Korábban a szemlélődés magvaihoz volt szerencsém tőle. Ugyanaz volt az érzésem, mint akkor olvasva. Hogy igazából nagyon jók a gondolatai, mégis valahogy nekem nehezen áll rá az agyam. Nem tudom, mitől lehet ez a kompatibilitásbeli probléma. Talán számomra kicsit túlzottan körülményes a stílusa.
Ennek ellenére, akit érdekel a keresztény szemlélődés, mindenképp ajánlott.
Lehet, hogy második olvasásra már jobban fog "csúszni".
Fülszöveg írta:
E könyv szándéka igen egyszerű: a keresztény lelkiség néhány alapvető gondolatát tárgyalja elemi fokon. Hasznos lehet ezért minden kereszténynek, s egyáltalán mindenkinek, aki meg akar ismerkedni a belső élet néhány elvével a katolikus Egyház értelmezésében. Nincs itt szó olyan témákról, mint „szemlélődés” vagy akár „elmélkedő ima”. Mégis azt hangsúlyozza, ami a keresztény élet legáltalánosabb és egyben legtitokzatosabb oldala: a kegyelmet. Isten erejét és világosságát bennünk, amint megtisztítja szívünket, átalakít bennünket Krisztusban, Isten igazi gyermekeivé tesz, és képesít arra, hogy az ő eszközeiként tevékenykedjünk a világban, minden ember javára és az ő dicsőségére.
E könyv szándéka igen egyszerű: a keresztény lelkiség néhány alapvető gondolatát tárgyalja elemi fokon. Hasznos lehet ezért minden kereszténynek, s egyáltalán mindenkinek, aki meg akar ismerkedni a belső élet néhány elvével a katolikus Egyház értelmezésében. Nincs itt szó olyan témákról, mint „szemlélődés” vagy akár „elmélkedő ima”. Mégis azt hangsúlyozza, ami a keresztény élet legáltalánosabb és egyben legtitokzatosabb oldala: a kegyelmet. Isten erejét és világosságát bennünk, amint megtisztítja szívünket, átalakít bennünket Krisztusban, Isten igazi gyermekeivé tesz, és képesít arra, hogy az ő eszközeiként tevékenykedjünk a világban, minden ember javára és az ő dicsőségére.
Link
