Királynak lenni egyáltalán nem könnyű feladat. Az egyszerű halandók persze ezt nem tudhatják, ők csak az uralkodói címmel járó pompát és kényelmet látják, de az a helyzet, hogy egy ország irányítása egyáltalán nem egyszerű vagy épp hálás feladat. És pontosan erre próbál rávilágítani a Brave at Night frissen megjelent királyszimulátora, a Yes, Your Grace, is, melyben uralkodás közben bizony sok súlyos döntést meg kell majd hoznunk. És hogy ennyi elég-e az üdvösséghez? Az tesztünkből kiderül!
A korona súlya
A Yes, Your Grace főszereplője Davern királya, Eryk, aki egy fiktív, mágiával átitatott középkori fantasy világban próbálja életben tartani szerény kis birodalmát, azonban egyáltalán nincs egyszerű dolga. Országának határait rivális uralkodók és barbár törzsek ostromolják, alattvalói életét rablók és természeti katasztrófák nehezítik meg, ráadásul, ha mindez nem lenne elég, három lánya is folyamatosan marja egymást, és neki kéne köztük békét teremteni.
Talán már a fentiekből is kitűnik, hogy azért a királyoknak (illetve jelen esetben nekünk, a játékosoknak) sincs kolbászból a kerítés. Hiszen az erőforrások végesek, a segítségért folyamodók mintha soha nem akarnának elfogyni, ráadásul az sem garantált, hogy aki elénk járul, az mind segíteni akar nekünk. És akkor még a környező országokkal való tárgyalásról, vagy a nomád törzsek táborainak felszámolásáról nem is beszéltünk.
Kihallgatás kihallgatás hátán
Játékmenetét tekintve a Yes, Your Grace egy körökre osztott RPG, ahol papíron minden az általunk meghozott döntésektől függ. Minden hetet a tróntermünkben kezdünk, ahol alattvalóink elénk járulnak ügyes-bajos dolgaikkal, nekünk pedig el kell döntenünk, hogy segítünk-e nekik vagy sem. Erőforrásaink azonban sajnos fájdalmasan korlátozottak, így okosan kell gazdálkodnunk velük: ha túl segítőkészek vagyunk, hamar kiürül a kincstár, és így egy komolyabb krízis elhárítása lehetetlenné válik, ha pedig túl zsugorinak bizonyulunk, pár körön belül ellenünk fordulhat a nép.
Épp ezért a Yes, Your Grace kedves, pixelgrafikás felszíne alatt egy kőkemény menedzsment-játék húzódik meg, ahol számtalan probléma között lavírozva kell megtalálnunk a helyes utat, amivel életben tudjuk tartani a királyságunkat még egy hétig. Külön tetszetősnek mondható, hogy néhány döntésünk több körrel később is érezteti a hatását: ha például segítünk felépíteni egy fogadót, akkor a kereskedő cserébe extra adót fizet nekünk, de ha túl sokat kérünk, pár héten belül jelenteni fogja, hogy be kellett zárnia a boltot, mert túl kapzsik voltunk.
Ha pedig ez nem lenne elég, a királyság problémái mellett a családunk ügyes-bajos dolgait is kezelnünk kell. Három lányunk ugyanis marja egymást becsülettel, békét teremteni és igazságot tenni köztük pedig egyáltalán nem egyszerű feladat. Kezdetben talán kicsit nevetségesnek tűnhet, amikor a királyság problémái után előkerülnek a személyes konfliktusok, azonban hosszútávon kifejezetten jót tesz a játéknak némi változatosság, arról nem is beszélve, hogy a királyi család karakterei is nagyon el lettek találva, könnyen megkedvelhető alakok, akiknek a sorsa effektíve érdekli is az embert.
Tényleg miénk a döntés joga?
A Yes, Your Grace első ránézésre tehát egy kellemesen összetett, igényes grafikával felvértezett indie gyöngyszemnek tűnhet, azonban sajnos a tetszetős felszín alatt egyáltalán nem mentes a hibáktól, ezek közül pedig az egyik legsúlyosabb alighanem a linearitás. A történet ugyanis teljesen fix, akárhogy is próbálkozunk, nem tudunk változtatni a folyásán, ráadásul, ha ez nem lenne elég, még az elénk járuló alattvalók sorrendje és gondjai sem változnak a végigjátszások alatt, így mindig ugyanabban az időben dönthetünk, ugyanazokról a problémákról, ugyanolyan következményekkel.
Azaz, bár a fejlesztők szeretik úgy reklámozni a Yes, Your Grace-t, mint egy RPG-t, ahol minden döntésünknek következménye van, ez a gyakorlatban egyszerűen nem igaz, hiszen akárhogy is döntünk, a történet megy tovább előre a maga fix medrében, mi meg lényegében csak asszisztálhatunk ehhez a kattintgatásainkkal. Egy végigjátszást (ami nagyjából 6 óra) persze így is megérhet a Yes, Your Grace, csak egyáltalán nem biztos, hogy másodjára is olyan lelkesen ülünk majd le elé.
Megéri a fele királyságot?
Mindent összevetve a Yes, Your Grace egy abszolút kellemes kis indie címnek mondható, melyben azonban sokkal nagyobb potenciál volt, mint amit végül a kicsi fejlesztőcsapata ki tudott hozni belőle. A pixelart grafika valami félelmetesen hangulatos (sőt, pár helyen kifejezetten látványos) tud lenni, ahogy a karakterekkel és elsőre a játékmenettel sincs semmi baj.
Ha viszont másodjára is nekiülünk a Brave at Night alkotásának, akkor bizony szembesülni fogunk vele, hogy ez az elsőre szerteágazónak tűnő kaland bizony lineárisabb már nem is lehetne, és ennek megfelelően a döntéseinknek sincs túl sok ráhatása a kibontakozó eseményekre. Épp ezért a Yes, Your Grace-t egyszer abszolút érdemes lehet beszerezni (főleg akciósan), ha valakinek a figyelmét felkeltette a játék alapötlete, de nagy csodát sajnos nem érdemes várni a királyszimulátortól.
