Pár hete indult a GameTrailers.com új műsora, az Annoyed Gamer, melyben az internetes magazin népszerű újságírója, Marcus Beer osztja meg gondolatait a nézőkkel. A legutóbbi részben egyikük a kalózkodásról kérdezte Marcust, aki magából kikelve mocskos tolvajnak titulált minden olyan emberi lényt, aki valaha bármit is letöltött illegálisan. Noha érthető Beer kirohanása, a kommentelők nem igazán értettek vele egyet. Holott Amerikában az átlagfizetés messze több, mint itthon. Felmerül hát a kérdés, hogy van-e valami más is a warez mögött, mint puszta illegalitás?
Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
A KELETI BLOKK KALÓZAI
Kelet-Európa mindig is hírhedt volt a kalózkodás magas arányáról. Tőlünk arrébb egyre rosszabb a helyzet, Kínában pedig már ott tartanak, hogy államilag is támogatják a szoftverek és hardverek hamisítását – gondoljunk csak a népszerű „kínai iPhone-ra”.Guybrush egyike a játékipar megtűrt kalózainak
Van tehát olyan hely a világban, ahol a kalózok anyagi érdekeltségből szegik meg a törvényt, ha azonban a nyolcéves Pistike lemásolja osztálytársa Call of Duty DVD-jét, a jog szerint semmivel sem lesz jobb a profi bűnözőknél. Pistike csak egy tolvajjá válik a sok közül, az pedig, hogy az apukája munkanélküli és a számítógép az egyetlen mentsvára az iskolai bullyktól, senkit sem hat meg. Pedig számtalan ilyen történetet olvasni a fórumokon, főleg, ha valaki kirobbantja az örökké tartó warezes vitát.
Mindig van ugyanis pár olyan internetező, aki szentéletű, fehér páncélos lovagként jött a világra, hogy megszabadítsa az emberiséget a másolt szoftverek szorításából. Ezek az emberek csak azért nem ragadtattak el a Mennyekbe, mert a glóriájuk olyan nehéz, hogy a földön tartja őket -- ellenkező esetben már rég a fellegekben teljesítenének égi szolgálatot. Vitatkozni velük, érvelni ellenük képtelenség, mert megállás nélkül hányják magukból az unalmas közhelyeket, melyek szerint játékot másolni egyenértékű egy autó vagy egy nyaklánc ellopásával.
"Sosem bújhatsz el!" (kép forrása: Gaijinpot.com)
Felmerül viszont a kérdés, hogy ez igaz-e. Nos, nem, nem igaz: amikor lemásolunk egy szoftvert, az eredeti változat nem tűnik el, ugyanúgy hozzáférhető lesz. Ez azonban nem teszi kevésbé illegálissá a warezt. Sőt, ha jobban belegondolunk, csak tovább ront a helyzeten, mert ha egy autót ellopnak, akkor abból csak az az egy kerül ki a feketepiacra, míg ha egy szoftvert másolnak le, akkor végtelenségig lehet szaporítani a klónokat, mígnem az eredeti, sok ezer forintos lemez a kutyának sem kell majd.
BŰNÖZŐ VAGYOK?
Mivel a PC Guru egy játékokkal kapcsolatos magazin, maradjunk is a videojátékok háza táján, és a zeneszámokat, filmeket, vagy épp könyveket ne keverjük ide. Ehelyett, mint gamerek, nézzünk szépen a lelkünkbe és gondolkodjunk el rajta, hogy szégyelljük-e, ha lewarezolunk valamit! Az ember, ahogy idősödik, egyre több pénzt kapar össze, azaz valószínű, hogy huszonévesen több játékot vehet meg, mint addig.De oda el is kell jutni: ha sosem tud játékot venni Pistike, akkor később sem lesz belőle jobb vásárló, mint egy átlagos casual gamer, akit kilóra megvesz a már emlegetett Call of Battlefield: Same Game Ever aktuális részének reklámkampánya.
Lopás és warez: Vajon egy és ugyanaz?
Szóval mi, jelenlegi játékosok csak két dologban reménykedhetünk utódaink „minőségbeli javulásával” kapcsolatban: vagy bízunk benne, hogy a mi generációnk többet vesz játékokat a gyerekeinek, vagy titkon azért fohászkodunk, hogy ők is kalózkodjanak és később, felelősségteljes felnőttként maguk is vásárlókká váljanak -- mint ahogy az olvasók közül sokan, gondolom.
AZ IGAZSÁG
Innen nézve tehát a warez nem nyers lopás, ahogy Marcus Beer állította, és nem is szabadságharc, vagy lázadás, mint egyesek vélik. Másolatokkal még egy megacég anyagias hozzáállását sem sikerült megváltoztatni. A kalózkodás inkább afféle szükségmegoldásnak tűnik: ha az ember igazi gamer, akkor játszania kell, és ha nincs rá pénze is játszani fog.Szerencse, hogy manapság azért akad alternatíva bőven. Megszámolni is képtelenség azt a sok free-2-play modellt használó játékot, amit az utóbbi időben bejelentettek. Szóval, míg tíz éve csak a warez maradt, mint mentsvár, immár léteznek legális utak, amiket érdemes megfontolni egy-egy torrentfájl letöltése előtt.
OFF : redenc már rég be akartam szerezni nagyon tetszős game de sehol sem láttam ilyen olcsót melyikben vetted???
De igen, én elmegyek. Az, hogy te nem, rögtön megmagyaráz mindent, amit írtál. Nem tudok gratulálni az erkölcsi szintedhez...
Vannak ingyenes játékok, vannak akciók, leárazások. Én most vettem meg a Sleeping Dogsot 4300 forintért. Aki akarja, megteheti. De a hozzád hasonló gondolkodásúak nyilván nem is akarják, ha már egyszer ingyen hozzá lehet férni, miért adnának ki rá pénzt...
Miért is? Szóval akkor a szellemi tulajdon az nem tulajdon? Szóval csak az lehet tulajdon amit meg tudsz fogni? Ha a te fejedből kipattan a hiper szuper ötlet amivel milliárdokat kereshetsz és jön a barátod aki valahogy megtudja és helyetted megvalósítja akkor te nem leszel tiszta ideg mert "elvette, ellopta" ? Pedig az a te "szellemi tulajdonod" volt.
A másik, mindenki azt csinál, amit akar, amíg akasztás nem jár érte, és van lehetőség, addig szerintem mindenki éljen vele, persze akinek esze van. Nekem itt senki ne adja be, ha eléddobnak egy övtáskát egy 10ezressel, elmész a rendőrségre.
1. Több embert is érinthet és ha áskálódnak eljutnak több emberhez is.
DE! 2 : EZ is "Büntetés" hiszen megfosztjuk az alanyt a forrásától és időbe telik míg újra talál.
Most 47 vagyok. 14 voltam amikor betörtek hazánkba a home computerek, és vele együtt a másolt játékok áradata. Egy magnókazettán volt két tucatnyi ZX Spectrum játék, és a Spectrum Világ című, újságárusi forgalomban kapható kiadványból lehetett tízesével rendelni őket. Huszonéves voltam, amikor jöttek a PC-k. E-mailen érkeztek a cuccok (egy nap volt, mire lejött egy pár megás játék) és a különféle demópartikon flopikon csereberéltük a cuccokat. Oprendszerben sokáig nem is láttam hivatalos verziót, csak másoltat...
Lehet hogy furcsa, de attól, hogy elmúltam negyven, még nekem is volt ifjúkorom....
"szükségmegoldásnak tűnik" Én nem nevezném a játékot szükségnek az maradjon az étel ital oxigén és még jó egypár