25 éves a Tetris

Bármilyen furcsa is ezt kimondani, sok mindent köszönhetünk a hidegháborúnak. Az egymást túllicitálni akaró amerikaiak és oroszok rengeteg tudományág területén egymást spannolva értek el újabb és újabb eredményeket, melyek hatása alapvetően átformálta életünket. Ennek is köszönhető, hogy a moszkvai Szovjet Tudományos Akadémia egy akkor 29 éves, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatója, Alekszej Leonyidovics Pazsitnov, megkapta első számítógépét, egy Elektronika 60-as masinát , amely hogy, hogy nem, szinte pontos mása volt az amerikai PDP-11-es minikomputernek. Rögtön elkezdett rá különféle programokat írni, főleg matematikai és geometriai problémákat modellezett, de inkább játékos formában, hiszen gyermekkora óta imádta a különféle fejtörőket. Így talált ki 1984-ben egy apró játékot, amelyben négy elemből álló, úgynevezett tetrominókat kellett egymás mellé helyezni; a görög tetra kifejezés (jelentése: négy) és kedvenc sportja, a tenisz összevonásával elnevezte Tetrisnek, amelyet aztán Vagyim Geraszimov (aki jelenleg a Google mérnöke ) átírt IBM PC-re.


A Tetris, hála a kiváló szovjet-magyar kapcsolatoknak, átkerült hazánkba, ahol számtalan verzióban született újjá, és az élelmes honi programozók el is adták a jogait a Spectrum HoloByte nevű, akkor igencsak neves kiadónak, amely bankot is robbantott vele az USA-ban, 1986-ban, és megszülettek az újabb verziók (Amiga, Atari ST, Apple II), melyek jogállása azért nem volt tiszta, hiszen akkor még a játék jogait a szovjet állam birtokolta.

A második, és igazi nagy bumm 1988-ban történt: a Tetris bemutatkozott Las Vegasban, a CES-en (Consumer Electronic Show), és egy holland úriember, bizonyos Henk Rogers azonnal beleszeretett. Róla annyit érdemes tudni, hogy igazi életművészről van szó: Hollandiában született, 11 éves korától New Yorkban élt, a hawaii egyetemen diplomázott komputertudomány és szerepjáték (nem vicc!) szakon, majd Japánba költözött, ahol elkészítette a szigetország első szerepjátékát, így aztán a mai jRPG-k mind neki köszönhetik létüket.


Szóval Rogers meglátta a Tetrist, megérezte benne a nagy lehetőséget, és azonnal Moszkvába utazott, ahol (ma is sokak számára érthetetlen módon) sikerült megszereznie a játék kiadásának kizárólagos jogát a Nintendo számára, amely ezzel a szerződéssel alaposan alávágott a nagy rivális Atarinak. A többi innentől tulajdonképpen történelem: a japán óriás a Game Boy alapjátékává tette az addiktív mókát, 33 milliót értékesítve belőle, és átportolta „nagykonzoljára”, a NES-re is.



A dolog pikantériája (a bonyolult jogi útvesztők mellett), hogy miközben boldog-boldogtalan meggazdagodott a Tetrisből, a kitaláló Pazsitnov semmit nem látott ebből, lévén a szovjet államnak dolgozott, így munkaadóját illették meg az esetleges bevételek. Nem csoda, hogy megpattant: Henk Rogers segítségével, akivel annak első moszkvai látogatásakor jó barátságot kötött, az Egyesült Államokba emigrált és megalapította a Tetris Company nevű vállalatot, amely 1996-ban végül megvette a játék jogait a szovjetektől, és azóta megpróbálja jogi úton elérni, hogy a játék minden klónja csak az ő beleegyezésükkel jelenhessen meg, több-kevesebb sikerrel. Akik régi motorosok az iparban, ismerhetik Pazsitnov további ténykedését is, hiszen barátunkat leszerződtette a Microsoft, és olyan csudák fűződnek a nevéhez, mint a Microsoft Entertainment Pack: The Puzzle Collection (1997) és a Pandora's Box (1999), e sorok írójának két örök kedvence.


De hogy visszatérjünk az ünnepeltre: a Tetris seregnyi Guiness-rekord birtokosa (többek között a legtöbb porttal rendelkező játék, hiszen mindenféle elektromos kütyüre elkészült valamilyen változata), 25 éve töretlen a népszerűsége, és tulajdonképpen a casual-ipar egyik őse, a popkultúra része, filmekben, regényekben, dalokban szerepel, zenéje, a Korobejniki című orosz népdal, melyet alant háromféle verzióban is meghallgathattok, az egyik legismertebb és legtöbbet feldolgozott játékdallam (Andrew-Lloyd Webber átiratában az angol slágerlista hatodik helyére kúszott '92-ben, de még a Scooter is elkészítette a maga verzióját). Egy szó, mint száz: a Tetris halhatatlan.


(Forrás: Wikipedia, The Guardian, képek: The Guardian)