Ahogy a videójátékok a 2000-es években egyre inkább filmszerűvé váltak, úgy egyre nagyobb lett a nyomás a fejlesztőkön, hogy már az első másodpercektől kezdve tényleg hollywoodi kasszasikereket megszégyenítő minőségű élményt tegyenek le az asztalra. Néhány játék elég jól megragadta a figyelmet, és meglehetősen erős történetet szállítottak, míg mások már az első benyomást elrontották, és ezzel gyakran lerombolták az utána következő cselekmény igazi erejét. Az iparág történetének egyik legnagyszerűbb nyitójelenete (intro) azonban a 2K Games 2006-os, Prey című játékához köthető. A Prey egy undorítóan mocskos mosdóban kezdődik, ahol a főhős, Tommy Towadi, keserű monológot tol le a saját tükörképének. Hamar kiderül, hogy elege van a jelenlegi életéből, és semmi mást nem akar, mint maga mögött hagyni a szülővárosát, de a barátnője visszatartja. A lány ott akar maradni, ahol mindig is élt, de mire érdemben reagálhatnánk minderre, egyszer csak… BUMM! Leszakad a tető, a levegőben kezd lebegni minden berendezés, és szemtanúi lehetünk egy idegen inváziónak. Tommy nyafogó ifjúkori lázadásának egy szempillantás alatt vége szakad, amikor az idegenek szó szerint szétszedik az épületet, és elrabolják a barátnőjével és nagyapjával együtt. Az idegenek űrhajója magasan a Föld felett kering, majd néhány robbanás következik, és a történet, amely rövid ideig úgy tűnt, hogy az otthon elhagyásáról szól, gyorsan átváltozik egy kétségbeesett küzdelemmé, hogy pont oda térhessenek vissza.

A rovat korábbi cikkeit erre a linkre kattintva érhetitek el!