosem volt igényünk, azért szólunk, hogy másnak se legyen.
Prémium árazás
Mindent összevetve ami kifogásolnivalót találtunk a Samsung Galaxy Tab S7+-ban az vagy elenyésző, vagy simán lehet élni vele. Kérdés nem maradt afelől, hogy itt egy ízig-vérig prémium táblagépet kaptunk, de ahogy az a prémium termékeknél lenni szokott, nem csak megjelenésük és képességeik, hanem bizony árazásuk is igen erős, és nincs ez másként tesztünk alanyánál sem: 330 ezer forint fölött juthatunk hozzá a kicsikéhez. Ennyi pénzért az ember már egy komolyabb laptopot is kaphat, így a Galaxy Tab S7+ nyilván azoknak keltheti fel a figyelmét, akiknek az extra hordozhatóság és az érintőképernyővel járó hasznos funkciók számítanak igazán.
