A vadnyugat őslakói tehát az indiánok voltak, akiktől eleinte a spanyolok, majd az angolok kezdték elfoglalni a nyugati partot. Mikor azonban fokozatosan nyugatabbra terjeszkedtek és egyre több törzs földjét foglalták el és fosztották ki, a kezdeti barátságos fogadtatást némileg ellenségesebb érzelmek váltották fel. A pórul járt rézbőrűeknek az sem igazán kedvezett, hogy a 19. század közepén Kalifornia északi részén aranyat találtak, aminek köszönhetően több ezer szerencsevadász érkezett a vadnyugatra. A nagyobb tömegű emberáradat összetétele finoman szólva is vegyesnek volt mondható, és ugyan nagy számban voltak közöttük olyan dolgos bevándorlók, akiket a hatalmas, szabad földterületek csábítottak, de akadtak olyanok, akiket inkább az aranyrudakkal és dollárkötegekkel megrakott vonatok, a vagyonukat magukkal cipelő telepesekkel teli postakocsik és a bankok széfjei érdekeltek.
A PRÉRI FURA URAI
Ez az igencsak mozgalmas, vérben és aranyban úszó időszak számos kiváló filmalkotásnak nyújtott hátteret (mint például Sergio Leone Dollár-trilógiájának), de játékokban is gyakran számolhattunk le napszítta arcú gazfickókkal és csatangolhattunk a látszólag végtelen pusztában – a GUN és a Call of Juarez-széria mind a mai napig remek szórakozást nyújtanak a téma iránt érdeklődőknek. A Wild West Online mögött álló csapat (saját bevallása szerint) immár közel két éve kezdett el dolgozni egy nyílt világú, western témájú MMO-n, amelyben a felfedezésnek és a nyersanyagok begyűjtésének legalább akkora szerep jut, mint a többi kalandorral és nemjátékos karakterrel való kommunikációnak. A Wild West Online korai hozzáférésű változatának a 2018/01-es Guruban szenteltünk néhány oldalt, és az akkori kiadás alapján bíztunk benne, hogy sikerül némi tartalommal megtölteni a valóban figyelemreméltó méretű teret. Ez sajnos azonban nem valósult meg, a végleges verzió nem sokban tér el az akkori állapotoktól.
Karakterünk megalkotása ezúttal sem lett összetettebb, csupán nevét, arcát, hajstílusát és bőrszínét módosíthatjuk kedvünkre, azonban a nemét már nem választhatjuk ki, a női hősről tehát egyelőre le kell mondanunk. Némi újdonságot jelent, hogy induláskor két frakció közül kell választanunk magunknak egy szimpatikust, mindegyikük más és más előnyöket biztosít: a McFarlane családot két testvér irányítja, akik nem ijednek meg egy kis vér látványától, és a piacot is ügyesen képesek manipulálni, ellenlábasuk pedig az arisztokrata Steele Industries, amelynek tagjai szerencsét próbálni érkeztek az Új világba. Bármelyiküket is választjuk, az általuk nyújtott minimális előnyöket igencsak sokára, minimum tízedik szinttől fogjuk tudni élvezni, 35. szinten például mindössze annyi a különbség, hogy vagy a shotgunra, vagy pedig a puskára kapunk plusz 5% sebzést.
Töltés közben látványos képeket kapunk vonatrablásról, véres kivégzésekről és nőkért vívott kocsmai lövöldözésekről – kár, hogy ebből semmit nem élhetünk majd át. Bármiféle bevezető videó, kerettörténet, vagy akár oktatómód nélkül érkezünk meg az egyik városkába, és teljesen a magányos cowboyra van bízva, hogy merre indul. Még egy alapvetően a többszemélyes kalandokat előtérbe helyező műtől is elvárható volna, hogy két összetűzés között megpróbálja valahogyan fentartani a figyelmet. A Wild West Online-ban semmilyen sztori nem foglalja keretbe az eseményeket, az egyes farmokon falat támasztó karakterektől csupán egyszerű küldetéseket kapunk: például csapda segítségével fogjunk el néhány állatot, vagy éppenséggel hozzunk nekik pár üveg whiskyt. Amennyiben sikerrel járunk, némi tapasztalati pont a jutalmunk, idővel pedig szintet lépünk. Ebben az esetben három területen oszthatjuk el a megszerzett pontokat: helyezhetjük a hangsúlyt a bányászatra, ekkor hatékonyabban juthatunk aranyhoz, a felfedezni kívánók nagyobb állóképességgel ruházhatják fel lovukat, vagy bővíthetik hátizsákjuk méretét, míg a harmadik ág a fegyverforgatóknak kedvez, hiszen ellenállóbbá tehetik hősüket a sebzésekkel és a különféle csapdákkal szemben.
Időnként hírt kapunk egy-egy városka ostromáról, ilyenkor az ellenséges frakcióval szemben vehetjük fel a kesztyűt és a hatlövetűt; ekkor nincs is más dolgunk, mint hogy csapattársainkkal visszavejük ellenlábasunk rohamát. Ezenkívül egyéb váratlan eseményekről is értesülhetünk: felbukkanhat például egy értékesebb relikvia, amit begyűjtve értékes díjakat zsebelhetünk be, vagy éppenséggel egy aranyat szállító postakocsi, netán lezuhant légballon tartalmát tulajdoníthatjuk el, máskor egy bank aranyrúdjait dézsmálhatjuk meg.
Egyéb izgalmasabb teendőnk azonban nem igazán akad. Az egyes porfészkekben betérhetünk a boltokba, hogy komolyabb fegyvert, lőszert, esetleg életerőnket és állóképességünket javító tárgyakat adjunk-vegyünk, beszerezhetünk kiemelt pontokat mutató térképeket, vagy pedig a szerzett nyersanyagokból fabrikálhatunk magunknak hasznos holmikat. A fogadó a legtöbb helyen meglepően üres, így a sarokban ácsorgó kártyaasztalt egyedül nem sok értelme van használni, azonban a rulettkerék működik, aminek a segítségével némi extra tőkére tehetünk szert (vagy bukhatunk el). A seriffel szóba elegyedve törvénytisztelő polgárrá válhatunk, amitől könnyebben felismerhetjük a banditákat. A városkában találhatjuk még a ládikónkat, amelyben a jelenleg nem használt tárgyainkat helyezhetjük el, továbbá horribilis összegért vehetünk némi földbirtokot is, melyet kedvünkre berendezhetünk.
A városhatáron túl a prérin azonban semmilyen érdekfeszítőbb eseményre nem érdemes számítani. Bányászhatunk ugyan némi aranyat és követ, valamint helyenként elhagyatott táborokban nézhetünk körül, nem felejtett-e ott valaki némi értékes szerszámot, ám más nem igazán történik. Mivel a belovagolható terület igencsak terebélyes, elegendő kulcs begyűjtését követően kabinokat vehetünk birtokba, ahol egyrészt barkácsolhatunk, másrészt pedig gyorsan átutazhatunk egy másikba.
VOLT EGYSZER EGY POROS VADNYUGAT
A Wild West Online több golyó által ütött sebből is vérzik, legnagyobb hibája azonban az, hogy félkészen jelent meg: egyes funkciók (például a közösségi piactér) egyszerűen még nem működnek, bizonyos szövegek helyén űrkitöltő szavak jelennek meg, és nem indíthatunk női pisztolyforgatót (voltaképpen az egész játékból hiányzik a „gyengébbik” nem). Az elvállalható megbízatások unalmasak és jelentéktelenek, tehát a szóló küldetéseket kedvelőknek komoly hiányérzetük lesz, azonban a PvP oldal sem sikerült fényesen, az ellenfeleket gyakran nehéz becélozni a szerveroldali folyamatos akadozás miatt. Jó pár küldetéssel fel lehetett volna dobni az eseménytelen lovaglást, azonban nem találkozunk indiánokkal, az amerikai polgárháborúra még csupán említés sem történik, a csak nyomokban megépített sínek pedig könnyen megmagyarázzák, miért nincsenek a játékban vonatok. A viszonylag elfogadható látványvilág egyáltalán nem teszi indokolttá a 30 eurós árat, ráadásul emellett még beépített mikrotranzakció keretében juthatunk további aranyhoz. Amennyiben tehát nem sikerül tartalommal megtölteni a Wild West Online-t, hamarosan már csak magányos ördögszekereket fogunk benne látni – de játékost aligha.
