A német időutazás alapjairól – A Dark világának rövid bemutatása

Ha időutazásról szóló német sikersorozatokról beszélgetünk, akkor az embernek jó eséllyel egyből a Netflix műsorán futó Dark ugrik be. Egyrészt azért, mert ezen a kategórián belül jó eséllyel nem található más széria, másrészt pedig azért, mert Baran bo Odar és Jantje Friese alkotása valóban egy végtelenül egyedi és emlékezetes darab. Most pedig, hogy ezen a héten szombaton debütál a harmadik, mindent lezáró évad, itt az ideje egy kicsit visszatekinteni a múltba, és felidézni, pontosan hogyan is „működik” a Dark világa.

Figyelem! Témájából kifolyólag a cikk a Dark első két évadára vonatkozó spoilereket tartalmaz, ezt vegyétek figyelembe, mielőtt tovább olvasnátok!

A Dark alapjai

A Dark egy Winden nevű, erővel körbenőtt, fiktív német kisvárosban játszódik, melynek a legnagyobb munkahelye és fő látványossága egy atomerőmű, a sorozat központjában pedig négy helyi család és az ő generációkon át húzódó konfliktusaik állnak. A Nielsenek, a Kahnwaldok, a Tiedemannok és a Dopplerek története igen kacifántos, már a múltban is sokszor keresztezte egymást, és rövid úton az is kiderül, hogy maga a város lényegében egy 33 évente ismétlődő időciklusban ragadt, melynek 2020. június 27-én az apokalipszis, avagy az erőmű felrobbanása vet mindig véget.

A sorozat története 2019-ben kezdődik, mikor a fiatal Mikkel Nielsen egy este akaratán kívül visszautazik az időben, 1986-ig. A kisfiú eltűnése természetesen alapjaiban forgatja fel a windeniek életét: a rendőrség minden erőforrását bevetve nyomozni kezd, míg Mikkel apja, Ulrich, ijesztő párhuzamot vél felfedezni a fia és a még 1986-ban eltűnt öccse között.

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a főszereplők szövevényes magánéletébe és múltjába, annyi röviden elmondható, hogy Windenben szinte minden családnak és minden lakosnak megvan a maga sötét titka, ami nem egyszer pont az időutazáshoz köthető, sőt néhány, a jelenben élő karakter a múltban is igen nagy szerepet játszik vagy játszott. Elég csak arra gondolni, hogy a sorozat első részében eltűnt Mikkelből lesz végül az egyik legrutinosabb időutazó, Jonas Kahnwald apja.

A személyes történetek mögött azonban meglapul egy másik, sokkal sötétebb titok is. Winden városa ugyanis, a lakosok tudtán kívül, már jó pár évtizede otthont ad egy Sic Mundus néven futó, javarészt időutazással foglalkozó szervezetnek, melynek fő célja a ciklus fenntartása, hogy a világvége így váljon véglegessé. Ehhez azonban néhány másik időutazónak is lenne pár szava, akik pont a ciklus megtörésén dolgoznak, végeredményben pedig a két fél összecsapása az, amivel a Dark rejtélyes eseményeinek jó része magyarázható.

Időutazás a Dark világában

A Dark egyik alapköve és legfontosabb eleme az időutazás, ami 33 éves ciklusokra épül, azaz minden egyes ugrással pontosan ennyi időt mehetünk előre vagy vissza az időben. Az időutazás azonban természetesen nem zajlik le magától, ahhoz szükség van valamilyen segédeszközre is, melyből a sorozat világában kétféle akad: ott vannak egyrészt a féreglyukak és más anomáliák, másrészt pedig az időgépek. Érdekesség, hogy utóbbiak általában egy úgynevezett isteni részecskével működnek, mely a windeni atomerőműben keletkezett egy 1986-os baleset folyamán.

Féreglyukból két fontosabb található a Dark világában: az egyik a Windenhez közeli barlangok mélyén lapul, és 2019-et köti össze 1986-tal és 1953-mal, míg a másik a windeni atomerőműben található, és a sorozatban előkerülő összes idősíkot (ezekről részletesen kicsit lejjebb) összeköti egymással, de csak akkor, ha megfelelő nagyságú áramot kapcsolnak rá, ami stabilizálni tudja.

Időgépekből pedig szintén két verziót láthattunk az első két évadban: az első egy igen kifinomult szerkezet, melyet a H. G. Tannhaus nevű óraműves épített, és aminek szüksége van az atomerőműben található isteni részecskére ahhoz, hogy működni tudjon. A másik időgép egy szék, amit közvetlen a barlangban található féreglyuk fölé építettek, és ami ennek a féreglyuknak a hatását erősíti fel, azonban sokszor végzetes hatással: a sorozat első két évada során több fiatal is meghalt, mikor ezzel a székkel kényszerítették őket időutazásra.

A fenti két módszer mellett továbbá érdemes megemlíteni egy harmadikat is, mely először a második évad legvégén bukkant fel a sorozatban. Ennél mindössze egy míves kialakítású gömb kell ahhoz, hogy az ember utazni tudjon az időben, maga a gömb azonban egy másik dimenzióból származik (legalábbis a használója ezt állítja, és a sorozat ezt a kijelentést eddig nem cáfolta), így a második évad legvégéig nem áll rendelkezésére egyik szereplőnek sem.

A Dark idősíkjai

A Dark első évadában a cselekmény jelentős része két idősíkra, 2019-re és 1986-ra koncentrált, a második évadban azonban igen alaposan kibővült ez az univerzum, és a szereplők az időgépek segítségével több másik korszakba is eljutottak. Vegyük hát ezeket is sorra, külön kiemelve, hogy melyik miért olyan fontos.

• 1921 – A kiindulópont: Sok szempontból 1921 tekinthető a Dark kiindulópontjának, egyben pedig ez a legkorábbi időpont, ahol a szereplők megfordulnak. Ez volt az az év, mikor a Sic Mundus emberei elkezdték kivájni a windeni barlangban található féreglyuk folyosóit, illetve ekkor épült fel Winden temploma is, közvetlen a Sic Mundus titkos bázisa és laboratóriuma fölé.
• 1953 és 1954 – A régmúlt: Az 1953-as idősík a harmadik, amit a Dark első évada bevezetett, és ennek megfelelően igen fontos a történet szempontjából. Egyrészt itt építik meg az időutazásra használt szék isteni részecskét használó variánsát, másrészt H. G. Tannhaus is ekkor kezdi megépíteni a saját időgépét, harmadrészt pedig ekkor kezdődik a windeni atomerőmű építése.
• 1986 és 1987 – A közelmúlt: Az 1986-os évekhez két fontos esemény köthető. A Sic Mundus emberei ekkor építik meg az időutazásra használható szék prototípusát (mely az egymással keveredő idősíkok miatt primitívebb, mint 1953-ban készült utódja) és kezdik azt gyerekeken tesztelni,  valamint az isteni részecske megszületéséhez vezető baleset is ekkor következik be az atomerőműben.
• 2019 és 2020 – A jelen: A 2019-es és 2020-as év a Dark történetében kiemelt fontossággal bír, hiszen ekkor következik be a világvége az atomerőmű felrobbanásával, amit a ciklus megtörésén fáradozó karakterek el akarnak kerülni, illetve ekkor tűnik el Mikkel is, aki később az egész ciklus beindítójának és egyik legfontosabb láncszemének bizonyul.
• 2052 és 2053 – A jövő: Végezetül pedig hiba lenne megfeledkezni a Dark jövőjéről. Winden ekkor a 2020-as robbanás utóhatásait nyögi, lakói megfogyatkoztak és elvadultak, az atomerőmű maradékát pedig fallal vették körbe és elzárták mindenki elől. Ez az idősík olyan nagy szerephez nem jutott eddig a sorozatban, a legfontosabb tulajdonságának az atomerőműben megnyílt féreglyuk mondható.

Így lehet hát röviden összefoglalni azt, amit a Dark világáról, illetve a sorozat egyes idősíkjairól tudni érdemes. És hogy innen hogyan halad majd tovább a sorozat, és hogy szereplőinknek sikerül-e megtörni a 33 éves ciklust? Ezekre a kérdésekre a nagyon stílusosan 2020. június 27-én debütáló harmadik évad adja meg a választ.