Fél évvel vagyunk túl a Stronghold Crusader 2 debütálásán, és a közben eltelt időt sem malmozással töltötte a brit fejlesztőcsapat. Még tavaly sikerült a Steam Workshops integrációt teljes egészében befejezni - így a játékosok által készített pályák, küldetések végre minden irányba szabadon áramolhatnak. Azt se felejtsük, hogy a karnyi hosszúságú hibalista mára alaposan lerövidült, a legelvetemültebb bugokat többnyire kigyomlálták az alkotásból, és jó irányba mozdultak el a balanszokkal, a lovag például drágább lett, a kerengő dervisek és a számszeríjászok hatékonyságát visszanyírták, közben új formációk jelentek meg, átdolgozták az AI-t, tehát szorgoskodtak rendesen. A most megjelent DLC csupán egy apróság, 5 eurónyi fény a javítóalagút végén.
Az újdonságokat egyetlen rövid mondatban összefoglalhatom, jött két új MI karakter, és egy echte rájuk szabott Skirmish-Trail (a Stronghold skót verziója a küldetéssorozatra), ami 7 ropogós küldetést jelent. Duc Truffe, vagy ismertebb nevén a Pig bizonyára a pszichológusok kedvence lenne a mai időkben, gyermekkori abuzálások emléke, krónikus zabálás, fösvénység és brutalitás kavarog ebben a jól megalkotott karakterben. És, hogy mire számíthatunk, ha szembekerülünk vele, nos, gyorsan mozgó maceman hordákra, rengeteg crossbowmanre, amit én a Mercenary campből orvosoltam. A buzogányosok ellen a lovas íjász jó választásnak tűnt (sebességben is felveszik a versenyt, tehát a hun hátrafelé nyilazós módszer remekül működik), a számszeríjászokra pedig a whirling dervisheket küldtem. Pig szereti a korai rushokat megtámogatni hajítógépekkel, fene a gusztusát, szóval erre is legyetek felkészülve. A Princess már kevésbé kiszámítható karakter, főleg íjászokkal, lovagokkal dolgozik, de mindenféle páncélos egységet szívesen ránk uszít, és meglehetősen taktikusan teszi, tehát csak óvatosan nyomuljatok előre.
NEHÉZ IDŐK!
A két új szereplő egyedi várépítési stílussal is jelentkezett, így aztán a Pig a tömör falakra esküszik, a Princess viszont jobban megtámogatja tornyokkal az erődjét. Az új pályák helyszíne - a Crusader előtag miatt más mondjuk nem is nagyon lehetne - még mindig Jeruzsálem. A Szentföldön pedig Szaladin és az Oroszlánszívű mellett rendre feltűnnek a korábbi karakterek is, például a Slave King volt a szövetségesem az egyik vasbányákkal durván megszórt vidéken. A küldetések nehezek. A durva szívatás egy meglehetősen visszafogott kifejezés arra, ami néha a képernyőn történik! Vegyük csak a Beauty and The Beast missziót, ahol egy hegytetőn - zsebkendőnyi területen - morzsányi nyersanyagokból építkezve kell a DLC két nevezetes egyéniségét a földbe döngölni. A gyertyagyártás, javaslom, mindenkinél pörögjön ezerrel, de a későbbiekben is, aki nem tud élni a terep nyújtotta adottságokkal - az halott ember. Ahol vas van, rakjuk le a páncélkovácsokat, ha pedig kevés a termőföld, vessünk búzát, két malom és a rengeteg pékség majd önti az aranyat a zsebünkbe (a Szentföldnek csak a neve cseng jól, amúgy többnyire homok, meg oroszlánok).
ÉS ITT A VÉGE?
A tiszta játékidőt úgy 10 órára becsülöm, ami nem is rossz egy 5 eurós DLC-től. Természetesen a játék alapjain ez semmit nem változtat, a képi összhatás és hanganyag érintetlen, kivéve ugye a két új karakterhez tartozó befenyítő-videókat a jobb alsó sarokban. A Pigtől jól esett volna néhány komolyabb sértés, és a figurája véleményem szerint megérdemelne egy alaposan kidolgozott történetet is - ábrándozni azért még szabad. Mindenestre az MI egyre biztatóbb, de néhány új egységtől, vagy ne is menjünk olyan messze, szóval pár egyedi díszítőelemtől szélesebb mosolyra is futná tőlem.
Továbbá:
- A gazdasági rész csak az elején jelent kihívást, utána baromi egyszerű
- Nincs fog of war, vagy is látod, hogy mikor, honnan és mivel fog támadni az ellenfél. Innentől kezdve a multi totál komolytalan.
- Az egységek háromnegyede teljesen fölösleges, mivel a legdrágább egységek kontráznak mindenkit.
Megjegyzem ezek a hibák már az előző crusaderben is jelen voltak, de ott kárpótolt a hangulat. Itt meg még az sincsen.