A The Riftbreaker a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb indie sikere volt, különböző játékstílusokat kombináló játékmenetének, zseniális hangulatának, és látványos, több ezer ellenfelet megmozgató összecsapásainak hála. Várható volt, hogy az EXOR Studios még egy jó darabig támogatni is fogja, hivatalosan javában dolgoznak például a kooperatív módon, ám még előtte megérkezett a játék első méretesebb DLC-je, Metal Terror címen.
A DLC egy eddig nem látott zónával, egy morphium nevű új, folyékony nyersanyagtípussal, valamint egy rakat új felszereléssel és technológiával bővíti a játékot, melyek mind a kampány, mind a Survival játékmódban elérhetőek. Az új tartalom azután nyílik meg, hogy elkezdjük a különböző zónák meghódítását, az előörsök felhúzását a Galatea 37-en, és letöltjük a Kutatóállomás tervrajzait (amennyiben ezen a ponton már túl vagyunk, vagy esetleg végig is játszottuk a kampányt, a DLC letöltését és mentésünk betöltését követően erre automatikusan sor kerül). Egy bázisunkhoz közeli meteor maradványaiban Ashley és Mr. Riggs egy ismeretlen, idegen eredetű nyersanyag nyomaira bukkannak, majd felfedezik, hogy a Galatea egy pontján egy egész völgy hemzseg a matériától, illetve egy különös, idegen civilizáció romjaitól.
A durván 8-10 órás opcionális küldetéslánc felderítése egyfajta ajándék is az EXOR régi rajongóinak, szemfüleseknek ugyanis feltűnhet, hogy ez az idegen civilizáció és nyersanyaguk valójában “átszivárgott” az EXOR előző játékából, az X-Morph Defense-ből. A morphium egy folyékony anyag, amelyet a vízhez hasonlóan pumpákkal, vezetékekkel és gyűjtőállomásokkal összekötött hálózaton kell szállítanunk, azonban felfedezését követően rövid időn belül az egyik leghalálosabb fegyverünkké válik. Az új Morphium Tower védelmi struktúrák, amelyek AI chippet sem követelnek, csak azt, hogy a morphium hálózatra legyenek kötve, a puszta környezet átalakításával képesek brutális hatékonysággal leszámolni a támadó faunával. A morphium pedig, bár csak a Metallic Valley területén nyerhető ki, máshol is hozzáférhető, hála az új folyadéktömörítő- és szállító technológiáknak, melyekkel immár folyékony nyersanyagokat is mozgathatunk a Galatea különböző zónáiban létrehozott bázisaink között.
Fémes játékszerek
Emellett még számos további technológia oldható fel a megszokott módokon, mint például az új, brutális lézerkard, a tömegirtásra tökéletes villámfegyverek- és lövegek, a láncfűrész, vagy az elektromos védőkerítés, mely az alacsonyabb szintű támadókat valóságos húsdarálóként képes irtani puszta érintésre. A DLC tartalmaz két, a közösség által tervezett újítást is, az iszonyatos erejű orbitális sugárágyú, illetve a bioscanner löveg formájában. Míg előbbi egy látványos, területre ható sugártámadás, addig utóbbi képes gyorsan, automatikusan scannelni az összes hatósugarában lévő növényt és élőlényt, nagyban meggyorsítva ezt az amúgy kissé monoton feladatot.
A csomag lehetett volna kicsit tartalmasabb. A Metallic Valley például, bár lore tekintetében erős, a többi zónához képest meglepően egyszerű és egysíkú helyszín, biomechanikus ellenfelei sem kiemelkedőek, és olyan speciális kihívásokat sem állít a játékos elé, mint például a mocsarak mérgező felhői vagy a sivatag spontán meteorzápora. Az új technológiák biztosította offenzív-defenzív erő pedig kissé túlságosan is brutális lett, ha valaki a végigjátszás során rögtön a megnyílása után teljesíti a Metallic Valley küldetéseit, feloldja a DLC technológiákat, túlzások nélkül lényegesen könnyebb lesz a dolga a játék későbbi szakaszaiban. Azonban 10 eurós árcímkéjével a kiegészítő összességében egy nagyon jó ajánlat a Riftbreaker-rajongók számára, remélhetőleg csak a legelső darab egy még igen hosszadalmas sorban, melyben aztán előbb vagy utóbb végre kézhez kaphatjuk az ígért kooperatív módot is.
