Gyermekkorunk legkedvesebb verse talán sokak számára teljesen értelmezetlenül maradt. Énekeltük, gondoltuk van a boci, meg nincs neki se farka, se füle. Lehet hogy egy hátrányos helyzetű tehén története a kiskorunk legmeghatározóbb alakja?
El kell, hogy keserítsek embereket, mert nem. Ez a vers a nőkről, a női egyenjogúságról szól, egy olyan korszakból, ahol a nők szerepe meghatározott volt, és a férfiaknak kellett eltartania a családot.
Vágjunk bele:

Boci, boci tarka

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Boci, boci megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.

ismeretlen költő

A vers első két sora egyértelműen definiálja a mű főszereplőjét. Ha valaki csak szavanként elemzi a művet, akkor arra a következtetésre juthat, hogy itt egy tehén az alany, és különböző ismertetőjegyeit hallhatjuk. Pedig nem. Az első két sor egyértelműen egy nőt definiál (mely egy teljesen átlagos, és felületes leírása a női nemnek, hogy mindenki könnyen azonosíthassa, még ha ez sokaknak nem is sikerült). A "Boci, boci" nyitány a hölgyek szemére utal. Ez a metafora görög eredetű. Hérával azonosulhatunk, akinek állandó jelzője a tehénszemű volt. Erre utal a vers is, hiszen kétszer említi a bocit, tehát a két gyönyörű szemre utal. A tarka egyszerű jellemzője a nőknek, sokszínűek, szeretik a színes ruhákat, és sok hangulati állapotukról ismerhetőek meg.
"Se füle, se farka". Ezt értelmezhetjük egyben is, hogy nem tudjuk, mit kezdjünk egy nővel. Nehezen lehet értelmezni őket, azt amit mondanak. Ha külön értelmezzük, még egyértelműbb leírást kapunk. A "se farka" egyértelmű elhatárolódás a tehéntől, míg a "se füle" azt az attribútumot árulja el, amivel sokan találkozhattunk, a nők nem szeretnek másokra hallgatni, nem hallják meg amit mondanak nekik, a saját fejük után mennek.
"Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni". Itt a fentebbiekben bemutatott nő költözési vágyáról kaphatunk tudomást. Valószínűleg férjhez ment (második versszak alapján), és egy lakhelyváltoztatásról van szó, kirepül a szülői házból. Ezt erősíti az "Ahol tejet kapni". A költözés feltétele, a "tej beszerzése", mely egy metafora az életre. A tejelválasztásra való utalás egy gyermek vágyát vázolja fel. Hogy egy olyan helyre szeretne a főhősnőnk költözni, ahol minden adott egy gyermek felnevelésére, az természetes.

"Boci, boci megfázott, Varrtam neki nadrágot". Ismét azonosítjuk a főhősünket, de a vers írója is szerepet kap, egy általános figura formájában, ami a józan észt képviseli. A megfázás valószínűleg egy családi tragédia történt. Megismerhettük főhősnőnk vágyait, majd a második versszak az élete későbbi szakaszába enged betekintést. "Varrtam neki nadrágot". A józan ész "varrt neki nadrágot", tehát itt tudhatjuk meg, hogy az első sorban bekövetkezett megfázás a családfő halálára utal, tehát a józan ész azt diktálja, hogy a hölgynek át kell vennie a család feletti irányítást. Feltételezhetjük, hogy vannak utódjaik, így ez a feladat kicsit sem könnyű, főleg egy olyan világban, ahol a férfi és a nő szerepe meghatározott, sokkal behatároltabb. "Boci, boci" is érezhette ezt, így ezt a gatyát "nem akarta felvenni". De a családja érdekében kénytelen volt, így hiába ellenkezett, az élete hátralevő részét családfői szerepben kellett töltenie, valószínűleg még nem volt elég idős egy gyermeke sem, hogy ezt a feladatot ellássa, vagy még nem volt fiú utódja.
"Ágyba kellett fektetni". Ez a kilépés a női szerepből rettentően megviselte, és lebetegedhetett. Valószínűleg ágyban párnák közt hunyt el, hátrahagyva egy kihasználtatott helyzetben lévő családot.

A vers tehát a női szerepvállalásról, és egyenjogúságról szól. Ismeretlen költő szerint, ha a nő nem hajlandó elvállalni a férfi szerepét, ha az már nincs tovább, akkor a világ összeomolhat. Nem állítja, hogy egy nő ne tudná ugyanazokat a feladatokat ellátni, mint egy férfi, de ehhez az ő akarata is kell. A vers tehát a társadalommal próbálja elfogadtatni a női egyenjogúságot.

ferdzso