A Wolfenstein 3D és a Doom elkészítésével az id Software nemcsak az FPS műfaját emelte be a köztudatba, hanem a véres játékmenetet is. Persze agresszió korábban is előfordult a játékokban, azonban ilyen nyílt, ilyen véres brutalitást nem lehetett sehol máshol találni, csak ezekben a címekben. Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy 27 éves pályafutása során a Doom számtalan botránynak vált főszereplőjévé, mi pedig most megnéztük, mi mindent kértek számon az id Software legendás címén az elmúlt évek alatt.

doom-botrany-07.jpg

Sátánizmus

Ha brutalitásról volt szó, a Doom egyáltalán nem fogta vissza magát. Az id Software alkotásában fröcsögött a vér és szakadtak a testek, olyan realisztikusan, ahogy azt a kor technológiája lehetővé tette. Ha pedig mindehhez hozzávesszük azt is, hogy a játékban egymást érték a sátánizmusra utaló jelek és szimbólumok, egyből érthető, mivel húzta ki a gyufát sok vallásos csoportnál a program, annak ellenére, hogy a Doom főszereplője nem bálványozza, hanem láncfűrésszel aprítja a démonokat.

Ez azonban nem hatotta meg a fiatalság lelki üdvéért aggódó csoportokat: a Doom megjelenése után sok szülő attól félt, hogy gyermekéből bűnözőt nevel majd a program, míg néhány katolikus közölte, hogy a játék igazából a sátán műve. Érdekesség, hogy bár a 2016-os Doom is tömve van pentagrammákkal és széttrancsírozandó démonokkal (ráadásul mindkettő aspektusa jóval látványosabb, mint 1993-ban), ezzel már korántsem tudott akkora felháborodást kiváltani, mint elődjének sikerült.

doom-botrany-01.png

Erőszakra való felbujtás

A másik, sátánizmussal sokszor szorosan összekapcsolt vád a Doom esetében az volt, hogy erőszakos életre neveli a gyerekeket, hiszen a játék egyetlen célja, hogy az egyes pályákon megöljünk mindenkit, aki csak él és mozog. Az egyik kritikus, David Grossman, például egyszerűen csak tömeggyilkosság-szimulátornak hívta a programot, míg mások attól féltek, hogy a Doom nyomán az akkoriban a nagyobb tömegekhez is eljutó virtuális valóságot arra fogják majd sokan használni, hogy minél részletesebben szimuláljanak egy-egy gyilkosságot.

A túlzott erőszak és brutalitás azonban nemcsak a magánszemélyeknél, hanem több hatóságnál és országnál is kiverte a biztosítékot. A Doom volt például az egyik első olyan játék, aminek az ESRB M besorolást adott, azaz csak 17 éven felülieknek ajánlotta, a híresen szigorú német cenzorok gyomrát pedig még jobban megfeküdte a folyamatos vérfürdő (meg a negyedik pályán látható horogkereszt), így a játékot egészen 2011-ig nem lehetett árusítani az országban, míg a Doom 3: Resurrection of Evil 2019-ig szerepelt náluk a tiltólistán.

doom-botrany-06.jpg

Columbine High School

Noha már a megjelenése idején is sokan szidták és támadták a Doomot erőszakos játékmenete miatt, az egyik legkomolyabb vád csak 1999-ben érte a játékot. Ekkor történt meg ugyanis a Columbine középiskolai mészárlás, melynek során Eric Harris és Dylan Klebold tanulók tizenkét iskolatársukkal és egy tanárukkal végeztek, mielőtt öngyilkosok lettek. A szörnyű tragédia természetesen megrázott mindenkit, mikor pedig kiderült, hogy mindkét elkövető nagy rajongója volt a Doomnak, sokan egyből azt mondták, biztos a játék buzdította őket a fegyveres ámokfutásra.

doom-botrany-08.jpeg

Harris például kijelentette, hogy az ámokfutás pont olyan lesz, mintha a Doommal játszana, a lefűrészelt csövű sörétesére pedig úgy hivatkozik, mintha egyenesen a játékból került volna elő. Egy ideig még olyan pletykák is keringtek a neten, hogy Harris a Doom könnyű moddolhatóságát kihasználva felépítette az iskola modelljét a programban, hogy így gyakorolhassa a vérengzést, ezt azonban később cáfolták, bár érdemes megjegyezni, hogy Harris tényleg készített pályákat a játékhoz, és ezek közül hét a mai napig elérhető és kipróbálható.

A botrány végül akkorára dagadt, hogy két évvel a tragédia után az áldozatok szülei úgy döntöttek, beperelik az erőszakos videojátékok fejlesztőit. Összesen 25 céget próbáltak ilyen módon felelősségre vonni, köztük például a Sonyt, az Atarit és természetesen az id Software-t, azonban a szövetségi bíró visszadobta a vádat, amiből így nem is lett semmi.

doom-botrany-09.jpg

Rasszizmus

Végezetül pedig hiba lenne szó nélkül elmenni egy relatív új, és az eddigiektől gyökeresen eltérő vád mellett. Hiszen amíg az erőszak népszerűsítésével és a sátánizmus támogatásával elég sokszor meggyanúsították már az id Software alkotásait, addig a rasszizmus jellemzően kimaradt a szórásból. Egészen a Doom Eternal 2018-as játékmenet prezentációjáig. Ebben a prezentációban ugyanis elhangzott néhány mondat, melyet páran súlyosan sértőnek találtak, mondván, az általuk képviselt politikai nézeteket csúfolják ki velük.

Az indulatokat egész pontosan egy, a pokol erői által megszállt Földön játszódó jelenet váltotta ki, ahol egy mesterséges intelligencia figyelmezteti a játékost, hogy a démon helyett a „mortally challenged” kifejezést használja az ellenfeleire, az ugyanis nem sértő. Páran ezt úgy értelmezték, hogy a játék alkotói egyenlőségjelet próbálnak tenni a démonok és a menekültek közé, a legtöbben viszont nem foglalkoztak komolyan ezekkel a vádakkal, így végül a botrány gyorsan és csendesen elhalt.

doom-botrany-02.jpg