Valahol Európában
Az Egyesült Államoknak is megvan a maga nintendós keménymagja, még ha nem is hallatnak magukról olyan sokat mostanában. Bár mi itt az apró Magyarországról hajlamosak vagyunk hisztis tiniket vizionálni, az igazság az, hogy ez a csoport már inkább az Xbox felé tendál. A Nintendo legnagyobb rajongói általában a húszas éveik végén járó fiatalok, akik a NES, az SNES, vagy a Nintendo 64 előtt töltötték a gyermekkorukat, és a nosztalgiának élnek. Ezért mosolyognak elhomályosodott tekintettel, amikor bemutatkozik a Donkey Kong Country: Tropical Freeze, vagy Mario felölti a cuki, de kissé perverz hatású macskás Cat Suit Power Upot a Super Mario 3D Worldben, hogy aztán aranyos kiscicát imitálva szaladgáljon négykézláb az unalomig ismert miliő közepette. És mielőtt még valaki azzal vádolna, hogy ekézem a Nintendót, hadd mondjam el, hogy jómagam is ebbe a kategóriába tartozom: nekem igenis tetszett Mario cicarucija, és alig várom, hogy saját magam is felöltsem… de persze csak virtuálisan, ha egyszer végre lecsökken a Wii U ára, mert most még drágállom a gépet.
Csakhogy itt van a bibi: a Nintendo nem jelentett be árcsökkentést, és nem csak azért, mert akkor még többet vesztene az amúgy sem túl sikeres Wii U-n, hanem azért sem, mert nem szorul rá a dologra. Azok, akiket a nagy N becélzott, már vagy beszerezték a Wii U-t, vagy év végére így is, úgy is megveszik. Erre enged következtetni Mijamotó Sigeru játékdizájner-atyaúristen legfrissebb nyilatkozata is. A Mario- és a Zelda-sorozatok szellemi atyja (programozni nem tud) kis híján melegebb éghajlatra küldte a GamesIndustry újságíróját, aki az E3-on leült vacsorázni a mesterrel, és egy könnyed csevej közepette rákérdezett, hogy ugyan milyen üzleti terveket szövöget a Nintendo most, hogy a konzolháborút nyilván elveszítette. Mijamotó a maga kedves módján annyit felelt, hogy jobban örülne neki, ha az emberek végre a játékokra figyelnének, és nem a pénzre. Meg különben is, a játékipar egy instabil világ, tele kérdésekkel és tévedésekkel, így ha mindig a lóvén aggódnának az emberek, egyszerűen nem is létezne. Túlzás? Nyilván. Van benne igazság? A Nintendo szemszögéből nézve mindenképp. A rajongók nem kérdőjelezik meg a döntéseket, így a stabil bázis biztonságban van. A cég pedig végérvényesen lemondott róla, hogy megpróbálja elhappolni a PlayStation 4 és az Xbox One vásárlóit. Mióta pedig létezik iPhone és Android, a casual játékosok sem hajlandók beruházni egy tévére köthető konzolba. Így marad a csúnya fan service kifejezés, mint végső, sikerében biztos alternatíva.
A felkelő nap konzolja
A bejelentett játékokon is látszik a rajongói igények maximális kiszolgálása. Jön az új Smash Bros.-epizód, érkezik a 3D-s Mario (ami már önmagában system seller), nyakunkon egy Luigi-játék, nyáron végre tényleg megjelenik a Pikmin 3, és persze lesznek külsős címek is, bár kérdés, hogy minek. Sokkal fontosabb náluk, hogy a Nintendo a hazai pálya hardcore-rétegét is célba veszi. A Monolith Soft új, egyelőre csak X-ként emlegetett akciójátékának videója például minden anime- és mechimádót levett a lábáról, és bár halálosan klisés és giccses trailer kaptunk, ott ez számít menőnek. Ugyanez igaz a Bayonetta 2-re: durva kaszabolás profi játékosoknak, akik szeretik a Platinum Games egyedi stílusát és nem hátrálnak meg a Wii U GamePadtől sem. Persze, a hatalmas Zelda még várat magára, de azt már tudjuk, hogy készül, és a többi ikon is vissza fog térni előbb-utóbb. A két nagy titán pedig hadakozhat a többi, ki tudja hány tízmillió főt számláló játékos felett, akik év végéig dönthetik el, hogy melyik oldalra állnak -- érdekes esztendő áll előttünk, annyi szent.
És ti mit gondoltok a Nintendo E3-as szerepléséről? Osszátok meg gondolataitokat a kommentek között!
