A csészéd tartalmának ízvilágát ugyanis a kávészemek származási helye, termesztése és pörkölése is nagymértékben befolyásolja. Ezért is gondoltunk arra, hogy ebben az útmutatóban végigvezetünk a rendelkezésre álló kávébabok választékán és megmutatjuk a pörkölések közötti különbségeket.
A két legismertebb kávébab
Mivel az arabicát és a robustát különböző környezeti viszonyok között termesztik, így nem csoda, hogy az aromájuk, a savasságuk, és még a cukor- illetve a koffeintartalmuk is különbözik. Ennek köszönhetően pedig a belőlük lefőzött kávé íze is teljesen más lesz.
A KávéVerzum Dallmayr szemes kávéi között is megtalálható arabica kávészemeknek jóval magasabb a cukortartalmuk, amelynek következtében a pörkölés során egyfajta karamellás utóízt kapnak. Leginkább ezért is lesznek a belőlük elkészített eszpresszók sokkal selymesebbek, lágyabbak és kiegyensúlyozottabbak. A robusta kávészemeknél viszont sokkal inkább a kesernyés hatás dominál.
De ez a két kávébab nem csupán ebben, hanem az áruk tekintetében is különbözik. Az arabica sokkal drágább, mivel kevésbé ellenálló a kártevőkkel és a hőingadozással szemben, ami miatt nem igazán lehet gazdaságosan termeszteni.
Azt azonban fontos megjegyezned, hogy az arabica illetve a robusta felirat a kávé csomagolásán még nem egyenlő a minőséggel. Azt is érdemes figyelembe venned, hogy hogyan lett megpörkölve.
A pörkölés jelentősége
A cserjékről leszedett kávébab még teljesen íztelen. A benne rejlő több ezer aroma a pörkölésnek köszönhetően szabadul fel, és ez adja meg a belőle készült kávé jellegzetes tulajdonságait.
A pörkölést úgy képzeld el, mint egy lassú hevítési folyamatot, amely során hő hatására nedvesség illetve különböző gázok távoznak el a nyers kávészemekből, amelynek köszönhetően elkezdenek megdagadni. Ez a nyomás pedig a sejtfalak elreccsenésével szűnik meg.
A különböző kávébabok azonban más-más pörkölési profilt igényelnek. Figyelembe kell venni a származási helyüket és a feldolgozásuknak a fajtáját is. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ez a lassú folyamat milyen hőmérsékleten, és mennyi idő alatt zajlik le.
Végül tekintsünk át néhány közismert pörkölési módot!
Elsőként a fahéjas (világos barna) pörkölést említenénk. Itt egész korán az első reccsenés elején befejezik a pörkölést. Ennél szintnél a kávé erősen savas, virágos, mogyorós aromákkal és vékony testtel rendelkezik még.
Aztán ott van még az amerikai pörkölés, amely során tapasztalható közepesen barna színt úgy érik el, hogy a kávészemeket az első reccsenés végéig hevítik. Abban az esetben pedig, ha a pörkölő mesterek a második reccsenésig várnak, akkor vienna roastról, vagyis bécsi pörkölésről beszélünk.
