Persze a felszínen a 2012-es Spec Ops: The Line is épp úgy néz ki, mint bármelyik másik katonai témájú lövölde, amely a Call of Duty népszerűségét próbálja kihasználni. Lényegében ez egy TPS-nézetet használó, fedezékalapú lövöldözős játék, amely a Közel-Keleten (Dubaj romjain) játszódik – nagyjából annyira általános, amennyire csak lehet. Még Nolan North, az egyik legnépszerűbb szinkronszínész is megszólal benne, mint a főhős, Martin Walker százados hangja. Mindez azonban csak a látszat, és alatta rejlik a The Line igazi ereje. A játék Joseph Conrad A sötétség mélyén regényén alapul, amelyből az Apokalipszis most! című klasszikus is született később. A The Line valójában egy bravúros szatíra a háborúról, az erőszakról és magukról a sablonos, önismétlő katonai témájú lövöldékről. A háború maga a pokol, és a YAGER fejlesztőcsapat gyöngyszeme ezzel folyamatosan arcon vág, és az orrod alá dörgöli a borzalmakat. Az egyik hírhedt jelenetben Walker százados és csapata egy ellenséges csoporttal találja szemben magát. Walker fehér foszforos rakéta-csapásokat rendel el a területre. A nézet infravörös kamerára vált, a játékosnak pedig céloznia és tüzelnie kell a hangyaként szaladgáló célpontokra. Miután a területet meg lett tisztítva, kénytelenek vagyunk végigjárni azt, amit az imént okoztunk, és szembenézni a csúnya következményekkel – beleértve a 47 civil halálát, amiről csak mi tehetünk. A szándékos Call of Duty stílusú interakció hamis biztonságérzetbe ringat, mielőtt a játék konkrétan egy háborús bűntettben való bűnrészességet tolna a képedbe. A vágóképek a halott anyával, és kezében a szénné égett gyermekével sokaknak egy életre az emlékezetébe égtek.
A rovat korábbi cikkeit erre a linkre kattintva érhetitek el!
