Ez a hét egy kicsit másképpen alakul a vártnál, mivel nem igazán lesz filmes születésnap az elkövetkezendő napokban. Pontosabban akad 1-2, de – mivel legutóbb kicsit megviccelt a naptár – a 2003. május 30-án debütált Némó nyomábant belevettük a múltkori ajánlóba, azon kívül pedig „csak” a Tom Hanks karrierjében meghatározó szerepet játszó Segítség, felnőttem! című vígjáték érkezett ebben az időszakban, egészen pontosan 1988. június 2-án. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy ezt a kis szösszenetet csak és kizárólag a videójátékoknak szenteljük, ezen a téren ugyanis már találni figyelemreméltó ünnepelteket, elég csak a Half-Life 2 első „kiegészítőjére” vagy Ríviai Geralt búcsújára gondolni.
Ugyan a Sonyhoz tartozó Sucker Punch csapatát ma már a remekül sikerült Ghost of Tsushimával azonosítja a játékosok többsége, nem szabad elfeledkeznünk a méltán híres inFamous-szériáról sem, melynek első része 2009. május 29-én látott napvilágot PlayStation 3-ra. A nyílt világú programban egy Cole McGrath nevű úriemberrel kellett randalíroznunk Empire City városában, méghozzá az elektromos áram segítségével. Az emberfeletti képességeknek köszönhetően mind a közlekedés, mind pedig a harcrendszer eléggé különbözött attól, amit a hasonló játékokban láthattunk, így már csak a frissnek ható élmény miatt is sokaknak lett nagy kedvence az alkotás. A népszerűség természetesen folytatásokat is szült, de a Tsushima sikere miatt sajnos félő, hogy már soha nem kapunk új felvonást.
Cole-hoz hasonlóan a Nintendónak is van különleges képessége, mégpedig az, hogy mindössze pár franchise-zal is képes kimagasló sikereket elérni. Az ismert címek közül pedig messze kiemelkednek a Mario-játékok, a vízvezeték-szerelő nevével fémjelzett alkotásokat ugyanis szinte mindenki ismeri, függetlenül attól, hogy van-e otthon Nintendo masina. A karaktert és díszes kompániáját már elég sok műfajban láthattuk, a versenyjátékok szerelmeseinek szívét pedig minden bizonnyal eléggé megdobogtatta a 2014. május 30-án beszáguldott Mario Kart 8, ami ugyan nem találta fel a spanyolviaszt (sőt), ugyanakkor pont annyit finomított a formulán, amennyit kellett, így a széria rajongói lelkesen vethették bele magukat a remek pályákkal, karakterekkel és felvehető power upokkal telepakolt programba.
Ritkán történik olyan, hogy egy kiegészítő szinte minden téren képes túlmutatni az alapjátékon, hiszen az ilyen toldalékok leginkább arra hivatottak, hogy többet adjanak a már bemutatott dolgokból. Nem úgy a 2016. május 31-én debütált The Witcher 3: Wild Hunt – Blood and Wine, Geralt búcsúja ugyanis nem csupán tartalmasra, de élvezetesre is sikeredett. Toussaint szemkápráztató vidéke, a vámpírok témakörére alapozó történet, a temérdek felfedeznivaló és a fejlődési rendszer átszabása együtt olyan egészet alkotott, ami után szinte minden fantasy RPG üresnek és közepesnek hatott – sőt, még maga a CDPR sem volt képes megugrani az általa emelt lécet. Rívia Geralt egy elképesztően igényes és hangulatos kalanddal búcsúzott a játékosoktól, így csak remélni tudjuk, hogy a készülő felújítás és a következő felvonások is méltók lesznek a sorozat hírnevéhez.
Régi sebeket feltépő rovatunk következik, 2006. június 1-jén került ugyanis a boltok polcaira az a Half-Life 2: Episode One, amit akkor még a harmadik rész nyitányának szánt a Valve, azóta viszont több ízben is bebizonyosodott, hogy a világhírű stúdió nem igazán tud háromig számolni (elnézést a kissé szakállas poénért). Gordon Freeman és Alyx Vance mentőakciója ugyan meglehetősen rövidre sikeredett, és újdonság gyanánt sem kaptunk túl sok dolgot, de a második részt idéző hangulat ugyanúgy a képernyők elé szegezte a rajongókat, a látvány pedig frenetikusnak hatott (a világbajnok fizikával egyetemben). Emellett a történetből (épp felrobbanni készült a Citadella) eredő versenyfutás is megadta a kellő lendületet, így még az ismerős környezet és játékmenet ellenére is az akkori nyár egyik legnagyobb slágere lett az Episode One – kár, hogy ismerjük a folytatást.
A Tomb Raider: Legenddel a Crystal Dynamics bebizonyította, hogy nála bizony jó kezekben van a kissé megtépázott széria, így aztán nem volt meglepő, amikor az Eidos erre a csapatra bízta az első rész évfordulós kiadását. A 2007. június 1-jén napvilágot látott Tomb Raider: Anniversary aztán végül sokkalta több lett holmi felújításánál, mert ugyan lépten-nyomon visszaköszöntek az 1996-os klasszikus egyes elemei (a hangulat, vagy épp a híres Tyrannosaurus), szinte minden tekintetben egy új játékot kaptunk. Lara mozgása természetesen hasonló volt a Legendben látottakhoz, de azért némileg kibővült a repertoár, emellett a terepek felépítése is sokkalta komplexebb volt annál – vagy épp az első résznél, hiába kaptuk papíron ugyanazokat a pályákat. Az Anniversary tehát remekül folytatta a 2006-ban megkezdett diadalmenetet, ami szerencsére azóta is tart, így már tűkön ülve várjuk, hogy mit tud majd felmutatni az új, Unreal Engine 5-el készülő epizód.
Az 1994-ben indult Tekken-széria rendkívül sok ideig volt elzárva a PC-s közösségtől, hiszen a 2017. június 2-án megjelent Tekken 7 volt az első, ami elérhetővé vált személyi számítógépeken. A Bandai Namco verekedős szériáját nem véletlenül emlegetik egy lapon a Mortal Kombat és a Street Fighter-sorozattal, hiszen hasonló szintet képvisel a minőség terén, bár tény, hogy valamennyire azért különbözik azoktól. A hetedik felvonás a szokásos Arcade mód mellett már kampányt is tartalmazott, bár sokak szerint jobb lett volna, ha inkább kimarad, mert finoman szólva is nevetségesre sikeredett a harcok köré kanyarintott történet. Maga a program viszont így is rendkívül élvezetes volt, tele ismert karakterekkel és látványos mozdulatokkal – minden bizonnyal hasonló élményre számíthatunk az elvileg idén érkező Tekken 8-tól is.
Nos, ezek lettek volna a hét legfontosabb születésnaposai, de értelemszerűen ismét kimaradt néhány olyan alkotás, amelynek nem akartunk külön blokkot szentelni. 2015. május 29-én indult például világhódító útjára a mára trilógiává bővült Splatoon, amelyben tintát lövöldözve kellett felülkerekednünk az ellenfél csapatán. 2015. június 1-jén debütált az elmúlt évek egyik legbotrányosabb játéka (már persze a szintén születésnapos Agony mellett), a Hatred, amit egy komolykodó Postalnak szántak az alkotók, végül azonban csak egy sekélyes és öncélú hentelésre futotta. Végezetül pedig meg kell említenünk a Blizzard 2015. június 2-án berobbant MOBA-ját, a stúdió szinte összes ismertebb karakterét felvonultató Heroes of the Stormot is, ami némileg könnyebbre és emészthetőbbre sikeredett, mint a műfaj ismertebb képviselői.
A rovat korábbi cikkeit erre a linkre kattintva érhetitek el!
