A tegnap befutott trailerrel a Ubisoft hivatalosan is bemutatta az Assassin’s Creed legújabb felvonását, az Assassin’s Creed Valhallát, mely címéhez méltóan a messzi északra, a vikingek korába kalauzol el minket. De vajon mit keresnek a templomosok és az asszaszinok a véletlenül sem keresztény, véletlenül sem a lopakodó harcmodorukról ismert északi barbárok között?
Erre az égető kérdésre keressük a választ jelen cikkünkben, melyben az Assassin’s Creed világának „főgonoszait” mutatjuk be nektek kicsit részletesebben. Ne is húzzuk tovább az időt, hanem ugorjunk egyből fejest az árnyékokban lappangó, az Új Világrend megvalósításán dolgozó templomosok történetébe, avagy lássuk, hogyan járult hozzá a bibliából ismerős Káin a világ egyik legbefolyásosabb vállalatának megalapításához!
A Templomos Rend filozófiája és legfőbb célja
A templomosok alapvetően pont ugyanazért a célért küzdenek, mint ősi ellenségeik, az asszaszinok: egy jobb, élhetőbb és békésebb jövőért. Azonban míg utóbbiak a személyes szabadságban és a toleranciára nevelésben látják ennek az utopisztikus jövőnek a kulcsát, addig a Templomos Rend tagjai már jóval pesszimistábbak. Szerintük az emberiség alapvetően képtelen a békés együttélésre, így csak akkor léphetünk tovább egy jobb korba, ha sikerül kiépíteni az Új Világrendet, ahol egy felvilágosult, elit réteg (tehát a templomosok) kezében összpontosul minden hatalom.
A Templomos Rend fő célja megalapítása óta ennek az Új Világrendnek a bevezetése, ahhoz pedig, hogy ezt elérhessék, a háttérből manipulálják a politikai és gazdasági helyzetet, háborúk kirobbantásától vagy ellenlábasaik meggyilkolásától sem riadva vissza. Érdekesség azonban, hogy a renden belül egyáltalán nincs egységes álláspont azt illetően, hogy milyen is legyen ez az Új Világrend. A visszafogottabb tagok megelégednének a szigorúbb állami kontrollal, míg az igazán radikális templomosok a szabad akarat teljes és totális eltörlésében látják az egyetlen helyes utat.
Egy másik lényeges eltérés az asszaszinokhoz képest, hogy a Templomos Rend tagjai nem igazán törődnek azzal, hogy hány ártatlannak kell meghalnia mesterkedéseik miatt, szerintük ugyanis a cél szentesíti az eszközt, és minden tett megbocsátható, amíg a nagyobb jó érdekében követik azt el. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a templomosok eredendően gonoszak lennének, hiszen akad köztük nem egy, aki tényleg az emberiség jólétét tartja szem előtt, viszont az tény, hogy morálisan sokkal rugalmasabbak, mint az Asszaszin Testvériség.
Ha pedig ehhez a rugalmassághoz hozzávesszük a templomosok céljából fakadó irányítási vágyat, akkor látható, hogy a rend miért volt mindig is a korrupció melegágya. Noha a szervezet papíron az emberiség érdekében tevékenykedik, fennállásának évszázadai alatt nem egy tagja saját hatalmának és befolyásának növelésére használta fel a rend erőforrásait. Remek példa erre Rodrigo és Cesare Borgia esete, akik a tradicionális templomos értékekről teljesen megfeledkezve irányították a rend olasz ágát, és ezért modern társaik a mai napig hatalmas szégyenfoltként tekintenek rájuk.
A Templomos Rend eredete és története
Noha magát a Templomos Rendet „csak” 1118-ben alapították meg, hogy a Szentföld zarándokait védelmezzék a hitetlenektől, a szervezet gyökerei ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza, egészen Káinig és az ő tanításait követő Káin Gyermekeiig. Ez a több tízezer évvel ezelőtt tevékenykedő szervezet Káinból és tanítványaiból állt, az általuk vallott nézetek pedig a mai napig meghatározóak a templomos ideológiában. Érdekesség, hogy a templomosok jelvénye is nekik köszönhető: a vörös kereszt eredetileg Káin jele volt, amivel megbélyegezték, miután megölte Ábelt.
Káin Gyermekei pedig csak a kezdetet jelentették. A történelem folyamán sorra bukkantak fel a templomosok különféle elődszervezetei, melyek bár eredetüket és kiterjedésüket tekintve jelentősen különböztek egymástól, mindegyiket egy cél vezette: az Új Világrend megalapítása és az emberiség igába hajtása. Ilyen szervezet volt például az egész ókori világot behálózó Ősök Rendje, a Görögországot az árnyakból vezető Kozmosz Szektája vagy a Római Köztársaság szenátusa, de a templomosok elődjének számítanak Artúr király lovagjai is, hogy csak párat említsünk.
Látható, hogy az Új Világrend hívei végigkísérték az emberiség történelmét, azonban sokáig az árnyakban megbújva, a háttérből manipulálva tették ezt. A templomosok igazi aranykora akkor jött el, mikor egyik tagjukat II. Szilveszter néven pápává választották, ezzel pedig a rend megszerezte az egyház támogatását. Erről a támogatásról a tagok természetesen később sem terveztek lemondani, így 1118-ban megalapították a Templomos Rendet, mely alaposan kivette a részét a keresztes háborúkból és a Szentföldön is sikeresen megvetette a lábát.
Ez a nyilvánosság azonban majdnem a Templomos Rend totális megsemmisüléséhez vezetett. 1307-ben a francia asszaszinok vezetője, Guillaume de Nogaret, sikeresen a templomosok ellen fordította IV. Fülöp királyt és V. Kelemen pápát, akik eretneknek bélyegezték és brutálisan fel is oszlatták a templomosokat, 1314-ben máglyán égetve meg nagymesterüket. Ráadásul a hatóságok mellett az asszaszinok is saját hajtóvadászatba kezdtek, Európából szinte teljes egészében kiszorítva ellenfeleiket, akik egyedül a Brit-szigeteken tudták megvetni a lábukat.
A megsemmisülés szélén álló Templomos Rend tagjai rájöttek, hogy komoly hibát követtek el, mikor kiléptek a nyilvánosság elé, ezért úgy döntöttek, újra az árnyakból fogják irányítani az emberiséget. Újjáalakulásuk után gyakorlatilag az összes fontos történelmi eseményhez közük volt valamilyen formában, a százéves háborútól kezdve Amerika függetlenedésén át egészen a világháborúkig, de például Ghandit is ők ölték meg az Assassin’s Creed háttértörténete szerint.
Napjainkban a templomosok az Abstergo nevű multi mögé bújva küzdenek az Új Világrend bevezetéséért. Magát a céget 1937-ben alapították a rend tagjai, hogy minél nagyobb előnyt tudjanak kovácsolni a kapitalizmusból, tervük pedig olyan jól bevált, hogy az Abstergo végül nemcsak egy fedőszervezet lett, hanem a modern világ egyik legnagyobb vállalata, aminek az élet minden területén akadnak érdekeltségei, a szórakoztatóipartól kezdve egészen a legkomolyabb orvosi kutatásokig.
A Templomos Rend felépítése
Kezdetekben a Templomos Rendet egyetlen nagymester irányította, azonban ahogy az ókorban és a középkorban nagy iramban terjeszkedni kezdtek, úgy vált egyre világosabbá a templomosok számára, hogy ez az egyszerű struktúra egy nagyobb szervezet esetében már nem célravezető. Így a világ minden pontján saját, önálló sejteket hoztak létre, melyek élére mind egy-egy nagymester került, a teljes rend átfogó működtetését pedig a kilenc magas rangú templomosból összeálló Belső Szentélyre bízták, akik a modern időkben már az Abstergo igazgatótanácsaként is szolgálnak.
A Templomos Rend összes tervét és hosszútávú stratégiáját egyedül a Belső Szentély tagjai ismerhetik, azonban nem ők állnak a hierarchia csúcsán. A Belső Szentély tagjai ugyanis a három Őrzőnek felelnek, az Őrzők pedig a Kereszt Tábornokának, aki a rend valódi vezetője, és akinek a kilétét biztonsági okokból egyedül az Őrzők ismerhetik.
A Templomos Rend többi tagja az úgynevezett Külső Körbe tartozik, ahol összesen kilenc rangba tagolódnak az egyszerű tanítványoktól egészen a régió nagymesterének jelentő udvarmesterekig. Továbbá érdemes lehet megemlíteni a templomosok egy speciális, a szigorú hierarchiából teljesen kilógó rendjét, a Fekete Keresztet is. Ez lényegében egy szervezet a szervezeten belül, egy csak a Belső Szentély tagjainak felelő inkvizíció, mely a rend hatalmával visszaélő vagy címükre méltatlanná vált templomosok levadászására és kivégzésére szakosodott.
A Templomos Rend és a vikingek
Végezetül pedig lássuk, mi köze volt a templomosoknak a világbéke helyett inkább a fosztogatást és gyújtogatást favorizáló vikingekhez. A templomosok elődei már az angolok és a vikingek közti összecsapásokba is beleártották magukat a fosztogatókkal egyedül dacolni tudó Alfér wessexi király oldalán, később pedig, a 10. század vége felé, miután megvetették a lábukat a Frank Birodalomban, elkezdtek észak felé is terjeszkedni, befolyásuk alá vonva Kékfogú Harald dán és norvég királyt.
A templomosok Haraldot szerették volna felhasználni arra, hogy megszerezzék maguknak teljes Skandináviát, tervük azonban végül elbukott a svédeket támogató asszaszinok miatt. A Testvériség helyi vezetője, Torgny ugyanis időben észrevette, hogy miben mesterkednek ellenségei, és északon még a templomosok írmagját is kiirtotta. Ennyit tudni arról, hogy a templomosoknak mi közük volt a vikingek és angolok közti viszályhoz, ennél több már csak az idén megjelenő Assassin's Creed Valhallából fog kiderülni.
