Hírvilág
Váncsa István neve bizonyára nem ismeretlen senki számára, ugyanakkor a legtöbben talán nem tudják, hogy a számítógépek világa sem áll tőle távol. Amellett, hogy 1993 óta a Számítástechnika című újság munkatársa, két kötetete is jelent már meg a témában. Régebbi bútordarabok pedig talán még az MTV-n (nem a Music TV) futó PC ABC című sorozatból is emlékezhetnek rá, ahol különböző felhasználói szoftvereket elemzett a maga "váncsás" stílusában.
Noha a számítástechnikai könyveket arról lehet megismerni, hogy meglehetősen gyors az amortizációs idejük, úgy hiszem, hogy Váncsa Hírvilág című könyve még ma is érdekes olvasmány lehet, annak ellenére is, hogy 2001-ben jelent meg, köszönhetően az író remek, közérthető stílusának és annak, hogy a téma - az Internet és annak lehetőségei - egy mai napig is dinamikusan fejlődő szegmens még a számítástechnika világában is. Váncsa könyve felfogható tehát korképként is, időnként határozottan érdekes szembesülni azzal, hogy még tíz éve sincs annak, hogy az emberek még betárcsázós nettel lógtak a hálón, és az online élet egyik legriasztóbb ellensége a telefonszámla volt.
A kötet koncepciója egyébként meglehetősen egyszerű: olyan embereknek szól, akiknek nem kocka volt a jele az oviban, mégis szeretnék használni az internetet. Némi elméleti alapozás után az olvasó megtudhat egyet s mást arról, hogy hol és hogyan lehet híreket olvasni a neten, miképp lehet fellelni a minket érdeklő információkat a sokmillió érdektelen adat között, hogyan lehet újságot olvasni vagy rádiót hallgatni a neten, mi módon kommunikálhatunk embertársainkkal, netán milyen út vezet oda, hogy saját honlappal legyünk jelen az interneten. Mivel a könyv meglehetősen nyúlfarknyi, senki ne várja tőle, hogy igazán fontos dolgokat megtanulhat belőle. Olyan ez inkább, mint egy étlap: kedvet csinál ahhoz, hogy az ember jobban elmélyedjen egy-egy témában, ráadásul olyan étlap, amelyben már az ételek leírása is étvágyat csinál.
Azoknak, akik egy kicsit otthonosan mozognak a témában, kissé zavaró lehet, hogy egyes témákat Váncsa túlzott alapossággal tárgyal, és néha-néha olyan, mintha direkt magyarázná túl a dolgokat (a sok rövidítést például hótt felesleges feloldani), ám ha azt vesszük alapul, hogy a könyv tényleg az abszolút lámáknak szól, elviselhető a dolog.
Mint már említettem, a Hírvilág nem egy friss kiadvány. Miért érdemes mégis szánni rá egy-két órát? Azért, mert Váncsa István tényleg jól ír. Közérthető, humoros és ért ahhoz, amiről beszél; jó példa lehetne sokak számára.
Hozzászólások
A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges.
#1
Krax
2008. május. 08. 09:51
Kedvet csináltál hozzá! ^-^