A PC legnagyobb találmányai

A személyi számítógépek története a 70-es évekig nyúlik vissza, az IBM PC pedig 1981-ben, azaz 33 évvel ezelőtt ütötte fel a fejét, hogy hosszú időre meghatározza a világ fejlődésének irányát, beleértve a videojátékok megjelenését, na meg magát az internetet, ami újabb forradalmi ötletek millióihoz vezetett. Ezek közül csemegézünk most a teljesség igénye nélkül, bemutatva a legnagyobb olyan találmányokat, amik a modern PC-hez köthetők, és bennünket, játékosokat is érintenek. Természetesen szó sincs valós sorrendről vagy az IBM-korszakot teljes hosszában lefedő listáról. Ahhoz, hogy minden PC-s találmányt számba vegyünk, egy teljes PC Guru Online is kevés lenne. De azért reméljük, hogy tetszik majd az összeállításunk, a kommentek között pedig most is várjuk észrevételeiteket, véleményeteket. Vágjunk is bele!

Egér periféria

Most komolyan, igényel ez magyarázatot? A számítógépes egér megreformálta a komputerek korábban nem épp felhasználóbarát interfészét, mindezért pedig elsősorban a Microsoft felelős, ugyanis Bill Gates és csapata döntött úgy először 1983-ban, hogy az akkor még új Wordöt egy hivatalos egérrel is irányíthatóvá teszi. A sors iróniája, hogy az egér mégsem a Microsoft termékeinek köszönhetően lett igazán népszerű, hanem a nagy konkurens Apple 1984-es, Macintosh 128K nevű masinája révén, ami mellé már alapkiszerelésként csomagolták az előző, nagyot bukott számítógépmodell, az Apple Lisa továbbfejlesztett egerét. Maga a periféria egyébként igen hosszú múltra tekint vissza, a technológia gyökerét, a trackballt pedig 1946-ban alkotta meg Ralph Benjamin brit tudós (igen, ez még azelőtt történt, hogy a brit tudósok mindenféle hülyeségeket kezdtek kutatni, masszív állami pénzeket emésztve fel). Az első olyan személyi számítógép, ami egeret is tartalmazott, a Xerox Alto volt 1973-ban, de akkoriban a koncepció még nagyon drágának minősült, és szinte csak saját gyártású szoftverek támogatták. Ezért is a Microsofté az érdem: a Windows terjedése maga után vonta az egér tömegeszközzé válását, amiért ma minden játékos hálás lehet a redmondi cégnek.

Számítógépes egér

Microsoft Windows ’95

Csakúgy, mint minden idők talán legnagyobb operációsrendszer-forradalmáért, a Windows ’95-ért. Az 1995 nyarán debütált oprendszer az első olyan Windows volt, ami, bár még MS-DOS alapokon nyugodott, túllépett a szöveges OS korlátain, és teljes egészében grafikus interfészen keresztül igyekezett megoldani minden olyan problémát, amihez korábban manuális kódsorokra lett volna szükség. A Windows ’95 ráadásul bemutatta a DirectX-nek nevezett MS API-t, ami máig meghatározza a videojátékok grafikus fejlődését, sőt, az Xbox-konzolok sem létezhetnének nélküle. Bár a rendszer egy része még mindig 16 bites volt, a kernel már 32 biten üzemelt, lehetővé téve a bonyolultabb PC-s programok futtatását. A Microsoft a Windows ’95-öt már az internetkorra szabta: a korábbinál nagyon támogatottságot élveztek a PC-s játékok, a rendszer megbirkózott a fejlett online tartalmakkal, mi több, a Windows ’95 Plus! csomag egy beépített böngészőprogramot is magába foglalt. Ez volt az első Internet Explorer, ami nemcsak a PC-s internezetést könnyítette meg, de a más cégek által komoly összegekért kínált böngészőket is ellehetetlenítette, elhozva egy új, szabadabb korszakot.

Microsoft Windows '95

A gyorsítókártya

Avagy videokártya, ahogy manapság nevezik. Ahogy nőtt a 3D-s alkalmazások teljesítményigénye, úgy vált egyre biztosabbá, hogy a processzorok nem fogják bírni a terhelést. Ugyanakkor a játékfejlesztők szerettek volna túllépni a 20 éve uralkodó 2D-s megoldásokon, és végül ez a szándék vezetett a modern 3D-s kártya feltalálásához. Olyan eszközről van szó, ami kifejezetten a grafikus számításokért felelős, meghagyva a CPU-nak az elsősorban nyers matematikai műveleteket. A koncepció legnagyobb úttörője a 3Dfx lett: a cég 1996-os Voodoo chipje új erőt adott a 3D-s fejlesztéseknek, a Voodoo-exkluzív Glide API pedig elsőként tette lehetővé a pixelek szétmosását személyi számítógépeken. Ha a 90-es évek közepén Voodoo chippel szerelt gyorsítókártyád volt (amihez még kellett egy sima videokártya is), te voltál a legnagyobb ász. Minden haver a te gépeden akarta látni a Carmageddont, pixeles nagymama nélkül, vagy épp a Need for Speed 2 SE-t, olyan esővel, amilyen csak a valóságban van. A 3D-s kártyák végül megreformálták a PC-s ipart, és bár a nagy forradalmár Voodoo nem érte meg korunkat, az AMD és az Nvidia még ma is vérremenő háborút folytat egymással a poligonok feletti uralomért.

3Dfx Voodoo

First Person Shooter

És mégis mely másik játékműfaj lehetne olyannyira népszerű a grafikarajongók körében, mint az FPS! A lövöldözős, belső nézetes akciójátékok királya még ma is egyértelműen a PC -- jöhet akárhány Halo és Killzone, ez valószínűleg sosem fog változni, mert a szóban forgó platform sebessége, perifériáiból adódó pontossága és támogatottsága egyszerűen alapját képezi az stílusnak. Bár belsőnézetes programok már korábban is léteztek, az FPS, mint olyan, az id Software által készített Wolfenstein 3D-től eredeztethető. A játék 1992-ben jelent meg MS-DOS PC-re, és szó szerint forradalmat csinált. A PC-s játékok addig a pillanatig lassú, bonyolult programoknak tűntek, amik szerettek nyugodt vizeken evezni, ám a Wolfenstein 3D-re egyik ilyen jellemző sem igaz. Az FPS-ek ősatyja sebes, izgalmas, egyszerű és provokatív -- utóbbi faktora annyira jellemző rá, hogy a náci téma miatt több helyen beiltották a forgalmazását. Az FPS-ek műfajának előretörését azonban nem lehetett megállítani. A lavina ebben a pillanatban is tart, elég felnézni egy másik nagy PC-s találmány szervereire, amit úgy hívnak…

Wolfenstein 3D

Steam

Amikor a Valve bejelentette, hogy virtuális platformot tervez a PC köré, ami majd jól megmutatja a világnak, hogy igenis van hová fejlődni, ha digitális terjesztésről van szó, még mindenki gúnyosan nevetett. „Még hogy online vásárlás! Hisz a világ fele internet nélkül játszik! Eszénél van ez a Gabe gyerek?” Nos, igen, eszénél volt. Olyannyira, hogy a Steam minden más digitális platform felett áll, felhasználóinak száma több, mint ahányan az Xbox Live-on vagy a PSN-en tengetik a szabad óráikat, a Valve pedig olyan sok pénzt szedett össze a rendszer segítségével, hogy saját hardvertervező divíziót létesített, operációs rendszert készít, 3D-s megjelenítőkkel kísérletezik, és csak az olyan ipari gigászokkal emlegethető egy lapon, mint a GTA-sorozatot életre hívó Rockstar Games, vagy az online szerepjátékok királyát menedzselő Blizzard Entertainment. A Steam ráadásul nemcsak népszerű, de jó is: DRM-rendszerének köszönhetően bárhol, bármikor hozzáférhetünk a rajta tárolt játékainkhoz, szerverei a döbbenetes mennyiségű játékos ellenére viszonylag stabilak, a Steam áruház évközben tartott leárazásai pedig fillérekért teszik elérhetővé a legjobb videojátékokat. Kérdésed van a Steammel kapcsolatban? Irány a Steam tudástár!

Steam