A klasszikus értelemben vett krimi műfaja egyre kevésbé népszerű mostanában Hollywoodban. Rian Johnson, a nyolcadik Star Wars-film rendezője azonban gondolt egyet, majd készített egy olyan alkotást, amely egyszerre hozza vissza a klasszikus Agatha Christie-regények hangulatát és csavarja meg azt pár egészen eredeti ötlettel, ezzel megalkotva az utóbbi idők egyik legszerethetőbb filmjét.
A cselekmény szerint a milliárdos krimiírót 85. születésnapján holtan találják vidéki villájában. A partit követő napon a tett helyszínére érkezik a híres magándetektív, Benoit Blanc (Daniel Craig), akit egy titokzatos személy bérelt fel a szenzációs bűncselekmény felderítésével. Ahogy a nyomozó elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, egyre különösebb titkokra derít fényt... A populáris kultúrában egy kicsit is jártas embernek az az érzése támad az ismertető alapján, hogy már milliószor találkozott ezzel a történettel, és Johnson valóban olyan dramaturgiai eszközökhöz nyúl, amelyek nem ismeretlenek a műfajban. A különc és rejtélyes detektív, a családtagok, akik az elhunyt családfő örökségére pályáznak, illetve a nézőknek óvatosan adagolt töblettudás és az ezzel egyre növekvő feszültség mind-mind ismerős formulák.
A Tőrbe ejtve viszont nem elégszik meg ennyivel. Könnyed érzékenységgel csempész olyan elemeket a filmbe, amelyek reflektálnak a 2020-ban körülöttunk történő eseményekre (noha itthon csupán január 2-án került a film a mozikba, az USA-ban már 2019 novemberétől láthatták a nézők). A dél-amerikai ápoló lány (Ana de Armas) beilleszkedése, a család tagjai közötti politikai véleménykülönbségek és a kissé elnagyolt karakterábrázolás olyan óvatos humorforrások, amelyek egyszerre aktuálisak és viccesek, de mégsem vonják el a figyelmet a gondosan kidolgozott, tökéletesen működő bűnügyi narratíváról.
A forgatókönyv ugyanis óramű pontosággal porciózza az információt a mozinéző számára. Folyamatosan feszült történetvezetés jellemzi az alkotást, ami csak nagyon keveseknek sikerül még a krimi műfaján belül is. A szereplők pedig szépen kidolgozottak – köszönhető ez persze a színészi játéknak, azon belül is az olyan sztároknak, mint Chris Evans, Jamie Lee Curtis vagy Michael Shannon. Azonban az éppen aktuális 007-es ügynök például nem biztos, hogy tökéletes választás Benoit Blanc szerepére, mégis az ő magánnyomozójának személyisége is szimpatikussá vált egy ponton. Rian Johnson szkriptje tartalmaz mindent, ami ahhoz kell, hogy a rendezői székben ülve már könnyűszerrel alkothasson szerethető karaktereket a vásznon.
Steve Yedlin személyében Johnson olyan operatőrt hozott magával, akivel már többször dolgozott együtt, többek között Az utolsó jediken vagy a Looperen. A mű látványvilágán pedig látszik is az összeszokottság. A fényképezés nem túlbonyolított, de érzékelteti azt a bezártságérzetet, amely az ilyen jellegű filmek egyik fő feszültségforrása – hiszen a cselekmény nagy része egy helyszínen, a Thrombey-család villájában zajlik.
A Tőrbe ejtve, vagy eredeti címén a Knives Out egy kellemes meglepetés volt, egy szerethető film, tele izgalmas elképzelésekkel, sallangoktól mentes színészi játékkal és egy érdekfeszítő rejtéllyel, amely szövevényes fordulatok útján jut el egy olyan végkifejletig, amelyben mindenki megtalálhatja a számára releváns morális tanulságot. A kasszáknál elért sikerek után állítólag már készülőben is van a folytatás, így tehát felbukkant a remény, hogy a nagy hollywoodi stúdiók talán újra felfigyelnek erre a méltatlanul elfeledett zsánerre.
Tőrbe ejtve (Knives Out)
Rendező: Rian Johnson
Játékidő: 130 perc
Hazai bemutató dátuma: 2020. 01. 02.
Forgalmazó: Freeman Film
