Adatvesztést ugyanis nem csak vírus, vagy kártevő támadás miatt lehet elszenvedni, hanem az adathordozók elromlása, elvesztése, ellopása, informatikai incidens, vagy éppen felelőtlen emberi hiba esetén is komoly bajban vagyunk.
A PC korszak hajnalán - 1981. XT, 1982. AT - aki nagyvállalatnál dolgozott, emlékezhet még a floppylemezes mentésekre, hányszor nem sikerült aztán később nagy reményekkel előkapott 5 1/4es diszkről a jajdefontos fájlokat visszaolvasni, pedig sokszor nem is noname, hanem 3M márkájú volt. Előfordult, hogy az egyik gépen készült mentést nem olvasta el a másik gép.
Aztán idővel jöttek a nagyobb kapacitású A-drive-ok, CD és DVD lemez, streamer és DAT kazetták, ez utóbbi talán lassúsága ellenére viszonylag hosszútávon is megbízhatóan tárolta a fontos adatainkat. Mindenesetre az akkori tanulság most is aktuális: csak a kipróbált mentés az igazi mentés, erről sajnos sokan megfeledkeznek, aztán ha incidens és emiatt eszeveszett kapkodás van, akkor jönnek a kellemetlen meglepetések.
Ha az egyszerű átlag magánfelhasználó szemével nézzük, így is katasztrófa lehet a saját munkák, dokumentumok, családi fotók elvesztése, ám ha a vállalati szegmens szerepét tekintjük, a mentés egész egyszerűen nélkülözhetetlen kulcselem, a folytonos üzletmenet záloga.
Lehetne itt ugyan szemléletes példákat hozni csődbe ment vállalkozásokról - például a zsarolóvírus miatt bezárt ügyvédi irodáról - azonban sokkal inkább az az elgondolkodtató, mennyien hagyják a mai napig is figyelmen kívül a rendszeres mentésekkel kapcsolatos feladatokat.
Egy tavaly év végi statisztika szerint a 2018-as év folyamán a céges ügyfelek 29%-a százaléka szenvedett el egy vagy két alkalommal adatvesztést, 18%-uk háromszor vagy még többször vállalati adatközpont hiba miatt.
Ha egy mondatban kellene fogalmazni, akkor talán Cloudwards-tól kölcsönzött szlogen a legfrappánsabb összefoglalása a lényegnek: "Every day is world backup day!".
