A Vampire: The Masquerade egyike napjaink legnépszerűbb dark fantasy univerzumainak. A World of Darkness világához tartozó, klánokba tömörülő vámpírok titkos csatározásait bemutató szerepjáték eredetileg 1991-ben jelent meg, azóta pedig számtalan újrakiadást és verziófrissítést megélt, sötét és titokzatos háttere pedig nem egy regénynek nyújtott remek táptalajt (ezekből igen sokat magyarul is kiadtak, de sajnos ma már leginkább csak az antikváriumokban lehet rájuk bukkanni).
Ezek után talán kicsit meglepőnek mondható, hogy a Vampire a játékiparban annyira nem számít nagy címnek, pedig a potenciál kétségkívül megvan benne. A 2000-es Redemption és a 2017-es We Eat Blood mellett mindössze a 2004-es, mára már kultjátéknak számító Bloodlines jelent meg a témában. Ez azonban a közeljövőben változni fog a jelek szerint: egyrészt, ha késve is, de 2020-ban csak megjelenik a Bloodlines 2 a Hardsuit Labs csapatától, másrészt pedig idén decemberben debütált a Coteries of New York, mely bár játéknak igen vérszegény, a Vampire-hangulat csak úgy árad belőle.
Kérsz egy harapást?
A Vampire: The Masquerade – Coteries of New York története kevésbé meglepő módon New Yorkban, a világ egyik legnépesebb és legzsúfoltabb városában játszódik. Egy sokmilliós hangyabolyban, ahol látszólag az ember kezében az irányítás, azonban fajunk a valóságban egy kimondhatatlanul ősi és annál is veszélyesebb ragadozóval kénytelen osztozni a betondzsungelen.
Az általunk alakított fiatal erre akkor jön rá, mikor egy éjszaka megharapja egy rejtélyes idegen, aki ezután azonnal le is lép, nem hagyva hátra mást, csak kérdések tömkelegét. Frissen megszületett vámpírunknak azonban kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy kiderítse, hogy ki harapta meg, hiszen egyedül és végtelenül tudatlanul kell szembenéznie a New York-i éjszakával, mely egyszerű halandóként még sosem volt számára ennyire veszélyes. A Coteries of New York története izgalmas, feszült, ráadásul a megfogalmazásából, a karaktereiből és a párbeszédeiből valósággal árad a tömény, hamisítatlan Vampire-hangulat. De akkor mi lehet itt a gond?
A város, ami sosem alszik
A legelső és legfontosabb lépés a Coteries of New York vásárlása előtt az elvárásaink reális belövése kell, hogy legyen. A játék steames áruházi oldalán ugyanis ott virít egy hatalmas Visual Novel címke, ezt pedig teljes mértékben érdemes komolyan venni, ha nem akarunk csalódni friss szerzeményünkben.
Mindez a gyakorlatba átültetve annyit jelent, hogy a Coteries of New York nem egy túlságosan interaktív játék. Persze amikor beszélgetünk más karakterekkel, akkor sokszor mi választhatjuk ki, hogy az egyes kérdésekre mit akarunk felelni, illetve azt is eldönthetjük, hogy kit keresünk fel, kinek a vérét szívjuk ki stb., azonban ettől függetlenül a Coteries of New York végigjátszásának jelentős része egyszerűen olvasással telik, a maradék pedig egyszerű kattintgatás.
A játék néhol hatalmas blokkokban zúdítja ránk a szöveget, nekünk pedig nincs más választásunk, mint olvasni és olvasni, amíg fel nem villan egy interakciós lehetőség vagy véget nem ér az adott jelenet. Épp ezért a Coteries of New Yorkra nem is érdemes hagyományos értelemben vett játékként tekinteni, ez igazából egy olyan Vampire-regény, ahol az egyik szereplő cselekedeteit bizonyos mértékben mi is befolyásolhatjuk, nagyjából úgy, mint az ezredforduló előtt divatos KJK avagy lapozgatós könyvekben.
Sajnos azonban ezeknek az általunk meghozott döntéseknek nem mindig van súlya. A történet sokszor a válaszainktól függetlenül halad előre egy adott irányba, mi pedig maximum a választás illúzióját kapjuk meg. Jó példa erre a játék eleje, ahol eldönthetjük, hogy a Brujah, a Ventrue vagy a Toreador klánba akarunk-e tartozni, azonban ez a nyitó képsorokat és karakterünk kinézetét leszámítva semmit sem befolyásol. Ugyanez igaz a legtöbb döntésünkre is. Ha valami égbekiáltóan nagy marhaságot csinálunk, akkor azért pár helyen meg tudunk halni a kampány során, de ezt leszámítva az embernek könnyen olyan érzése lehet, hogy egy sínen rángatják előre a sztori lezárása felé.
Valódi ínyencség
Mindent összevetve a Vampire: The Masquerade – Coteries of New York egy izgalmas játék lehet, de csak akkor, ha az ember kedveli a visual novel műfaját. Amennyiben nem szeretsz brutális mennyiségű szövegeket egy ültő helyedben elolvasni (vagy nem olyan erős az angolod, hiszen a játék sajnos magyarul nem érhető el), akkor valószínűleg jobban jársz, ha kihagyod ezt az utazást az éjszakába. De ha nem bánod a kevés interakciót, akkor vess egy pillantást a Coteries of New Yorkra, hiszen remek története, nagyszerű karakterei és mesterien eltalált hangulata mellett nem érdemes szó nélkül elmenni.
