Kapunk 12 új szcénát, néhány témája az egész sorozatot tekintve vadonatúj lesz. Érdekesség, hogy ezekben van pár, a rajongók által készített, és a fejlesztők által is megfelelő színvonalúnak tekintett cucc is. 10 új civilizáció mutatkozik be, többek között a portugál, a babilóniai, és a holland, természetesen mind saját épületeivel és egységeivel. A vezetők száma 16-tal nő, ebben persze benne van a fent említett 10 új náció feje is, plusz pár történelmi személyiség a korábbi népek soraiból. Új véletlenszerű események is fűszerezik a játékot, természeti katasztrófáktól segélykéréseken át a lakosság különféle követeléséig sokféle váratlan helyzettel kell megbirkóznunk.
Természetesen új csodák is várnak ránk, szám szerint öt: az ókori világ hét csodája közül kettő, az olimpiai Zeusz-szobor, Pheidiász mesterműve, illetve Mauszólosz síremléke Halikarnasszoszban (egyébként innen ered a „mauzóleum” kifejezés is, ezt csak úgy ismeretterjesztés gyanánt). Ezeken kívül a híres Cristo Redentor („Megváltó Krisztus” - a Rio De Janeiro fölött, a Corcovado csúcsán álló, széttárt karú szobor), a Shwedagon Paya (a hatalmas, 98 méter magas, aranyban ragyogó buddhista stupa Myanmarban), illetve a legendás húsvét-szigeteki „kőarcok”, azaz a Moai szobrok.
Bemutatkozik egy új játékelem: immár létrehozhatunk nemzetközi nagyvállalatokat is. Ezek bizonyos nyersanyagok adásvételében előnyöket élveznek majd, ami a gazdasági réteg kedvelőit minden bizonnyal örömmel tölti el. Aki pedig a békés megoldások híve, annak az a jó hír, hogy az ENSZ sokkal korábban elérhetővé válik, mint eddig, így a diplomáciai győzelem is hamarabb elérhetővé válik, sőt az eszköztárba új lehetőségek kerülnek, hogy még meggyőzőbbek lehessünk a tárgyalóasztaloknál. Ez az előrehozás más játékelemet is érint: kémkedni is előbb tudunk majd, és ez az elem is finomodott, így sok új eszközünk lesz szaglászni, nyugtalanságot kelteni, vagy épp megvédeni az államtitkokat.
Van egy rejtélyes kitétel is a listán, nevezetesen: hogy megnyerd az „űrversenyt” az Alpha Centauriig, ahhoz sokkal több stratégiai tervezés és taktikai döntés szükségeltetik majd. Jól hangzik, némi nehezítésnek, ha az valóban a gondolkodást veszi igénybe, és nem egyszerű szívatás, mindig örülünk. Szintén ilyen „meglátjuk, mi sül ki belőle” dolog a sok más kiegészítőben is elhangzó ígéret, miszerint az MI tovább finomodott, és most már nagyon jól végzi dolgát, így magasabb nehézségi fokozaton igazi kihívás lesz ellene a játék, miután a mesterséges elme eszköztárát, amivel megpróbálja elérni a győzelmet, alaposan kibővítették a fejlesztők.
A rajongók egyik nagy kérése is teljesül: egy új opció lehetővé teszi, hogy egy testre szabott birodalom komponenseit „megvegyük”, így a játékot egy későbbi szakaszban indíthassuk el (magyarul ez olyan, mintha valaki elkezdene egy játékot, mi pedig valahol féltávon átvennék azt), így az expanzió új finomságait sokkal hamarabb megízlelhetjük. Ez se rossz így első ránézésre...
Nos, azt hiszem, ha minden a fentiek szerint alakul, Flatline engedékenyebb lesz a pontértékeléssel, mint legutóbb, és Grath is eltűnhet hosszabb időre a szerkesztőségből, no meg minden Civ-rajongó – úgy július magasságában. Tudjátok: haverok, buli, Abe Lincoln...