Szerdán hivatalosan is bemutatkozott a Call of Duty: Black Ops Cold War, mely az előzetes szivárgásoknak megfelelően a 2010-es Black Ops közvetlen folytatása lesz, ami a ’80-as évek első felébe, egész pontosan 1981-be kalauzol el minket. 1979 és 1985 között a hidegháború igencsak eldurvult (1983-ban például majdnem nukleáris csapásváltás lett a dologból), így ez az időszak remek táptalajt jelenthet az új CoD kampányának, mi pedig összeszedtünk 4+1 olyan eseményt, konfliktust vagy helyszínt, melyek érzésünk szerint nagyot üthetnének, ha felbukkannának a sztoriban.

Afganisztán szovjet megszállása

Afganisztán, bár sokáig nem foglalt állás a hidegháborúban, azért érezhetően a szovjetekhez húzott, a két ország viszonya pedig az 1978-as áprilisi lázadás után igen szorossá is vált, mikor nyíltan kommunistabarát kormány került hatalomra Kabulban. Az új vezetők drasztikus reformjai azonban nem igazán tetszettek a mélyen vallásos lakosságnak, akik 1979-ben fellázadtak a hatalom ellen. Az afgán kormány természetesen a szovjetektől kért segítséget a lázadás leveréséhez, akik némi gondolkodás után be is vonultak az országba, ezt azonban végül igen keservesen megbánták.

A sokszor csak szovjet Vietnámként emlegetett afgán háború ugyanis a szovjetek teljes vereségével végződött. Katonáik nem tudtak hatékonyan fellépni a gerilla módszerekkel küzdő lázadók ellen, ráadásul a moráljuk is folyamatosan zuhant, ahogy az ellátásuk sem ment zökkenőmentesen. És bár amerikai katonák hivatalosan nem vettek részt a konfliktusban, mi azért nem lennénk meglepve, ha a Call of Duty: Black Ops Cold War kampányából kiderülne, hogy a CIA pár ügynöke csak feltűnt az afgán lázadók oldalán.

A lengyel statárium

A ’80-as évek elején azonban nemcsak Ázsiában, hanem Kelet-Európában, egész pontosan Lengyelországban is elszabadultak az indulatok. Az ország gazdasága már a ’70-es években is romokban hevert, ez pedig nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 1980-ban itt alapíthassák meg a keleti blokk első kommunistáktól független szakszervezetét, a Szolidaritást. A szakszervezet megalapítása után az országban eluralkodott a káosz, és egymás után törtek ki a szovjetellenes tüntetések is, aminek hatására a lengyel kormány 1981-ben statáriumot vezetett be az egész ország területén.

A lengyel tüntetéseket talán épp emiatt nem követte szovjet beavatkozás, ellentétben például a prágai tavasszal vagy az ’56-os forradalommal, azonban a statárium így is kitartott 1983-ig, ez idő alatt pedig rengeteg embert börtönöztek be vélt vagy valós politikai nézetei miatt. Épp ezért a ’80-as évek elejének Lengyelországa egy kifejezetten érdekes és eddig sosem látott helyszín lehetne a Black Ops Cold War kampányában, ahol a hidegháború „személyesebb”, az átlagemberre kiható vetületeit is jól be lehetne mutatni.

A Biopreparat

Noha a hidegháború kapcsán elsőre alighanem mindenkinek a nukleáris fegyverek ugranak be, az érintett felek azért a hadviselés más ágaival is kísérleteztek, például a különböző vírusokkal és más kórokozókkal. És bár az 1973-as Biológiai- és Toxinfegyver Egyezmény értelmében papíron mindenhol leállt a biofegyver-gyártás, azért az aláíró felek nem vették olyan komolyan ezeket a korlátozásokat. Jó példa erre a szovjet Biopreparat megszületése, ami elméletileg csak növényvédő szereket gyártott, a valóságban azonban a NATO szerint mindenféle halálos kórokozó kitenyésztésével is foglalkozott.

A Biopreparat fénykorában több mint 25 ezer dolgozót foglalkoztatott, köztük több száz PhD-s szintű kutatóval, és telephelyeinek a száma is több tucatra rúgott, melyek között nem egy szigorúan titkos létesítmény is akadt. Épp ezért különösen izgalmas lenne egy olyan küldetés, ahol a Biopreparat valamelyik hivatalosan nem is létező, biológiai fegyvereket előállító komplexumába hatolhatunk be, már csak azért is, mert a biológiai hadviselés egy olyan ágazata a hidegháborúnak, melyre eddig kifejezetten kevés figyelem irányult.

A kettéosztott Berlin

A kettéosztott Berlin gyakorlatilag a hidegháború szimbóluma is lehetne, olyan jól jellemzi ezt a korszakot az egymástól egy masszív fallal elválasztott keleti és nyugati városrész. Annak idején nem egy ember szökött át pont itt, az NDK területéről az NSZK-ba, hiszen a két területet „csak” egy szigorúan őrzött fal választotta el egymástól, ráadásul mind a nyugat, mind a kelet hírszerzői is igen aktívak voltak a térségben, kihasználva a másik oldal közelségét.

Épp ezért Berlin városa egy remek helyszín lenne a Black Ops Cold War kampányához is, elsősorban a feszültebb, sunnyogásra és kémkedésre építő küldetések esetében. Legyen szó akár szovjet diplomaták lehallgatásáról és megfigyeléséről (netán diszkrét eliminálásáról), akár a berlini fal megkerüléséről, a német főváros egy olyan helyszín, melyben rengeteg potenciál lapul, reméljük, a készítők pedig ki is tudják majd aknázni ezt.

Plusz egy: A koreai háború

Végezetül pedig hiba lenne megfeledkezni a 20. század második felének egyik legfontosabb, bár sokszor a háttérbe szoruló konfliktusáról. Az 1950 és 1953 között lezajlott koreai háború lényegében a hidegháború első nyílt fegyveres konfliktusa volt, ahol az USA és az ENSZ Dél-Koreát, a Szovjetunió és Kína pedig Észak-Koreát támogatta, a küzdelem pedig jogi értelemben a mai napig tart, hiszen a két Korea sosem kötött békét egymással, sőt Észak-Korea 2013-ban még a tűzszüneti megállapodást is felmondta.

És bár a háború maga igen távol áll 1981-től, azért néhány visszaemlékezés segítségével elég jól be lehetne mutatni ezt a konfliktust is. Hiszen ne feledjük, az eredeti Black Ops három fontos karaktere, Alex Mason, Frank Woods és Jason Hudson is harcolt Koreában, ráadásul mindhárman visszatérnek a Black Ops Cold Warban is. Épp ezért adja magát a gondolat, hogy a kampányában feltűnjön Korea, akár amolyan felvezetőként, akár azért, hogy kicsit jobban megismerhessük a fenti három karaktert és fiatalkorukat.