Alighanem nyugodt szívvel hívhatjuk a GTA-sorozatot a nyílt világú játékok első számú fenegyerekének. A széria népszerűségét nagyrészt az élethűen lemodellezett városban végrehajtható tevékenységek nagymértékű szabadságfoka okozza: általában adott ugyan egy fő történetszál, ám ennek felgöngyölítése mellett rengeteg aprósággal múlathatjuk az időt. Az utcákon kóricálva bármikor bepattanhatunk például egy nekünk szimpatikus autóba, hogy hamarabb eljussunk a célunkhoz, háztetőkön ugrálva gyűjtögethetjük a bónuszokat, spontán leüthetünk egy-egy járókelőt, vagy hangulattól függően akár komplett vérfürdőt is rendezhetünk a főút közepén. A Total Overdose-ban hasonló élményre számíthatunk, kalandjaink helyszíne pedig ezúttal a napsütötte, ám veszélytelennek és makulátlanul tisztának aligha mondható Mexikó lesz, ahol a taco és chilis bab békés falatozása helyett egy drogháború kellős közepébe csöppenünk.
Tequila fűtötte akció
A történet főhőse a meglehetősen laza és éppen börtönbüntetés előtt álló Ram, akit a kábítószer-ellenes hivatalnak dolgozó ikertestvére bíz meg azzal, hogy a hűvösön csücsülés helyett nyomozza ki, mi történhetett (szintén a drogelhárításnál dolgozó) apjukkal, aki furcsa körülmények között vesztette életét egy bevetés során. A vizsgálódás folyamán azonban kiderül, hogy a kemény drogokon és a kartellek között zajló háborúkon kívül egy belső, beépített ellenséggel is szembe kell néznie.
A leszámolás során a testvérünktől kapott tanácsok mellett az igencsak széles választékú fegyverarzenál lesz segítségünkre. Közelharcban többek között a machete áll rendelkezésre, emellett többfajta pisztolyt, gépfegyvert és shotgunt vehetünk kézbe (a legtöbből egyszerre kettőt is), komoly pusztítást pedig a rakéta- és gránátvetővel vihetünk végbe, emellett nagyobb tömegek ellen hatásos a Molotov-koktél és a kézigránát. Az akciók savát-borsát-chilijét azonban a speciális mozgások adják, melyeket harc közben aktiválhatunk. Ilyenkor lelassul az idő és ezáltal könnyebben célozhatunk fejre, ráadásul a játék külön díjazza, ha még feltűnőbben küzdünk, akár a falról visszapattanva vagy éppen 180 fokban fordulva szórjuk a golyókat. Kihasználhatjuk továbbá, ha az ellenfél robbanó hordók mögött keres fedezéket, sőt lehetőségünk van mozgó autóból kiugorva nekihajtani az ellenfélnek -- ezek a támadások amellett, hogy látványosak, komoly többletpontokat is jelentenek.
Egy-egy küldetés befejeztével értékelést kapunk, bizonyos szint elérése után pedig különféle bónuszokhoz juthatunk. Kaphatunk például „életet”, aminek a segítségével elhalálozásunkkor visszatekerhetjük pár másodperccel az eseményeket, továbbá megnyithatunk rejtett feladatokat is, vagy éppenséggel növelhetjük az energiánkat. A sikeresen elvégzett megbízatások alkalmával elnyerhetünk még úgynevezett „loco” mozgásokat is, melyek a nevükhöz méltóan néhány másodpercig meglehetősen őrült összecsapásokat tesznek lehetővé: amolyan desperadós módon gépágyúvá alakított gitártokkal rohamozhatunk, tornádóként vagy éppenséggel őrült pankrátorként tombolhatunk a csatatér közepén, esetleg fejünkre vehetjük a Halál Sombreróját.
A városrészek között közlekedhetünk gyalog, ám a GTA-hoz hasonlóan nyugodtan megállíthatunk egy-egy csinosabb sportkocsit vagy foghatunk taxit is, mely ingyen elvisz a kívánt helyszínre. Érdemes mindenesetre gyalogosan is felfedezni a környéket, mert amellett, hogy pontokat, páncélt vagy fegyvert lelhetünk, helyenként piros halálfejekre bukkanhatunk, melyeket felvéve a közeli járókelők féleszű őrültként rontanak ránk, mi pedig az önvédelem során további pontokhoz és munícióhoz juthatunk.
A Total Overdose többjátékos módra sajnos nem nyújt lehetőséget, a fő sztori végigjátszása után mindössze a be nem fejezett mellékküldetéseket végezhetjük el, és kutathatunk az esetlegesen meg nem talált bónuszok után.
Hombre, ez aztán jó mulatság!
A dán Deadline csapatának alkotása ugyan nem mutat fel olyan összetettséget, mint a már említett Grand Theft Auto széria későbbi részei, tehát nincsen lehetőségünk pénzt gyűjtögetve városrészeket vásárolni, saját üzletet indítani vagy éppen bárokban múlatni az időt, azonban az eszement hangulat és a humor mindenképpen a játék erősségei közé tartozik. A vizuális megvalósításra sem lehet panasz, a városrészek és a gépjárművek kellően változatosak, a tereptárgyak törhetők, ezen kívül az akciók alatt rendre spanyolos dallamok csendülnek fel. Egyedül a mellékfeladatok terén érezhető némi fantáziahiány, mert számos alkalommal bíznak meg hasonló feladatokkal (például autóversenyezni nem egy alkalommal fogunk, és a rendőrök is legtöbbször csak drogot gyűjtetnek be velünk). Ezt leszámítva azonban a Total Overdose bátran ajánlható minden akciójátékot kedvelő chicanónak.
