Sokat kellett várnunk egy olyan Csillagok háborúja-programra, ami nem a többjátékos módot helyezi előtérbe, hanem az egyjátékos élményt, és nem érezzük azt, hogy csak a rajongói igények szükségszerű kielégítése miatt van történet is benne. De végre megérkezett a Fallen Order, és bizony, itt nincs sem loot crate, sem többjátékos mód, sem megjelenés utáni tartalom, csak és kizárólag egy történet és egy hamisítatlan, hosszú Star Wars-kaland.
A menekülő Jedi
Hősünk, Cal Kestis, a klón háborúkból visszamaradt roncsok szétszedésével tengeti mindennapjait, miközben retteg attól, hogy kiderül: valaha a Jedi Rend tagja volt. A sors úgy hozza, hogy nem élheti sokáig a víg napokat, mert miután egy barátja életveszélybe kerül, kénytelen használni az Erőt, méghozzá egy birodalmi kutaszdroid fotoreceptorai láttára. Nosza, nem is kell sokat várni, amíg felbukkan két inkvizítor. Calnek esélye nincs, de szerencséje annál inkább. Megjelenik Cere, egy másik egykori Jedi lovag, aki kihúzza őt a csávából és beveszi a legénységébe. Innentől indul a kaland, ami megannyi bolygón, hullán és fénykardforgatáson át vezet. A cél: a Jedi Rend visszaállítása.
A tökéletes egyveleg
A Respawn semmit sem bízott a véletlenre, szóval ahelyett, hogy megpróbálták volna valami fantasztikus ötlettel megváltani a világot, inkább áttúrták az ipart mindenért, ami működik, tetszik a népnek és használható a Fallen Orderhez. Először is itt a harcrendszer, ami a FromSoftware játékaiból lehet ismerős. Lényegében a reflexekre, kitérésekre és visszatámadásokra van kihegyezve. Ha jókor védekezünk, vagy megfelelő ütemben támadunk, akkor lerombolhatjuk ellenfelünk védelmét (ezt egy csík jelzi), és kupán csaphatjuk a fénykarddal. A mezei rohamosztagosok általában már egy nyaklevestől elszenderednek, az inkvizítorok, nagyobbacska szörnyek és droidok nehezebben csendesednek el.
Persze a dolog nem egyszerű, főleg azért nem, mert ugyanez igaz az ellenségre is, ők ugyanúgy védekezéssel és támadással darálják a mi védelmünket, és bizony Cal nem terminator, már közepes fokozaton is eggyé válik az Erővel, ha egy nagyobbacska szörnyeteg gyorsan egymás után megsimogatja a buksiját a karmos végtagjával. A bossok pedig, ha nem figyelünk oda, másodpercek alatt képesek darált húst csinálni hős Jedi lovagunkból.
A Fallen Order másik fontos eleme a felfedezés. A játék során hét bolygót látogathatunk meg, ebből öt szabadon bejárható – illetve, ez így nem teljesen pontos. Szabadságunkat Cal képességei korlátozzák, ugyanis az itt gyűjthető ruhák, űrhajó- és droidfestések, fénykard alkatrészek, valamint a világot alaposan elmélyítő kódexbejegyzések sokszor olyan helyen vannak, amiket csak bizonyos, az Erő adta képességgel lehet elérni. Szóval a legtöbb világra érdemes visszalátogatni, ha új skillre teszel szert, mert bizony addig elérhetetlen helyek válnak elérhetővé. Sokszor botlunk fejtörőkbe is, amik szintén a képességekhez kötődnek, például mozgó alkatrész befagyasztása az időbe vagy egy ajtó kilökése a helyéről, és ezek kombinációi.
Apropó, Erő, a harcban természetesen ezt is használhatjuk. Ugyan nem rombolhatunk úgy, mint a Force Unleashedben, vagyis nem vagyunk félistenek, de így is élvezetes az Erővel katapultálni a rohamosztagosokat vagy magunkhoz rántani a delikvenst, aztán kardélre hányni. Az Erő tehát tanulható, ahogy a fénykarddal való bánásmód is. Fegyverünk fejlődik, akárcsak kis droidunk, BD-1, aki megtanulhat ajtókat és droidokat hekkelni, elektromos bizgentyűket túlterhelni stb. – és persze BD-1 is hozzájárul ahhoz, hogy hozzáférhess hozzáférhetetlen helyekhez. Szóval van itt fejlődés dögivel, mégsem átláthatatlan a dolog, viszont jól kiegyensúlyozott. A játék végéig marad tápolni való, ugyanakkor, ha elég időt szánsz a felfedezésre (ezért is XP jár), akkor a végére mindent kimaxolhatsz.
Minden a helyén
A Respawn a Star Wars-univerzumot sem vette félvállról. Igazából talán csak az animációs sorozatok merítettek olyan nagy kanállal az egész franchise-ból, mint a Fallen Order. Mindegy, hogy mi a kedvenced, itt tuti találsz rá utalást. Mivel öt évvel járunk A Sithek bosszúja után, még rengeteg prequel kacat van szerteszét, ugyanakkor a Birodalom az uralkodó, szóval a klasszikus filmek is megelevenednek. De vannak itt idegen lények a sequel trilógiából, űrhajók a spin-off filmekből, és ellátogathatunk olyan bolygókra is, amiket az animációs sorozatokban láthattunk. Mindeközben a főhőst üldöző két inkvizítor a képregényekből köszönt át. Sőt a játék választ ad több, a rajongókat foglalkoztató kérdésre, mint például a Csillagpusztító eredetére.
Mindezek ellenére nem zsúfolt a játék, nem érzed azt, hogy töményen adagolják a fan service-t. Mindennek megvan a helye, beleillik a képbe, és nem zökkent ki. Mindeközben a Fallen Order az univerzum bővítésére is képes, így új bolygók, fajok és űrhajók is belekerültek, amik nagyszerűen beleillenek az összképbe.
Zavar az Erőben
A Fallen Order sajnos nem hibátlan, sőt van néhány nagy melléfogás benne, ami miatt kénytelen voltam lejjebb vinni az értékelést. Először is, ami miatt a legtöbbet idegeskedtem, az a mentési rendszer. Menteni ugyanis afféle földre varázsolt Jedi meditációs köröknél lehet, ezek elszórtan hevernek a pályákon. Ha kinyiffansz, az utolsó mentésről kezded újra – s bár ilyenkor minden XP-t elveszítesz, amint nyakon vágod a téged kinyíró delikvenst, vissza is kapod egy dögös, de baromi zavaró lassítás keretében.
Ez így még rendben is lenne, de amikor egy combosabb ellenfél tizedszerre öl meg, a respawn helye viszont fél pályával arrébb van, az kellemetlen. Rendkívül unalmas és frusztráló tízszer megtenni ugyanazt a távot. És ez még mindig az elviselhetőbb problémaforrás, mert az igazi élményt akkor garantálja a játék, amikor összeomlik, és töltheted vissza az állást. Ilyenkor aztán végleg elbuksz mindent, kezdheted az egész felfedezést, XP-gyűjtést, mészárlást elölről, az utolsó mentésedtől. És sajnos ez nálam többször is előfordult.
Emellett más technikai bakik is vannak. Cal néha akkor sem kapja el a kötelet, ha éppen átesik rajta, az MI meg csak bizonyos területen működik: ha átléped a láthatatlan küszöböt, onnantól kezdve nem bánt, te viszont – ha már képes vagy rá – megölheted azzal, hogy párszor hozzávágod a fénykardot.
Amúgy az MI-nek más gondjai is vannak. Néha kihagy a műagy. Egy alkalommal egy scout trooper szegődött árnyékként mellém, követett mindenhová lelkesen, de bántani nem akart. Megsajnáltam, és haza is vittem volna, de a társai nem hagyták, szóval a nagy kardhadonászásban véletlen őt is levágtam.
Mindezt tetézi, hogy nincs gyorsutazás, minden távot magunknak kell bejárni, ami akkor válik unalmassá, amikor végzel egy küldetéssel, és a pálya végéről kell visszasétálni, mászni, ugrálni. S bár vannak rövidítések, a nehezen használható térkép és a kacifántos pályák miatt azok is körülményesen közelíthetőek meg, ráadásul az ellenség minden elhalálozás vagy pihenés (ekkor visszatöltődnek értékeink) után respawnol.
Mindezen hibák ellenére a Fallen Order nagyon hosszú idő óta az első remek, egyjátékos módra kihegyezett Star Wars-játék, és, ahogy a bevezetőben is írtam, méltó a régi klasszikusokhoz. Egy percig sem unalmas, folyton bedobnak valami új játékelemet, a fejlődés jól kiegyensúlyozott, és ami a legjobb: a történet végig leköti az embert. Lehet, hogy eredetiség nem sok van benne, de piszok szórakoztató játék.
Fanként objektív véleményt kanyarítani, nem könnyű feladat. Mivel ott buzog az emberben a rajongás. Szerencsére én nem vagyok elvakult, hogy azért szeretem mert Star Wars és kész. Már legalább 30 éve (33 vagyok) része az életemnek a Csillagok Háborúja, és ebből adódóan a IV-V-VI. részek a kedvenceim. Azonban az I-II-III.-at is elismerem és véleményem szerint sokat adott hozzá hogy Star Wars Univerzum-nak lehessen nevezni a szériát. (Nem is beszélve, az animációs sorozatokról.) Hozzáteszem a VII-VIII-IX.-részek nekem sem tartoznak a kedvenceim közé, de szódával elmegy. Nézzétek meg a Török Star Warst. Asziszem az utóbbi részek, mesterműnek tűnnek mellette. Korábban nem sok Star Wars játékkal játszottam, (Lego Star Wars meg korábban játszottam a KOTOR 1-el de még nem voltam elég érett hozzá.) Eme játék után, rájöttem hogy ideje pótolnom őket. Talán jobb is hogy ezzel kezdtem, mivel számomra elég felemásra sikeredett.
SPOILER ALERT!
Történetünk a III. és IV. rész között, egy kietlen bolygón indul ahol Cal Cestis nevű főszereplőnk, épp egy roncstelepen kurkászik, egy nagydarab humanoid barátjával. Megkapjuk az ukázt hogy kissé arrébb, és persze jó veszélyes kiszögellésen kellene valamit felkutatni, és ez a rész a sok ugrabugrával, kiváló tutorial-ként funkcionál. Némi affért követően barátunk csaknem a mélybe zuhan, de Cal megállítja a levegőben mivel vele van az erő. spanunk örül hogy megmentettük, és meg is beszéljük, hogy ezt nem nagyon kéne reklámozni. Sajnos csakhamar megjelenik a Birodalom (Valszeg avart éreztek az erdőben,) és ideküldi Inkvizitorait, akik arra specializálódtak hogy a még 66-os parancs után megmaradt Jediket levadásszák. Előlép az ún. 2. nővér aki egy könyörtelen k***a és előadja, hogy tudomásukra jutott hogy itt egy Jedi bújik meg és felszólítja, hogy lépjen elő. Cal már lépne, de barátja megelőzi és hangot ad a Birodalom iránti ellenérzésével kapcsolatban. Ez a 2. nővérnek kapóra jön, és ledöfi. Cal fénykardot ránt és rátámad, de az Inkvizitor könnyedén legyőzi. és megkezdődik a hajtóvadászat, amit tarkítanak barátok és ellenségek.
SPOILER VÉGE
Ami tetszett: Elsőre a grafika (ki hinné?) A legtöbb helyen szép és részletes az Unreal Engine 4 már többször bizonyította sokoldalúságát más játékokban is. Különösen az erdős fás részek mutatnak nagyon jól (Kashyyyk) de részletgazdagok a karakterek, robotok stb. Az arc animációk sokat mondók különösen Cal esetében bár mivel őt látjuk a legtöbbször, ez nem meglepő. Cere Junda a pártfogónk animációja is nagyon összetett, de szegénykém hogy néz ki mint valami Cro-Magnoni ősember, hát mik azok a szemek, meg az a száj? Az időjárási effektusok vannak ugyan de nem sok vizet zavarnak, eső pl sehol, hó is asszem csak egy bolygón van folyton süt a nap, meg néha be van borulva. Meg napszakváltás sincs ami nem létkérdés, csak már annyira megszokott, hogy feltűnik a hiánya. 6 bolygót van lehetőségünk meglátogatni a történet előrehaladtával, amik nagyjából jól elkülöníthetők egymástól. Külön piros pont hogy ha letudtuk az adott bolygón a sztorit, gyors utazással utána is visszamehetünk, meg ha előzőleg hiányzott egy plusz képesség azok meglétével addig elérhetetlen helyekre, magaslatokra juthatunk. A játék során mellénk szegődik egy kis droid BD-1 és jóbarátunk lesz. az ő segítségével amolyan elektromos ládákat tudunk kinyitni amiben többnyire kozmetikai eszközök vannak. amivel hajófestéseket, BD-1 festéseket, ruhákat, poncsókat, és ehhez hasonló nyalánkságokat találhatunk, vannak piros színnel jelölt ládák azokat a kis droid egy későbbi skilljével feloldhatjuk. Nem is beszélve a légzővel, amivel a víz alá is merülhetünk és ott is számos ládát fellelhetünk, és alternatív útvonalakat. Platform részek: ebből nagyon sok van a játékban, főleg a Prince of Persia féle falakon futkosás. Szerintem a készítők ezzel átestek a lő túloldalára, de mivel egy jediről van szó így ez belefér. A harc ezek a játék legjobb aspektusai rendkívül impulzívak, agilisak, látványosak, bár fura hogy meg easy fokozaton és kell jó pár csapás mire, az alapkatonák megfekszenek, Hardon vért lehet izzadni vele. A nagyobb ellenfelek evidens hogy többet bírnak, de hogy egy közkatonát is vagy 3-4 szer kell meglegyinteni. A skillek ha nem lennének má már tök fura lenne 3 részre oszthatóak igazából: Életenergia, Fénykard, Erő. ugye a Life az életerő fokozatos meghosszabítása, és BD-1 energia adagolására szolgálnak. A Fénykarddal egyre erősebb-gyorsabb kombókra, lerohanásokra, és fénykardhajításokra leszünk képesek. (Nem is beszélve a duplapengés fénykardról) "Az erő hatalmas az életből árad' mondja a bölcs Yoda mester. Mi is egyre erősebbet tudunk húzni, taszítani, ajtókat, tárgyakat, vagy akár egyszerre több ellenfelet is. Ugrás: az az érzésem hogy ez a mai Star Wars játékok egyik rákfenéje, mivel hogy még mindig kb akkorát ugrunk, mint a Lego Star Wars 1-be pedig az már 16 éve készült. És akkor most el is érkeztünk ahhoz;
Ami nem tetszett: A grafika hiába szép, a legtöbb esetben, olyan belelogó, és átfedési hibákkal találkoztam hogy jaj. meg ha van egy szakadék, és lent jól láthatóan víz van, melléugrunk, és egyszerűen leesünk. Semmi csobbanás vagy valami. Így is épp elég sokszor ugrik mellé, minthogy elkapná a kötelet. Ja igen EGY JEDI MIÉRT NEM TUD MEGKAPASZKODNI? AHELYETT HOGY LEESNE? TÉNYLEG ILYEN NEHÉZ? Már az 89-es Prince of persia-ban is lehetett 30 évvel korábban könyörgöm. Tovább nem nagyon tudunk interakcióba lépni semmivel, csak ha feltétlenül szükséges, ugye elmozdíthatatlan székek asztalok satöbbi. Ha suhintunk a fénykarddal, a legtöbb környezeti elemben nem teszünk kárt, csak a nyoma maradt ott pár másodpercig. Az ellenfeleink: A közkatonákat viszonylag könnyű legyőzni csapatban már kicsit nehezebbek (pláne Hardon.) de vannak az ún. szürke ruhás jedivadászok vagy mittomén mik na azok aztán kedjük ott ha beagróznak, (vörössé válnak,) akkor egy védhetetlen csapást visznek be bár ez igaz, mindegyik ellenfélre, Ha húzod őket az erővel akkor mindig vörössé válnak, nehogy már jól érezd magad. Ja meg ha letaszítanád őket akkor mindig képesek lefékezni a fegyverükkel. Mint a Zabrak bolygó lakói, azokat is ha le akarnád lökni, csak szaltóznak egyet azt jó van hát köszi. A lökés csak akkor működik ha nem vesznek észre, egyedül csak a közkatonákon működik. A többieket húzni vonni kell. Úgyhogy nehezebb fokozaton bukfenc, csapkodás, bukfenc, csapkodás, meg néha az erő. A kombók ötletesek, de amikor vagy féltucat ellenfél vesz körül, inkább félrelökdössük őket, mert úgy vettem észre, hogy a kombók komótosan kerülnek implementálásra. Meg van egy erőmérő ha azt használjuk azt ellenfelen akkor fogy, akkor töltődik újra, ha kasza*****álunk. Ez akkor jó ha használjuk az erőt de valaki megüt, lökés semmi de lemeríti a staminát. Wunderbar. Még jó hogy nem merül, ha tárgyakon használjuk az erőt. apropó erő, ugye tudunk húzni vonni, de precizebben nem tudjuk irányítani, mint a filmekben. Ez akkor zavaró amikor van egy rész ahol egy nagy golyót kell egy illesztékbe helyezni. Az a baj hogy emberfüggő ki mennyire érez rá a trükkjére, van aki pik-pak helyre rakja, de lehet hogy valaki órákig elszöszmötöl vele mire rájön. Frankón nem értem miért nem tudjuk felemelni, és a helyére tenni? ilyeneket már a Lego Star Wars 3-ban is meg lehetett csinálni érted 8 évvel korábban. A ládákról még annyit hogy a különböző cicomák, és ruhafélék mellett, még fénykard alkatrészeket is tudunk kioldani, markolat, sugárzó, borítás, kapcsoló más színűek lesznek, némiképp más formájúak olyan nevekkel mint bátorság és bölcsesség, vagy bölcsesség és erő, meg hozzájuthatunk mesterünk Jaro Tapal markolatához is. ami tök érdekes JA ADDIG A PÁR PERCIG AMIG A MŰHELY ASZTALON SZÖSZMÖTÖLÜNK VELE. Utána őszintén ki fogja a kard markolatát bámulászni, mikor 5 percenként az életünkre törnek? Kár hogy nem fénykard színlencséket tettek inkább bele az utóbbiak helyett, mert azt menet közben is mindig láttuk volna és mindenki megtalálta volna, a kedvére valót színt. Ja igen ha ki akarod pörgetni 100%-ra akkor egy javaslat, mikor látsz az egyik bolygón egy növényekkel borított piros ládát, (Addigra BD-1 kit tudja nyitni) egy fákya/gyertya szerűséggel húzd oda az erővel és gyújtsd fel ugyanis útolag ide már nem tudsz visszamenni. legalábbis nekem nem sikerült mert egy zár ajtót találtam amit sehogyse tudtam kinyitni. Ott van még a korábban említett ugrás, ami kb akkora mint a Lego játékokban, ami itt siralmas, ha eszembe jut, hogy a Baljós árnyakban Obi Wan vagy 20 méter magasra felugrott a végén, az nagyon felbosszant. Cal meg úgy ugrál mint egy lecsúszott akrobata. Az még hagyján az ugrást még skillekkel se tudjuk feljeszteni, mivel az nincs hozzá, újra köszi. BD-1-ak van egy szkenner képessége amivel legyőzött ellenfeleket és állatokat meg növényeket lehet szkennelni az adabtázisba, ez tök jó pofa. Aztán az egyik pályán láttam egy hatalmas sárkány szerű lényt, ami kb úgy néz ki mint Felcor a Végtelen történet című filmből, gondoltam juhé majd ha nagyobbat ugrom átmegyek hozzá azt vagy megesz vagy nem. Aztán mint utóbb kiderült, sehogy sem lehet odamenni hozzá. Ez volt az egyik legnagyobb csalódás a játékban számomra.
SPOILER MEGINT!
Még utoljára ide írnám a harcunk végén Vaderrel bár látványos és eszelős, de kb. egyszer elég mert a Zsivány egyes uccsó jelenetét idézi meg majdnem. Öröm és Üröm egyszerre, öröm mert mindig szívesen látunk régebbi karaktereket, felbukkani hosszabb-rövidebb ideig. Üröm mert ezek miatt lovagolja meg a Disney stuidó két seggel ugyanazt a lovat. és amíg az emberek egy része nyálcsorgatva veszik be ugyanazt, újra és újra, addig nem is lesz más csak egyhelyben toporgás.
Én a magam részéről a Jedi Faller Orderre 100-ból 80%-ot adnék. Szerintem nem éri meg a teljes árat, de leértékeléskor talán megéri beruházni rá. Az erő legyen veletek.