Réges-régen, amikor az otthonokban még internet sem volt, létezett egy Test Drive nevű autós csoda, szerette is minden számítógéptulaj koma. Aztán jött a kettő, az se volt csipkebokor-vessző, sokak tán a mai napig visszasírják-ríják a dicső folytatást. De jaj, szürke felhők gyülekeztek és a jogok galád kezekbe kerültek, mely kezek aztán el is bántak véle rútul. Feledésbe merült hát a név, eltelt sok-sok hosszú év, de el teljesen nem veszett: az új reménység három évig készülgetett, hogy mostan hamvaiból, mint főnixmadár támadhasson fel újból.
A folytatásban mindenki őszinte megkönnyebbülésére mellőzöm a regölős stílust, csupán a régmúlt, dicső dolgok egy idő után mese formájában élnek tovább, tudjátok: szájhagyomány útján…
Aloha, játékos!
A megszokottaktól eltérően indul a játék: egy remekbeszabott vakáció előtt állunk. Először is a reptéren sorakozó népek közül kell kiválasztani egy arcot, aki a későbbiekben minket testesít meg. A formák mindegyike megmosolyogtatóan suta küllemmel bír, de hát választani muszáj, s nem is ez a lényeg – irány a repülőgép!
Hawaii egyik, ha nem a legcsodásabb szigetén, Oahun érünk földet, zsebünkben negyedmillió dodóval. Még mindig nem vághatunk bele a paradicsom meghódításába, először autót kell kölcsönöznünk, hogy azzal az ingatlanközvetítőhöz mehessünk. Már a kölcsönzőszalonban is igen finom autók közül válogathatunk, ami remekül megszellőzteti azt, mi lapulhat a márkakereskedések garázsában (megsúgom: Kánaán, tejjel-mézzel folyó Kánaán!). Első utunk alatt megismerkedhetünk a GPS hangjával, ami hű társként végig fog kísérni minket gizdulásaink során. Az ingatlanosnál kénytelenek leszünk elszórni az aktuális keretünk nagyját, igaz nem is egy bungalót kapunk a zöldhasúkért. Eme procedúrák után végre megvehetjük első saját autónkat! A kínálat kivételesen pazar: Ferrarik, Lamborghinik, Aston Martinok, Mercedesek és további 25 autógyártó gépparkja várja, hogy megvásároljuk őket (az összes megszerezhető autó száma közel száz), s emellett motorokat is birtokba vehetünk, Ducatik, Kawasakik, MV Augusták, illetve egy Triumph képében. Egyelőre persze csak a kínálat legaljára futja (nem mintha ezek ócskavasak volnának…), valamint sokukat idővel lehet majd csak elérni, ahogy haladunk a feladatokkal.
Ha mindennel megvagyunk, 1600 km-nyi út várja, hogy annyival tépjünk rajtuk, amennyivel nem szégyellünk, és persze ahogy aktuális autónk bírja. A játék nem teketóriázik, a komplett szigetet körbefurikázhatjuk, ami szinte zavarba ejtő részletességgel kerül a képernyőre. Első feladatunk a mikrokörnyezet körbejárása, hogy ezáltal megnyíljanak a már felfedezett részeken a különböző versenyszámok. Az Unlimited nem ad azonnal pergő akciót a játékos kezébe; el kell mélyülni benne, át kell érezni a belőle áradó paradicsomi hangulatot, ami persze nem is olyan nehéz: könnyedén tudna bárki azonosulni azzal, hogy egy édenkertben kell lopnia a napot luxuskörülmények között. Az első kilométerek alatt célszerű megbarátkozni az irányítással. A játék inkább árkád mint szimuláció, de ugyebár árkád és árkád közt is vannak különbségek, nem is kicsik. A Need for Speedből ismert „megyek, mint a meszes, aztán ha nem akarja bevenni a kanyart, kicsit felengedem a gázt” metódus itt abszolúte nem játszik. Minden autó más menettulajdonságokkal bír, némelyikük igen fordulékony, míg a bengábbak erősen szenvednek az alulkormányzottságtól. Billentyűzettel is remekül bele lehet tanulni a vezetésükbe, ám a Champion szinten megnyíló Hardcore módhoz már elkél egy jóravaló kormány, ha komolyabb eredményeket szeretnénk elérni.
Hálótlanul
Most már tényleg jöhet az, hogy mit is kell ezen a mesés szigeten tennünk! Történet, nos az nincs. Minden pusztán rágcsáló-ösztöneink kielégítésére szolgál, mármint a gyűjtögetés vonatkozásában, házak, autók és motorok képében. A teljesíthető feladatok a térképen vannak jelölve, ha még nem jártunk ott, el kell oda mennünk; ha igen, teleportálhatunk is az adott pontra. A térkép is külön bekezdést érdemelne, mivel olyan, mint a Google Earth, csak szebb és gyorsabb. A küldetéseink igen sokrétűek lehetnek. Egyrészt vannak a versenyek pár gépi ellenfél ellen, valamint az utakon rohangáló NPC-ket is kihívhatjuk egy menetre (vagy ők minket): valamelyik fél meghatározza a célvonal helyét és hajrá! A többi mind egyszemélyes bravúrt takar: mehetünk az óra ellen, megdönthetünk traffipax-rekordokat, szállíthatunk szép és gazdag, ám autóval nem rendelkező hölgyikéket, árut, valamint burzsuj helybéliek csodajárgányait. A szállítós misszióknál különösen oda kell figyelni arra, mit hogyan teszünk, ugyanis sem a lányok, sem a portékák nem szeretik, ha ütközünk, vagy füvet szántunk – ezek függvényében erősen csökken a szolgáltatásainkért várható juttatás összege. Szerencsére autószállításkor nem dolgozik ellenünk az óra, kényelmesen levezethető a kiírt táv. Jó szabadságérzetet ad ezek alatt az a tény, hogy semmilyen versenyszámnál sincs elkerített út, láthatatlan fal, mindössze néhány ellenőrzőpont érintése kötelező, és ha mi a susnyáson át rövidebbnek látjuk az utat, bátran mehetünk amerre a kedvünk tartja – ellentételezésként egy-egy elrontott kanyar esetén is vígan el tudunk szállni a természet lágy ölén. Minden tevékenységünk sikeres elvégzéséért pénzt kapunk, amit a már említett három dolgon felül elverhetünk a ruházatunk feljavítására, és persze az autóinkra is áldozhatunk pár garast, ha festjük vagy tuningoljuk azokat (igaz, utóbbit csak teljesítményjavító csomagok képében tehetjük). Az óriási területet sem hagyták kárba veszni a készítők, egyenesen kötelező eljutni mindenhova, ugyanis rengeteg bolt, verseny és küldetés nem lesz látható, míg fel nem fedezzük a teljes térképet. Már így is elég új megközelítését láthattuk az autóversenyzős műfajnak, de az Unlimited minderre még rátesz egy lapáttal, és olyannal újít, amit mások eddig – nem is értjük, miért – nem léptek meg.
MMO-racing
A belcím egyáltalán nem túlzás! Bár játszható az egész játék internetelérés nélkül is, de sztori híján könnyen képes unalomba fulladni idővel, míg a világhálón lógva az egész sziget több tucatnyi játékosnak ad otthont egy időben; egyáltalán nincs különválasztva a többjátékos rész, szerves részét képezi az egész programnak. Nem nehéz elképzelni: mindenki megy a saját maga dolgára, teljesíti a kis feladatait, gazdagodik, és ezalatt versenyezhetnek is az emberek egymással, létrehozhatnak futamokat vagy csatlakozhatnak másokhoz – csak a szállítós küldetéseket nem lehet multiban letudni. Ehelyett kapunk viszont sok minden mást. Itt van mindjárt a Trade funkció, ahol nagyban lehet seftelni az ingóságainkkal, és ritkaságszámba menő autókat is beszerezhetünk. Szinte adja magát, hogy újoncoknak az eredeti ár többszöröséért lehet elsózni megunt, de jó állapotú autóinkat, házainkat, de persze fordítva sem árt figyelni, mit mennyiért kínálnak nekünk. Ha masszív többjátékos életünket az Unlimited világában kívánjuk élni, klubot is alapíthatunk, ahová értelemszerűen bárkit felvehetünk, valamint csatlakozhatunk egy már létezőhöz, és eme intézmények között külön versenyszámokat rendezhetünk. A Drive-Inek amolyan találkahelyek, ahol szintén versenyekre nevezhetünk be, de itt magunk is kiírhatunk futamokat, akár egészen speciális feltételeket szabva meg belépőként. A káosz elkerülése végett a futamok amolyan MMORPG-s instance-ok módjára párhuzamosan futnak a játék világában, így abba szabadúszó sofőrök nem szólhatnak bele kívülről - nem úgy az egyszemélyes küldetésekbe, ahol akárki megzavarhat minket, miközben épp sértetlenül próbálunk meg eljutni A-ból B-be. A játék nem lenne teljes a fakabátok nélkül, így a helyi rend őrei itt is a nyomunkban vannak, ha rossz fát teszünk a tűzre. Sajnos ők feleannyira sem állnak a helyzet magaslatán mint kéne, csak a mazsolákkal való ütközések kapcsán indulnak a keresésünkre, igen gyenge hatásfokkal (NFS-en edződött játékosok lazán körberöhögik az összes próbálkozásukat). Egyedül a rendőrkordon veszélyes, mely nem robbantható át, és ha egyszer elkaptak, igen keményen lehúzzák az embert pénzzel – pár perces üldözésért akár százezer dollárra is rúghat a számla!
Így teljes a kép az Oahu-szigeti vakáció körülményeiről. Látható, a Test Drive Unlimited a multival kiegészítve áll össze kerek egésszé – nem a világmegmentésről szól, csupán egy életstílust, életérzést próbál visszaadni azoknak, akik nem tehetik meg, hogy a való életben villogjanak az óceán partján a világ legmenőbb autóiban.
Vizuális varázs
Az első képek megérkezésekor még azt gondoltuk, tuti render mindegyik, sose lesz ilyen a játék élőben. A végén aztán mi tévedtünk: amit a képeken láttok, az maga a valóság, különösebben nem is kell részleteznem, hogy ilyen szép autós játék PC-n még soha nem volt, amihez mérten a hardverétvágya is bitang magas, de legalább nem olyan indokolatlanul, mint a WTCC esetében. Ehhez szinte elvárható módon minden autó a maga való életbeli hangján szólal meg, mint manapság minden ilyen programban, a zenékről meg nem kell különösebb vitát nyitni, ugyanis tetszőleges kínálat is bepakolható alá.
A Test Drive végre újra a régi fényében tündökölhet. Nem a Need for Speed ellenfelének szánták, ez teljesen másról szól. Olyan űrt tölt be, ami régóta tátongott kihasználatlanul, de idáig senki nem mert (főleg a Motor City bukásának árnyékában) belevágni. Az Eden meglépte, sakk-matt.
