Boldogság, gyere haza!


Az új épületek x számértékű modernizációt, és x-1 elégedetlenséget generálnak, amit elvileg x-1 ott állomásoztatott egységgel tudunk nullszaldósra kihozni, de ez egy idő után csak jókora helyőrséggel lenne kivitelezhető. Tehát az ügynökeink (pl. gésa, Ishin shishi) kezdjék el a „boldogságnövelő” traiteket felvenni, és állomásozzanak le ott, amíg egy másik épülettel helyre nem hozzuk az egyensúlyt.

A lázadás a barátunk?


A szövetségeseink értékesebb provinciáit egy apró trükkel könnyedén megszerezhetjük. Küldjük oda az Ishin shinshit, kavarjon lázadást, mi pedig a seregünkkel álljunk fel a provincia határához (hamarabb kell odaérnünk, mint a rendrakásra érkezőknek). A lázadók törvényszerűen elfoglalják a várost, ekkor a tartomány lázadó státuszúvá válik, és mi következmények nélkül elfoglalhatjuk.

Ostromstratégia


A várostromnál a kaputornyok szétlövéséhez mindig vigyünk ágyúkat, és a sharpshooterek hosszabb lőtávja is jól jön a falakon védekezőkkel szemben. Ha minket ostromolnak, és az ellenfél hoz mesterlövészeket (vagy a lőtávunk kisebb), akkor a védőket vonjuk vissza pár méterre a falaktól, majd ha közelebb araszolnak a támadók, újra be lehet állni a fedezékek mögé, és adjunk nekik.

Ne felejtsd otthon!


A sereget a megszokott módon kísérjük ügynökökkel, a külföldi veterán például képes zaklatással gyengíteni a szemben állót, a gésa pedig átcsábítani a tábornokaikat. Ha történetesen a parttal párhuzamosan haladunk egy flottát is célszerű a környéken tartani, ami egyrészt a körökre osztott felületen is bombázhatja az ellenséget, másrészt kétszer odacsaphat a csata során.

Kalóznak áll a zászló


A kereskedelmi útvonalak még mindig megvámolhatók, és biztos bevételi forrást jelentenek, de sose ragadjunk a kör végén az ellenség kikötőinek a közelébe, mert biztosan a nyakunkba csördít az ütegeivel. A vasútvonalakat is lehet blokkolni, és az állomás felgyújtása is lehetetlenné teszi az utánpótlás-szállítást a körzetbe. Az MI is többnyire ezt a gerillataktikát követi, tehát csak óvatosan!

Barátkozni jó


A játék első felében igyekezzünk minél több szövetségest begyűjteni, és amikor kitör a totális háború a sógunátus és a császárság között, akkor akár magunknak is kikaparhatjuk a gesztenyét. A háború elején egyébként mindenkitől kérjünk áthaladási jogot, mert nem egyszer fordult elő velem, hogy az orrom elől elhappoltak egy tartományt, én meg mint idegen haderő, vissza lettem penderítve.

A spórolás művészete


Néha jól is alakulnak a dolgok, és mondjuk 12 körig +2 jólét uralkodik a birodalomban, mi pedig épp nem háborúzunk. Nos, ilyenkor minden helyőrségből lecsippenthetünk két rendfenntartó egységet, mivel a 12 körre szóló ellátásuk többe kerül, mint az újratoborzás. Takarékoskodni úgy is lehet, ha a foglyul ejtett gyengébb hajókat, és a saját lejárt szavatosságú egységeinket rendszeresen töröljük.