Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, az április a számomra erősen Assassin’s Creed orientált volt. Minden az AC3 újrakiadott változatával kezdődött, aminek hatására fellapoztam a játékhoz tartozó regényt, az Árulást, ezután következett az Odyssey DLC-csomagja, a Legacy of the First Blade, és most éppen a Fate of the Atlantis első részét nyúzom. Ami pedig a szabadidőmet illeti belekezdtem pár régi rész újrázásába, aminek eredményeként elgondolkoztam azon, vajon merre tarthat a sorozat.
VISSZA AZ ALAPOKHOZ
Pár hónapja írtam egy előzetest a Guruba, ami az AC-sorozat szülőatyjának új játékáról, az Ancestors: The Humankind Odysseyről szólt. A cikk írásakor számos interjút néztem Patrice Désiletsvel, amiknek velejárója volt az Assassin’s Creed emlegetése. Az egyik ilyen interjúban elárulta, hogy számára az AC nem a futurisztikus vagy misztikus elemekről, hanem a templomosok és az assassinok közti konfliktusról szólt: a két rend céljai azonosak, azonban módszereik különbözők, és ez vezet a kettejük közöti örökös háborúhoz.
Mindkét társaságnak fő célkitűzése a béke elérése, amihez az assassinok szerint az út a „sötétben”, vagyis titokba burkolódzva vezet: ők megszabadulnak a békét fenyegető elemektől, mindezt úgy, hogy a beavatottakon kívül senki sem ismeri a szerepüket. A templomosok épp az ellenkezőjét vallják: reflektorfényben állva, az eseményeket közvetlenül befolyásolva igyekeznek fordítani a világ sorsán. A templomos rend vezetői (mesterei) mind erősakaratú, karizmatikus egyének, akik vezetői képességüket megmutatva és kapcsolataikat kihasználva kovácsoltak maguknak hírnevet, ennek nyomán pedig tömegeket vonhattak befolyásuk alá. Voltaképpen a templomosok az AC-univerzum Tony Starkjai. Másként szólva mondhatjuk úgy is, hogy személyi kultuszt teremtenek maguk köré, amit a nemrég ingyenesen beszerezhetővé vált Assassin’s Creed Unity érzékeltetett a legjobban Jacques de Molay szerepeltetésével. A világ által ismert templomos lovagrend utolsó mestereként de Molay már a maga korában szimbólum volt, -- #NeverForget -- később viszont mítosszá, egy elérendő céllá vált a rend számos tagjának szemében. A Unity alatt, majd később az Assassin’s Creed filmben és az abban az időszakban megjelent könyvadaptációkban kikerülhetetlen volt a neve. De Molay nem csak a templomosok vezére volt, de egy vallási rend tagjaiként politikai alakot is tisztelhettünk benne, és ha valami, akkor a politika roppant mód érdekes játék.
KELL EGY CSAVAR
Az utóbbi évek folyamán elterjedtek az olyan filmsorozatok és játékok, amik az elmék játszmájára, választásra, nehéz helyzetek megoldására fektetik a hangsúlyt, sőt, az Odyssey óta az AC is ezen a vonalon próbál meg mozogni. A politika is éppen egy ilyen játék. Ezen a vonalon tovább haladva a 2017-es assassin eredettörténet után ideje, hogy a templomosok is megkapják a nekik kijáró origin-sztorit, amihez az alapokat az Odysseyhez tartozó Legacy of the First Blade DLC és az AC Origins végjátéka már lefektette. Az Odyssey RPG-vonalon mozgó játékmenetét és az Origins történetét összeszőve ideális folytatást adhatnának a készítők a sorozatnak, különösen mivel a most futó ókori téma következő állomásának ideális helyszíne lenne a Római Birodalom. Korábban már érkeztek szivárgások egy Assassin’s Creed Legion nevű projektről, ám azóta hosszú idő telt el, lehet, hogy a dolog kacsa, vagy pedig lelőtték a projektet.
Ha azonban mégis igazak a pletykák, akkor a történet szólhatna Cézár örökösének, Caius Octaviusnak, ismertebb nevén Augustus császárnak felemelkedéséről, aki amellett, hogy lassacskán elmerül a dictator életművében a római alvilággal is megismerkedik. Rokoni kapcsolatuk révén Octavius rendszeresen találkozott Cézárral, aki felfigyelt a fiú képességeire, ami aztán az örökössé tételéhez vezetett; ezt az időszakot is végig követhetné a narratíva, mint anno Ezio esetében az Assassin’s Creed 2 során. Ennek tetejébe Octavius már császárrá válása előtt bejárta az egész Birodalmat, tehát a játszóterünk mérete is adott. A későbbi időszak sztorija is be van biztosítva, már ha az Origins The Curse of the Pharaohs DLC-jét nézzük. Annak befejezése és az azt követő időszak a lehetőségek tárházát biztosítja. Róma a tökéletesen folytatás és a tökéletes helyszín. Tessék, Ubisoft, itt a teljes koncepció, a tiétek lehet, nem kérek érte egy fillért se! (És ha ebből a fő vonalat erősítő játék helyett regényt vagy képregényt csináltok, akkor nem leszünk jóban.)
A teóriában azonban akadnak hibák. Az Augustus császárt főszereplőként megtevő koncepcióval lekanyarodnánk a sorozat által lefektetett ösvényről, vagyis sutba dobnánk a kitalált szereplőkről szóló történeti aspektust, azonban a fent felsorolt jellemzők végett egy a templomosokról szóló eredettörténet aligha szerepeltethetne főhősként egy ismeretlen figurát. Az assassinból lett templomos fordulatot az AC Rogue-ban már láthattuk, illetve hasonló a vonal képezi a Kenway hagyaték egy részét. Tudjátok, mire gondolok: Edward Kenway gondolkodásra tanítja fiát, Haythamet, aki apja halála után a tőle szerzett tudás révén fordul a templomos rend felé. A templomosokat előtérbe hozo út mindenképpen járható lenne a sorozat valamelyik következő részében, még úgy is, ha nem a fő szálat erősítené. És végül is a Ubisoft arról nem tett ígéretet, hogy idén nem lesz Templar’s Creed.
MENNYIRE LENNE METÁL?
Róma szép és jó, viszont az utóbbi hetekben, khm-khm, „kiszivárgott” információk alapján 2020-ban a vikingeké a sor. Először a tavasszal megjelent The Division 2-ben leltek rá a játékosok a viking-témájú AC jeleire egy poszter formájában. A Valhalla feliratú kép egy Assassin’s Creedhez illő öltözetbe bújtatott vikinget ábrázol (wow, micsoda meglepetés), aki a sorozatból ismert Almát tartja a kezében. Nem sokkal később Jason Schreier, a Kotaku egyik vezető újságírója arról cikkezett, hogy valóban egy északon játszódó AC dolgoznak a Ubisoftnál, plusz a stúdió egyik művésze is közzétett egy képet, amit „Assassin’s Creed Ragnarok” felirattal látott el.
A kérdés az, hogy működne egy északon játszódó Assassin’s Creed? Hogy a viharba ne? Tegyük fel, hogy a Kingdom kódnevű vikinges AC megvalósul, ebben az esetben a történet valószínűleg a 8. században játszódni, nagyjából abban az időszakban, amit a Vikingek tévésorozat is feldolgozott. Az északi törzsek távolabbi vizekre eveznek, az angolszászok ideje alatt megszállják Anglia partjait és nem csak tényleges csaták, de politikai harcok is folytak köztük – ideális ütközőhely egy újabb assassinok vs templomosok párviadalnak. Játékmenetet nézve sem lenne idegen a sorozattól egy az északi törzseket mozgató AC. Ha két helyszín között ingázó vikingekként játszunk, (Anglia és a törzsünk székhelye) akkor az MÉG TÖBB HAJÓT fog jelenteni, amihez az AC3 óta görcsösen ragaszkodnak a Ubisoftnál. (Lassan biztosra veszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki már végtelenül unja a hajózást, amit nem győzök elégszer hangoztatni, de tényleg, most már szabaduljunk meg tőle, légyszi.) A Unity és a Syndicate is annyira jók voltak nélküle.) Végezetül pedig az Origins (és az Odyssey) a Witcher 3-ból merített, a Kingdom remélhetőleg a 2018-as God of Wartól fog is ellesni pár trükköt – legalábbis ami a mitológiát illeti, hiszen az Assassin’s Creed új irányvonalához ez is szorosan hozzátartozik.
NEM ÁLL ÖSSZE A KÉP
Azt illetően kérdésünk se lehet, hogy a választott kultúra, a (két) helyszín és a periódus nyerő találat, az azonban továbbra sem hagy nyugodni, hogy ezzel a lépéssel félbe hagynánk az ókori trilógiát. Eddig az AC-sorozat koherens epizódjai három részes szakaszokra voltak felosztva. Minden az Ezio-trilógiával kezdődött, amit a Revelations kötött össze az első AC-val, ezt követően jött a Kenway-trilógia, aminek mellékága volt a Rogue és a Liberation, majd a Unity és a Syndicate megtörték az egységet, amik széria identitás krízisében születtek és annak fekete bárányainak számítanak. Ha az Odyssey és az Origins után rögtön a 8. századig ugrunk, akkor ismét félbeszakad egy trilógia, ez pedig annak előjele, hogy változás áll be a sorozatban. (Lásd: AC – AC2, Syndicate – Origins.) A következő konzolgenerációra 2020-ig várnunk kell, a pletykák szerint ekkor fog érkezni a Kingdom, ekkor viszont biztos, hogy a játékmenet se marad a régi. Másodszor pedig ostobaság lenne két évvel a reboot után ismét váltani, szóval én nem adnám fel a reményt egy harmadik ókori játékot illetően. Mondjuk lehetne Róma, Róma jó hely lenne. Ti mit gondoltok?
