[Társalgó] Mage Knight a Delta Visiontől – Erő és Mágia egy személyben

A titokzatos máguslovagok rendjének egyik tagjaként feladatunk az Atlanteai Birodalom meghódítása – a Titkos Tanácsnak nem számít, hogy miként, csakis a küldetés sikeressége fontos. A Mage Knight már első pillantásra a PC-n nagy hírnévnek örvendő Heroes of Might & Magic szerepjátékos jegyekkel megtűzdelt stratégiai játékok sorozatát juttatta eszembe. És bár a szabályok megismerése után már egyértelművé váltak a különbségek, ez az érzés (vagy nevezhetném inkább hangulatnak) nem teljesen múlt el. 

Mage Knight – Bővített Kiadás (MK: Ultimate Edition)

• Hazai kiadó/Partner: Delta Vision
• Tarsasjatekok.com adatlap
• Típus: kooperatív/kompetitív
• Játékosok száma: 1-4 fő
• Játékidő: átlagosan 2-3 óra
• Korcsoport: 14+
• Nehézség: 4,63/5
• Ajánlott fogyasztói ár: a kiadó webshopjából akciósan 43 191 forint

A Mage Knight teljes szabályzatát itt és most nem fogom teljességében részletezni, csupán egy nagyjábóli áttekintést tudok adni – ami talán bocsánatos bűn, hiszen a három kiegészítőt tartalmazó Bővített Kiadás három szabályfüzettel érkezik, összesen 72 oldalon, minimális mennyiségű illusztrációval (a nehézségi szintet tekintve ez talán annyira nem meglepő). És mégis azt mondom, nem kell elrettenni ettől, a játék nehézségét ugyanis nem a szabályok bonyolultsága adja – a legtöbbje kézenfekvő, vagy legalább ismerős lesz annak, aki játszott már valamilyen dungeon crawlerrel –, hanem azok sokasága, és a hozzájuk kapcsolódó számtalan apróság. Szerencsére az első füzet végigkísér az első küldetésen, szinte lépésről lépésre, ahogy előkerülnek a különféle helyzetek – ha ezen túl vagyunk, jöhet a többi küldetés és a teljes szabálykönyv. Ha pedig már ezt is betéve ismeri az ember, nekifoghat a kiegészítőknek, melyek új ellenfelekkel, még újabb szabályokkal és helyszínekkel bővítik a tartalomban amúgy sem szűkölködő játékot.

Egy új világ

A különböző küldetések végső célja más és más, ahogyan a játék időkorlátja is ezzel együtt változik; de egy-két kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy aki a legtöbb hírnevet szerzi magának, az nyer. Hírnevet pedig a térkép felfedezésével, az ellenfelek legyőzésével, a városok és egyéb helyiségek elfoglalásával lehet szerezni. Ezek mellett küldetésenként egyedi szabályok, játékváltozatok és pontozás teszi teljesen egyedivé az alapjáték tíz feladatát. Mindezt pedig a további kiegészítőkkel még tovább lehet variálni, illetve Volkare tábornokkal egy újabb, epikus küldetés is jár; Tezla Árnyaival pedig további négy, nem kevésbé rövid feladat vár ránk.

Végrehajtható akcióinknak egyetlen korlátját a kezünkben tartott lapok határozzák meg, melyek összeállítása kezdetben választott hősünktől függ, ugyanis mindegyik karakter egy egyedi csomaggal indul útnak (persze akadnak átfedések). Alapvetően aszerint sorolhatjuk be a kártyákat, hogy milyen célt szolgálnak: a mozgással haladhatunk a térképen; a befolyással a városokban, falvakban szerezhetünk csapatokat, kártyákat vagy manát; a harcban bevethető kártyák támadóerőnket vagy védekezésünket módosítják; a gyógyítás hasonlóképpen önmagáért beszél; míg a különleges akciókkal változatos hatásokat érvényesíthetünk. Mindegyik lap rendelkezik egy, a kártya szöveges részének alsó felében feltüntetett, erősebb hatással is, ennek kiváltásáért a megfelelő színű manakristállyal kell fizetnünk. Egy forduló addig tart, amíg a kezünkben tartott lapok el nem fogynak, egy kör – azaz egy napszak – pedig addig, amíg ki nem fogy a cselekvéspaklink. Ekkor gördül tovább a napszak, az éjszakával pedig újabb nehézségek, de lehetőségek is adódnak.

Csata. Mágus.

Kezdetben gyengécske paklinkat bővítgetjük a különböző helyszíneken szerzett jutalmakkal, mindeközben pedig hírnevet szerzünk magunknak, illetve tetteink megítélése is könnyítheti vagy nehezítheti a dolgunkat (egy kolostor felégetése után a falusiak nem szívesen állnak be a seregbe). A hírnév tulajdonképpen szerzett tapasztalatunk leképezése: a megfelelő szintek elérése után újabb lapot és szakértelmet kapunk, vagy egy újabb egységet adhatunk seregünkhöz.

Talán nem meglepő, hogy a harcnak nagy szerep jut, támadjunk várost, fosztogassunk, vagy verjünk le portyázó csapatokat: ez lesz hírnevünk elsődleges forrása, és szerencsére a szerencsének vajmi kevés lapot osztottak, minden kiszámítható előre. Hacsak nem vesszük nagyon szigorúan és számítjuk ide azt, hogy véletlenszerű a kezünkbe kerülő kártyák összeállítása. Az utunkba kerülő ellenfelek tokenjein számos ikon jelzi azok támadóerejét, védekezését, különleges képességeit. A harc összesen négy fázisból áll: elsőként, ha van távolsági vagy ostromfegyverünk, tüzet nyithatunk az ellenfélre; másodjára védekezünk a túlélők támadása ellen; harmadjára kiosztjuk a sérüléseket egységeinknek és magunknak; végezetül jól megcsapkodjuk őket és remélhetőleg elhullik mind. Nagyon leegyszerűsítve mindegyik lépés csak számok összehasonlításából áll, persze közben döntéseket kell hoznunk, hogy kivel kit támadunk, kit áldozunk fel és így tovább. Magyarul lehetőségeink ismeretében alaposan át kell gondolnunk minden lépésünket.

Masszív móka

Ahogy a teljes csomagra jellemző az átgondoltság és a minőség is: egy mindent befogadó inzertet kapunk, minőségi kártyákkal, illusztrációkkal és tokenekkel. Egyedül a minik terén vagyok elégedetlen, bár ez egyéni hobbi-ártalom: persze, az előre festett figurák jobbak a szürke öntvényeknél… egy fokkal. De ha közelebbről szemügyre vesszük őket, akkor egyik-másik esetében az álmatlan éjszaka garantált. A festés minősége inkonzisztens, helyenként gyárilag (?) kopott, míg máshol túl vastag vagy pontatlan, a részletek már magán a sculpton elnagyoltak. De hé, ez senkit ne tántorítson el, kis odafigyeléssel őket is ki lehet pofozni pár fokkal elfogadhatóbbra, maga a játék pedig egy cseppet sem lesz rosszabb ettől.

A Mage Knight szerepjátéknak kompakt, társasjátéknak viszont kifejezetten komplex; lehet kooperatívan vagy kompetítíven, szólóban vagy csapatban – de akárhogyan is álljunk neki, az az egy biztos, hogy tennivaló akad benne bőven. Kialakításának köszönhetően nagyon jól szólózható, és a kompetitív küldetések során egészen átértelmeződik egy-egy forduló jelentősége. Összetettsége miatt kezdőknek nem kifejezetten merném ajánlani, még ha a szépen összeállított, érthetően és konzisztensen fordított szabálykönyv mindent el is követ annak érdekében, hogy a lehető legsimábban belerázódjunk a miriádnyi apróság észben tartásába. Ebben a jól összeállított ikonográfia is segít, bár az egység-tokeneken fellelhető két tucatnyi ikon mellett a szakértelmek hieroglifái egy jó darabig megkívánják a segédlet használatát. Gyakorlottabb dungeon crawler-rajongóknak kifejezetten ajánlom a figyelmébe, játékmesteri kapacitásban az újoncok bevonása pedig jóval olajozottabban megy, mint azt elsőre gondolnánk, csak ne sajnáljuk rászánni az időt.

(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Delta Visionnek!)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Instagram-oldalát