Akárhogy is nézzük, lassan Dunát (vagy nemzettől függően bármilyen nagyobbacska folyót) lehetne rekeszteni a különböző online világokkal és a fejlesztésekről szóló hírek egyre csak érkeznek, az ember lassan már el sem tudja képzelni, hogy van-e annyi ember a föld kerekén, amennyi képes lenne feltölteni (és eltartani) ennyi szoftvert. A szaporodás persze azt hozza magával, hogy csak a legjobbak maradhatnak életben, s megannyi játékkal töltött órát követően nyugodtan állíthatjuk: a Lord of the Rings Online ott lesz ebben a szűk rétegben.

Középföldén jártam…


Szörnybőrben

Bár klasszikus értelemben vett játékosok közti harc, PvP nincs a játékban, egy kis csavarral ez mégiscsak elérhető. Amint elérjük a tizedik szintet, lehetővé válik szörnykarakterek (ork, uruk-hai, pók, warg) indítása, és ezekkel egy instance-ban megküzdhetünk a Szabad Nép fiai ellen. Kapunk küldetéseket, kell területeket foglalni, és szörnyeinket még fejleszteni is lehet. Ráadásul nem csak gépi ellenfelek ellen lehet megmérkőzni, hanem a 40. szintnél fejlettebb „igazi” karakterek ellen is. A sok gyilkolással Ranown vagy Infamy pontokat szerezhetünk (attól függően, hogy melyik oldalon veszünk részt a harcban), melyekkel különféle rangokat szerezhetünk.

Miről ismerszik meg ugyanis a jó játék? A képlet felettébb egyszerű, hiszen elég csak az óránkra pislantanunk egy-egy gém aktuális „tesztelése” közben, és ha elkerekedett szemekkel vesszük észre, hogy már órák óta fel sem álltunk, akkor bizony a játék beszippantott, ami csak azt jelentheti, hogy a fejlesztők megfelelő irányba tekerték a rendelkezésükre álló biteket. Márpedig a LOTRO ilyen, közös játékaink során Grath-tel rendre az idő hihetetlen gyors múlását értük tetten. Kezdő lépésként karaktert alkottunk, választottunk lehet ember, elf, hobbit vagy éppen törpe.

Kasztok tekintetében hasonló a választék, mint a WoW-ban, csak még inkább a sokszereplős instance-ok egyes szerepeire van kihegyezve a dolog. Van itt tipikus sebzésbíró, a szörnyeket magán tartó tank (guardian), van gyógyító-buffoló karakter (minstrel), van, aki szörnyeket tud befogni (érdekes módon nem az ipari sebzés leadására képes vadász, hanem a loremaster nevű figurák), és persze van lopakodós-zárnyitós karakter is, akit itt éppen nem rogue, hanem burglar néven ismernek. Az utolsó két kaszt a közelharci sebzést osztó, két kardot lóbáló champion, illetve a saját emberi segéddel rendelkező captain.

Az első betöltést követően azonnal egy instance küldetés közepében találjuk magunkat (karakterválasztásunktól függően Középfölde eltérő területein kezdve), amely során elsajátíthatjuk az alapokat, majd ha teljesítjük a minimális követelményeket, máris a kalandozóktól népes szabad világban találjuk magunkat. A kezdéshez hasonló instance a későbbiek során is sűrűn elő fog fordulni a játékban, ezek a sajátos, főként a könyvből ismerős eseményeket felelevenítő küldetések elmaradhatatlan részei a LOTRO történetközpontúságának.

…kalandot találtam


Bár szabadon garázdálkodhatunk a gyönyörű vidéken, karakterünk egy komoly történetet követ végig, amit kényünk-kedvünk szerint gazdagíthatunk különböző lépten-nyomon megszerezhető küldetésekkel. Kezdetben csupán gyűjtögetős, levadászós questek kerülnek az utunkba, ám a Gyűrűk Ura világa nem merül ki a „menj és gyilkolj” kalandokban, előbb-utóbb számos több szereplőn, sőt több vidéken átívelő epikus szálakra is sor kerül. A sztorit előrevivő kalandok során általában egyedül leszünk, ezek mindig instance-okban játszódnak. Így aztán Gandalf vagy Aragorn nem fog csak úgy megjelenni Bríben vagy Völgyzugolyban, hanem velük csak privátban találkozhatunk, megoldjuk a feladataikat, majd visszatérünk a közös világba.

Egyébként a játékba messze nem került bele egész Középfölde, csak a kontinens északnyugati csücske, a Megyétől Angmarig, Erebortól Völgyzugolyig. A többi részt az évente tervezett nagy kiegészítőkkel akarják bevonni, melyek a Gyűrű Szövetségének útját követik majd nyomon: Rhovanion, Rohan, Gondor és végül Mordor sorrendben. Amíg megjelennek, talán el is érjük a maximálisan 50-es szintet…

A játék legnagyobb erőssége, hogy egy szem játékosként is kiválóan érzi benne magát az ember, ám utunk során mindenképpen szembekerülünk majd olyan eseményekkel, amelyeket önerőből nem tudunk teljesíteni, így szükségünk lesz rá, hogy partit, azaz itteni szóhasználatban szövetséget alapítsunk barátainkkal, vagy partizzunk egyet az éppen az adott térségben lézengő egyéb online egyedekkel. A közös kalandozás természetesen már sokkal élvezetesebb, mint a magányos farkas lét, könnyen rá is szokik az ember, hogy besegítsen boldog-boldogtalannak, esetleg közösen oldjon meg questeket. Ebben az esetben a tapasztalati pont eloszlik és persze a különböző tárgyak is „sorsolás” útján kerülnek gazdáikhoz. Ha már összeszoktunk, vagy barátaink is velünk együtt kalandoznak előttünk a lehetőség a klánalapításra is, hogy onnantól szoros egységben képviseljük Középfölde érdekeit.

Tanulni, tanulni, tanulni...


Sasa véleménye

Anno a World of Warcraft volt az első MMORPG, ami magába szívott. Addig el sem tudtam képzelni, hogy egy online világban napi akár öt órát bolyongva irtsam az ellent. Hála istennek én, ha nem is túl könnyen, de ki tudtam szállni a mókuskerékből. Akkor megfogadtam, hogy soha többet nem ülök le MMO mellé. A LOTR Online megjelenésekor azonban megszegtem a fogadalmamat. A LOTR ugyanis jó, sőt nagyon jó. Lényegében ugyanaz, mint a WOW, (talán a sztoriszál erősebb, így egyedül játszva jobban lekötött, mint a Blizzard aranytojást tojó tyúkja) csak a világ más. Van, akinek ez kevés, van, aki többet várt, van, aki a WoW után csak legyint rá, én azonban biztos vagyok benne, hogy sikerjátékkal van dolgunk, mint ahogy abban is, hogy legalább húszas szintig fel fogom tápolni a karakteremet. Próbáld ki, merülj el benne… akkor is, ha addikt WoW függő vagy!

Kalandjaink során különböző kézművességeket tanulhatunk el a városokban tartózkodó mesterektől, ezek egyrészt olykor nélkülözhetetlenek egy-egy küldetés teljesítéséhez, másrészt segítségükkel (és a Középfölde-szerte található eszközökkel) mindenféle cuccokat, főzeteket gyárthatunk magunknak, ezzel is feldobva az egyébként sem lapos játékmenetet. A játék egyik nagy erénye, hogy nem csupán a küldetések teljesítését jutalmazza tapasztalati pontokkal, hanem már magát a tényt is, ha az ember keresztbe-kasul vándorolja az elébe táruló környéket. Ha ugyanis egy adott környéken, vagy magán egész Középföldén felfedezünk bizonyos meghatározott vidékeket (melyek bizonyos csokrokba vannak gyűjtve, pl. a Megye összes farmja, vagy Bríföld összes ősi oltára), akkor tapasztalati pontokat kapunk, és gazdagabbak leszünk egy-egy „tettel” (deed) is, ami innentől fogva büszkén ott fog állni a nevünk mellett. Természetesen ez áll különböző agresszív lények hentelésére is, hiszen megfelelő farkas, pók, goblin, vagy bármi más lénytípus eliminálása után csupa-csupa hangzatos címmel (pl. hálóromboló, farkas szelídítő) bővíthetjük repertoárunkat (a velük járó képességbónuszokról nem is beszélve).

Szintlépéseket követően (amelyek a bőkezű questek okán hamar bekövetkeznek), a World of Warcrafthoz hasonlóan a kasztokhoz tartozó mesterektől szerezhetünk új képességeket, illetve a korábban említett címekkel járó bónuszokat bárdokkal „énekeltethetjük” fel magunkra. Minél több időt töltöttünk a játékban, minél több címet tettünk magunkévá, annál több ilyen nyílik meg előttünk, és ami igazán nagyszerű, hogy ezek sosem véglegesek, az adott céltól függően változtathatjuk őket egy-egy bárd igénybevételével.

A Gyűrű hatalma


A játék számtalan érdemes apróságát még hosszú sorokban lehetne ecsetelni (elvégre MMO-játékról van szó, mely folyamatosan fejlődik – júniusban érkezik például az első ingyenes plusz tartalom), mi azonban elégedjünk meg annyival, hogy a változatos küldetések, a folyamatos játékra és felfedezésre inspiráló történet és címrendszer a Gyűrűk Ura világgal nyakon öntve olyan játékélményt garantál, ami könnyedén rabul ejti az embert, és megfelelő önkontroll hiányában nem is ereszt. Sokan fanyalognak, hogy csakis a hősi oldalon kalandozhatnak, így nincs lehetőség igazi sem PvP-re, sem a gonosz oldal tesztelésére. Nekik üzenjük, hogy ez nem teljesen van így, elég, ha vetnek egy pillantást a Monster PvP-ről szóló dobozkánkra, amely lerántja a leplet a LOTRO egyik legegyedibb tulajdonságáráról. Száz szónak is egy a vége, érdemes kipróbálni Középfölde online világát, képes újat nyújtani még a WoW-hoz képest is, ha pedig szűz kalandozók vagyunk, akik csak most lépnek az online ösvényre, akkor keresve sem találhatnának a Gyűrűk Uránál tökéletesebb kezdetet.