Figyelem, szubjektív vélemény következik!

Ez mégis mi a frász volt?! – tanakodtam magamban, mikor a tavalyi Modern Warfare 3 harmadik vagy negyedik kampány-misszióját befejeztem. De hogy min akadtam fenn, arra csak egy kicsit később térek ki. Kezdjük inkább azzal, hogy miért vártam a Modern Warfare 3 érkezését. Sosem voltam hatalmas Call of Duty-rajongó, és én is azok közé tartozom, akik szerint a Call of Duty 2 volt a sorozat legjobbja, onnantól pedig csak kivételes epizódok (például a 2010-es Black Ops) érdemes a figyelemre, a többit lazán el lehet engedni. Aztán jött a 2019-es Modern Warfare reboot. Ez volt az a pont, ahol valami megváltozott. Sokkal közelebb hozta a háború valódi arcát, kvázi az ember képébe tolta (kendőzetlenül) a borzalmakat és magasabb nehézségi fokozatokon annyira közel merészkedett a realizmushoz, amennyire egy Call of Duty csak teheti – gondolok itt elsősorban a Clean House misszióra, ami a mai napig a széria egyik legjobbja. A 2022-es Modern Warfare 2-ről olyan promóciós anyagok kerültek elő korábban, amik arra engedtek következtetni, hogy a drogháború poklában merülhetünk el. Ez ugyan nem jött össze, de a játék – jobb pillanataiban – simán megidézte a Sicario-filmeket vagy a Narcos sorozatot (abból is leginkább a Mexico spinoffot). A sztori már kevésbé tudott meglepni, viszont a játékmenetet próbálták feldobni például járművezetéssel, vagy mikor Soap magára marad egy elkerített városrészben és craftolni, meg lopakodni kell. Ezek működtek, szépen fűszerezték az alap – még mindig a lövöldözésre kiélezett – játékmenetet. A Modern Warfare 2 egy hatalmas cliffhangerrel zárult, ami már előrevetítette Vlagyimir Makarov visszatérését. Vártam tehát a Modern Warfare 3 érkezését, már csak a kampány miatt is (amit egy felettébb hangulatos előzetessel reklámoztak), viszont épp ez utóbbi lett a legborzalmasabb az egészben. De kezdeném az elején!

call-of-duty-modern-warfare-iii20231111150959.jpg

A korábban teljes egészében bemutatott Verdansk-pályával indul a sztori, mikor is az orosz milicista csoport, a Konni Group behatol a Zordaja börtönkomplexumba és kiszabadítja Makarovot. Ő ezt azzal hálálja meg, hogy rögtön nekiáll vegyi-fegyvereket készíteni, amit a CIA megneszel és ráállítják Price-ot és a többieket az ügyre. A tét hatalmas, hiszen ismét a világ megmentése múlik a Task Force 141 különítményen, mellettük pedig olyan korábbi ismerősök is feltűnnek, mint Farah vagy Phillip Graves, akiről ugyebár egy multis szezonban derült ki, hogy csak megjátszotta a halálát Mexikóban. A 2019-es Modern Warfare és a folytatása is igyekeztek életszerűbb, de kellően izgalmas pillanatokat belecsempészni a kampányba (lásd: a korábban már említett Clean House misszió vagy mikor át kell másznunk az Amerika és Mexikó között húzódó falon), viszont a Modern Warfare 3 konkrétan olyan, mint egy Steven Seagal-film. Akad egy klisés gonosz (Makarov), ellene felvonulnak a jófiúk és persze valaki megint a háttérből mozgatja a szálakat – ennyi a kampány lényege. Akad benne egy-két drámaibb jelenet, de összességében egy A4-es papíron elférne az egész. Viszont nem is feltétlenül az írással vagy a karakterek B-kategóriás akciósztárokká züllesztésével volt a legnagyobb bajom… hanem a megvalósítással. Olyan az egész kampány, mintha a Warzone kivágott részeiben játszódna. Komolyan, mikor Price kiugrik egy repülőből és ugyanúgy zuhansz, majd ejtőernyőzöl le, ott már egyenesen felnevettem.

call-of-duty-modern-warfare-iii20231109153945.jpg

Nem tudom, hogy mégis hogyan gondolta ezt komolyan az Activision. Tökéletesen látszik – és ezt már nem is tagadhatják –, hogy az egész játék csak egy DLC-nek indult, mert ezek a kampány-küldetések olyanok, mintha időszakos események lennének a multiban – például, mint a korábbi Shadow Company event, amiben kiderült, hogy Graves életben van. A legelső misszió (Makarov kiszabadítása) emlékeztet a leginkább a klasszikus Call of Duty-küldetésekre, de ez is csak a mézesmadzag. Később ledobnak egy nyitottnak látszó területre, kapsz célokat, hogy mi mindent kell véghezvinned és tessék, lehet szabadon mászkálni! Én ezt el sem hittem, mikor először láttam. Ez mégis mi a frász volt?! – tanakodtam magamban. Még járművekbe is be lehet pattanni, aminek többnyire végképp semmi értelme, szóval ötletem sincs, ezt mégis ki gondolta jó ötletnek a fejlesztők között. Egy idő után azt vártam, hogy halál után nem egy checkpointnál rak le a játék, hanem a Gulagra küld. Borzalmas, elkeserítő és piszkosul lusta munka ilyesmivel kiszúrni azok szemét, akik nem csak a multi miatt vennék meg a játékot, hanem a kampány is érdekli őket.

call-of-duty-modern-warfare-iii20231110074049.jpg

Nézzük a többjátékos módot inkább, mielőtt felforr a maradék agyvizem. Az jó pont, hogy tényleg az összes cuccunk (bundle-ök, fegyver-skinek, operátorok, satöbbi) rögtön áthozható ebbe a részbe. Nagyon sok térképet hoztak vissza a 2009-es – tehát az eredeti – Modern Warfare 2-ből, ami a nosztalgiát kedvelő hardcore-fanoknak biztosan örömkönnyeket csal a szemébe, viszont mindezt leszámítva a multi teljesen átlagos. Az egyetlen valamirevaló új játékmód a Cutthroat volt, amiben 3v3v3 csapatban kell letolni egyperces meccseket. Az idő szorít, ahogy a gatyám is, mikor visszagondolok a kampányra. A Cutthroat egyébként tényleg jó, kellően addiktív és haverokkal játszva még jobb élmény. A Zombies viszont egy óriási lufi lett. Ez az egész open-world zombimód már papíron is elég furán hangzott, de a gyakorlatban teljesen szétesik. Ha nem összeszokott csapattal mész, akkor esélytelen, hogy érdemben tudj fejlődni és ezt az is elősegíti, hogy ez a játékmód rendkívül szűkmarkúan szórja az XP-t: 8-10 óra játék után (mikor már minibossokat is levertem) alig kaptam tapasztalati pontot és pénzt, holott pont ez lenne a Zombies lényege. A térkép zónákra van osztva, kívül a gyengébb ellenfelek és kevesebb (meg értéktelenebb) loot található, egyre beljebb haladva viszont egyre táposabb zombikkal kerülhetsz szembe és a loot is zsírosabb. El lehet szórakozni vele ideig-óráig, de a jutalmazás és a fejlődés jelenleg egyáltalán nem honorál olyan szinten, hogy 1-2 óránál több időt megérje beletenni.

És ennyi a Modern Warfare 3 – egy túlárazott, nevetséges egyjátékos kampánnyal és a nosztalgiára építő multival megáldott fércmű. A Sledgehammer Gamesnek mindössze másfél éve volt összehozni, és azóta kiderült, hogy ők valójában nem is ezt, hanem az Advanced Warfare folytatását akarták megcsinálni, csakhogy a kiadó közbeszólt. Eléggé DLC szaga van az egész játéknak (PS5-ön a trófeákat is a tavalyi rész alá pakolja a rendszer), szóval ennyiért teljes árat elkérni igazából megint csak az Activisiont minősíti, de a multi miatt így is rengetegen csaptak le rá. A Black Ops 6-nak most innen kell nyernie. Az eddig látottak alapján erre minden esélye meg is van, így a Call of Duty kimászhat a gödörből – persze előbb várjuk meg a megjelenést!