Pedig a lehetősége megvan, hisz mind a miliő, mind a játékmenet kiválóan vizsgázna Dr. Mario „Platformalapok kicsiknek és nagyoknak” tanóráján. A történet ezúttal is egy bátor kis hős szíve választottjának eltűnése körül bonyolódik, csak míg a tanár úr csaját gonosz kétéltűek szokták elrabolgatni, addig az Alien Spidy főszerepében tündöklő, földönkívüli pók kedvesének egy űrhajós bevetésen vész nyoma a gonosz és felettébb hírhedt Föld nevű bolygón. Akik szeretik az ’50-es évek amerikai szörnyfilmjeit, tudják, mi lesz akkor, ha egy űrből jött mutáns, szuperintelligens ízeltlábú begurul… Na, itt pont nem az, amire gondolnak, lévén pókocskánk semmivel sem nagyobb, mint egy átlagos földi rokona. Bosszú helyett tehát marad a sima platformos ugrabugra.

PÓKFONÁLON SZŐTT MESÉK

A sztori nagyszerűsége egyszerűségében rejlik: a szívfájdítóan cuki rajzfilmes intrót követően egyértelmű, mit kell tennünk, és ha esetleg fel is merül valamilyen kérdés, tuti, hogy a már-már túl részletes oktatómód öt pályája azonnal megválaszolja őket. Mivel az Alien Spidy csak valamikor idén ősszel fog megjelenni, mi sem láttuk a teljes játékot, mindössze egy próbaverziót játszhattunk végig, melyben a végleges játék hetven pályájából alig több mint egy tucat szerepelt. Ám már ennyi is elég volt hozzá, hogy leszűrjük, mi várható, ha beruházunk rá.

A játék tulajdonképpen egy tradicionális platformer, azaz A pontból kell eljutnunk B pontba úgy, hogy közben a lehető legtöbb színes golyóbist gyűjtsük össze, elkerülve az ellenfeleket, akik mindenféle rovarok és egyéb állatok. Az eszünkre nem sok szükség lesz, ellenben a reflexeinket próbára teszi a program, ugyanis a Sonicokhoz hasonlóan itt is sokszor keveredünk bele sebes tempójú, maximális összpontosítást követelő kalandokba. Mivel kicsiny megmentőnk egy pók, ezért természetesen nemcsak ugrani képes, de függeszkedni is: a jobb analóg kar irányába kilőtt hálószálon függeszkedve sok, máshogy áthághatatlan akadály győzhető le. Ugyanakkor nem árt vigyázni, lévén a mindenféle irányban repdeső szárnyas szörnyek (böglyök, szúnyogok, darazsak, sőt néha még denevérekkel is találkozunk) nagyon könnyen elszakítják a vékony pókfonalat, hogy a mélybe zuhanva kezdhessük elölről a szakaszt.


Igen, csak a szakaszt, nem a pályát. E téren az Alien Spidy roppantmód megbocsátó, gyakorlatilag nincs is benne olyan, hogy halál. Ha valami apróságot elszúrunk, akkor pókicánk egyből visszateleportál az adott platform elé -- a demóban nagyon kevés alkalommal fordult elő, hogy egy elbaltázott esés vagy ugrás után nem ott helyben éledtünk fel. Mielőtt viszont a keményvonalas platformerek rajongói rögtön elkezdenék a „de bezzeg régen a Battletoads idején…”-féle morgolódást, muszáj kijelentenünk, hogy a játék ettől még nem lesz könnyű. Sőt, várható pár különösen gonosz pályarész.

PÓKHÁLÓS TECHNOLÓGIA

Az Alien Spidyt a Unity grafikus motor hajtja, ám ennek ellenére nem szabad 3D-s csodát várni. A látvány leginkább a gyerekeknek készült rajzfilmsorozatok világát idézi, távoli rokonság jeleit mutatva az (egyébként hasonló témát feldolgozó) Insanely Twisted Shadow Planettel. A legtöbbet használt tónus a fekete, melyet éles, kontrasztos fényeffektek tesznek változatosabbá. Nem mondhatnánk, hogy a látványvilág különösebben eredeti lenne, de végső soron rendben van, és ez a lényeg. Talán feltűnt, hogy fentebb analóg kart írtam, holott a játék PC-re is megjelenik. Nos, a kipróbálható verzió nem volt irányítható billentyűzettel, így mi egy Xbox 360-as kontrollerrel estünk neki. Hiába, manapság egyre fontosabb, hogy egy PC-s játékos is felszerelje magát valamilyen konzolos kiegészítővel.

Tapasztalataink alapján úgy véljük, hogy az Alien Spidy egy szórakoztató indie-cím lesz, melynek fogadtatása inkább a többi, vele együtt debütáló független gyöngyszemen, mintsem önnön minőségén múlik. Az Enigma munkáján látszik, hogy a széleskörű szórakoztatás a célja, így azok, akik kedvelik a stílust, biztos megtalálják benne a számításukat. Reméljük, hogy a teljes verzióra ígért megannyi pálya is képes lesz tartani a demó színvonalát, mert ebben az esetben nem fogunk csalódni.