Pár hete indult a GameTrailers.com új műsora, az Annoyed Gamer, melyben az internetes magazin népszerű újságírója, Marcus Beer osztja meg gondolatait a nézőkkel. A legutóbbi részben egyikük a kalózkodásról kérdezte Marcust, aki magából kikelve mocskos tolvajnak titulált minden olyan emberi lényt, aki valaha bármit is letöltött illegálisan. Noha érthető Beer kirohanása, a kommentelők nem igazán értettek vele egyet. Holott Amerikában az átlagfizetés messze több, mint itthon. Felmerül hát a kérdés, hogy van-e valami más is a warez mögött, mint puszta illegalitás?
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
A KELETI BLOKK KALÓZAI
Kelet-Európa mindig is hírhedt volt a kalózkodás magas arányáról. Tőlünk arrébb egyre rosszabb a helyzet, Kínában pedig már ott tartanak, hogy államilag is támogatják a szoftverek és hardverek hamisítását – gondoljunk csak a népszerű „kínai iPhone-ra”.
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
BŰNÖZŐ VAGYOK?
Mivel a PC Guru egy játékokkal kapcsolatos magazin, maradjunk is a videojátékok háza táján, és a zeneszámokat, filmeket, vagy épp könyveket ne keverjük ide. Ehelyett, mint gamerek, nézzünk szépen a lelkünkbe és gondolkodjunk el rajta, hogy szégyelljük-e, ha lewarezolunk valamit! Az ember, ahogy idősödik, egyre több pénzt kapar össze, azaz valószínű, hogy huszonévesen több játékot vehet meg, mint addig.De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
AZ IGAZSÁG
Innen nézve tehát a warez nem nyers lopás, ahogy Marcus Beer állította, és nem is szabadságharc, vagy lázadás, mint egyesek vélik. Másolatokkal még egy megacég anyagias hozzáállását sem sikerült megváltoztatni. A kalózkodás inkább afféle szükségmegoldásnak tűnik: ha az ember igazi gamer, akkor játszania kell, és ha nincs rá pénze is játszani fog.Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
Ennyi zagyvaságot összeírni... A szellemi tulajdon is tulajdon. Ha én pénzt, időt nem sajnálva elkészítek egy játékot, más pedig ahelyett hogy fizetne érte, egyszerűen elveszi, az igenis lopás. mert én pénzt szeretnék látni belőle, ő pedig ezzel megfoszt ettől, ergo anyagi kárt okoz nekem. Az meg mekkora marhaság, hogy "és ha amúgy se tennéd, nincs bevételkiesésük." Ha akarsz egy olyan játékkal játszani, ami pénzbe kerül, és lewarezolod, akkor de, megvennéd, mert másképp nem jutnál hozzá... Egyszerűen nem értem, mi az, hogy "csak nem veszed meg"... Ha valami pénzbe kerül, és te nem veszed meg, mégis szert teszel rá bármi módon, az vajon miért nem számít lopásnak, eltulajdonításnak, nevezzük bárminek?
De persze lehet, hogy tényleg az én gondolkodásom a primitív, és nem az idézett...
Fromthedeep: Tavaly több torrent-oldalt is lekapcsoltak és tulajdonosaikat megbüntették.
Geralt-again: Can I Run it? hasznos oldal és nem kell töltögetni többé!
És igen Kredenc mesternek van igaza az lopás, és ahogy mi sem örülünk ha elkötik az autónk úgy ők sem hogy 4 (vagy több) év kemény munkáját csak pár klikkeléssel fizetjük meg..
Eljutottam arra a pontra, hogy a warezolt játékkal már egyszerűen nincs kedvem játszani, bármilyen szuper címről is legyen szó. Nem képvisel számomra semmi értéket mert ingyen szereztem meg.
Az egyik ok abban keresendő, hogy ez jóformán természetes dolog. Meg sem tudom számolni hányszor kaptam meg, hogy én mekkora barom vagyok, hogy költök játékokra, holott ingyen is le lehet tölteni, sőt ha már ennyire szórom a pénzt, miért nem adom inkább nekik, mert nekik aztán szükségük van rá.
A másik ok pedig az, hogy nem nagyon van következménye, legalábbis nálunk. Én még nem hallottam olyat, hogy Magyarországon egy átlagwarezost lesitteltek volna. Az persze más kérdés, hogy mit érnének el azzal, hogyha az átlagwarezosokra is rászállnának. De hogy semmi jót, az biztos.