Ezek közé tartozik a Garden Defense nevű szösszenet is, amellyel én egy GURU-DVD-n találkoztam. Ahogy a játék címe utal rá, a feladatunk nem más, mint különböző kiskerteket megóvni a kártevők vad hordáitól, különböző kiegészítők és növények felhasználásával.
A játékmenet egyszerű, akár egy fakocka: adott egy kert, amelyhez változatos kialakítású utak vezetnek, adott némi készpénz, és adottak természetesen a pénzen megvásárolható mindenféle rendű és rangú kerti szobrok illetve növények, akikből - véreskezű hadvezér módjára - meg kell szerveznünk értékes növényeink védelmét.
Első lépésben ki kell választanunk, hogy milyen védelmi egységet szeretnénk használni (eleinte szűkös a választék, de a pénzünk is, szóval a dolog nem fog gondot okozni), majd telepítenünk kell a kerthez vezető út egy pontjára. Nem mindegy persze, hogy mit és hová, figyelembe kell vennünk az útviszonyokat és védőink képességeit (a támadás módját és a hatótávolságot), és ha nagyon akarjuk, akár a szépérzékünket is, bár ennek a végkifejlet szempontjából nem sok értelme van.
Az előkészületek végeztével indulhat a móka: a kártervők tömött magányos katonái és tömött sorokba rendeződött hadtestei elindulnak a kert felé, a védők pedig munkához látnak. Minél kevesebb féreg jut el féltett növényeink közé, annál több jutalomdollár üti a támadási hullám végén a markunkat, a frissen keletkezett pénzmagból pedig megerősíthetjük védelmünket.
A játék során túl sok változatosságot nem fogunk tapasztalni, habár ahogy egyre értékesebb - nehezebben védhető - kertek védelmével bíznak meg bennünket, bővül a védekezésre használható repertoárunk. Eleinte csak kerti díszeket használhatunk (shotgunos kerti törpét, pisilő fiúszobrot, szélhajtó flamingót), aztán hasznos növényeket ültethetünk, végül pedig mindenféle állatokat is tenyészthetünk harci potenciálunk növelésének érdekében. (Őrült kell egy őrült ellen, ugyebár, ahogy azt a Pusztító óta tudjuk.). A díszeket és növényeket tuningolhatjuk is a pénzből, ráadásul ahogy egyre több csatát nyerünk, fejlesztési pontokra is szert teszünk, a különböző fejlesztésekkel pedig még hatékonyabban harcolhatunk az ádáz kártevők ellen.
Bár a játék nem túl hosszú, ez talán nem is olyan nagy probléma, mert egy idő után elveszti az érdekességét a rohamozó csúszómászók és repülő lények rohama, azonban néhány órára egész kellemes kikapcsolódás lehet. A látványvilág kissé mesekönyv-szerű, ugyanakkor egészen vicces, öröm nézni, ahogy a bősz kertitörpe a sörétessel aprítja az ellent, a pisilő fiú akadályozó tócsákat ereszt a talajra, vagy ahogy a napraforgó zacskószám sorozza a férgeket szotyival. Aki nem akar hosszú időt tölteni egy játék megtanulására, és nem lételeme az ereiben dübörgő adrenalin, annak érdemes lehet vetni rá egy pillantást.
.
